Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-05 / 104. szám

Szinte biztos, hogy Trump a republikánus elnökjelölt Martonyi János amerikai kitüntetése Martonyi János Ted Cruz amerikai republikánus szenátor váratlanul bejelentette kedden, hogy befejezi elnökválasz­tási kampányát, miután aznap sú­lyos vereséget szenvedett az indi- anai előválasztáson. Ezzel szinte bizonyossá vált, hogy Donald Trump New York-i üzletember lesz a párt jelöltje az amerikai elnöki székért folyó harcban. Indianapolis. - Korábban azt mondtam, hogy mindaddig folytatom, amíg látom a győzelemhez vezető utat, de ez az út most le­zárult - közölte hallgatóságával Cruz egy indianapolisi pártgyűlésen. A texasi szenátor keményen kampányolt Indianában, és azt mondta, hogy meg akar­ja akadályozni fő vetélytársát, Donald Trumpot abban, hogy már a nyári jelöltvá­lasztó republikánus pártkonvenció előtt megszerezze az elnökjelöléshez szükséges többséget. Ezt a szándékát a lesújtó indianai eredmények miatt változtatta meg: az 57 küldötti mandátum közül legalább 45-öt Trump szerzett meg. A kampányban republikánus oldalon Trumpon kívül már csak John Kasich ohiói kormányzó maradt versenyben, de az ő nép­szerűsége alacsony, és eddigi előválasztási teljesítménye is gyenge. Cruz bejelentését követően Trump úgy nyilatkozott, hogy a novemberi elnökválasz­táson legyőzi demokrata párti ellenfelét, aki meggyőződése szerint Hillary Clinton volt külügyminiszter lesz.- Győzni fogunk novemberben, mégpe­dig nagy különbséggel. Megverjük Hillary Clintont - mondta az üzletember, aki a kampányban több olyan kijelentést tett, amely már-már a republikánus párt szá­mára is vállalhatatlannak tűnt. A párt elnöke, Reince Priebus az indianai választás után közzétett Twitter- üzenetében megerősítette, hogy elnökje­löltjük nagy valószínűséggel Trump lesz. Arra szólította a párt tagjait és híveit, hogy egységesen támogassák a majdani jelöl­tet, és koncentráljanak arra, hogy jelöltjük legyőzze Clintont. »HäM, Kitüntette Martonyi Já­nost az alapításának hu­szonötödik évfordulóját ünnepló' Magyar Ameri­kai Koalíció. Wasingtotl, A volt külügymi­nisztert Magyarország euro- atlanti közösségbe való vissza­vezetése és a Kárpát-medencei magyarság jogainak biztosítása érdekében tett munkásságáért ismerte el a legnagyobb és legbe­folyásosabb amerikai magyar szervezet kedd esti washingtoni gálaestjén. Maximilian Teleki, a Magyar Amerikai Koalíció elnöke mélta­tásában azt hangsúlyozta, rend­kívül fontos, hogy Magyarország megtalálta a helyét és szerepét Közép-Európában és Európában. George Pataki, New York állam magyar származású volt kor­mányzója pedig a rendszervál­tozáskor újra megtalált szabad­ság fontosságát emelte ki, és azt, hogy a volt külügyminiszter is sokat tett azért, hogy Magyaror­szág a szabad világ része legyen. Martonyi János azt hangsú­lyozta, hogy egy gazdaságilag és demográfiailag is erős Magyar- ország képes segíteni a határain kívül és az óceán túlpartján élő magyaroknak. A volt külügymi­niszter a magyar politika priori­tásának nevezte a határon túli magyarok jogainak védelmét. A rendezvényen Andrea Lauer Rice rövid részletet muta­tott be abból a készülő dokumen­tumfilmből, amelyet Pigniczky Réka filmrendezővel közösen készít az 1956-os forradalom év­fordulója alkalmából az Egyesült Államokban menedékre lelt '56- os magyarokról. Eltörölhetik a vízumkényszert Prága. A visegrádi négyek továbbra is elkötele­zettek az Európai Unió keleti partnerségi prog­ramjának megvalósítása iránt - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden délután Prágában, ahol megnyílt a V4-ek és a ke­leti partnerségben részt vevő hat ország külügy­minisztereinek kétnapos találkozója. A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelor­szág, Magyarország, Szlovákia - valamint Azerbaj­dzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örmény- ország, Ukrajna külügyminiszterei szerdán tárgyal­nak a keleti partnerségi program megvalósításáról. Kedden délután a V4-es országok diplomáciáinak vezetői ültek össze szűkebb körű konzultációra.- A mostani csúcstalálkozóra azért jöttünk ösz- sze, hogy a visegrádi országok újfent kifejezzék tá­mogatásukat az Európai Unió keleti partnerségi programjának sikere iránt - mondta az MTI-nek Szijjártó Péter. A magyar diplomácia vezetője szerint nem egyszerű kérdésről van szó, mert nem lehet egyforma programot alkotni mindenki számára.- Észre kell venni, hogy általános megoldás a hat ország számára nincs - külön, országra szabott integrációs programokra van szükség, mert ezek nélkül a Keleti Partnerség kudarcra van ítélve. Külön kell kezelni Ukrajnát, Moldovát és Grúziát, akik társulási megállapodást írtak alá az EU-val, és külön kell kezelnünk Azerbajdzsánt, Örmény- országot és Fehéroroszországot, akik az integráció egy alacsonyabb fokozatában érdekeltek - ponto­sította véleményét Szijjártó Péter. A cseh külügyminisztérium közlése szerint a szerdai találkozón részt vesz Johannes Hahn, az Európai Bizottság szomszédsági politikáért és a bővítésért felelős biztosa, illetve a holland, a né­met és a svéd külügyminisztérium magas ran­gú képviselői is. Prágai diplomáciai körök úgy tudják, hogy Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter csak a keddi V4-es konzultáción vesz részt. A szerdai tár­gyalásokon Szlovákiát Lukás Parízek külügymi- nisztériumi államtitkár fogja képviselni. A Törökországgal szemben alkalma­zott schengeni vízumkényszer feltéte­les eltörlésére tett javaslatot az Euró­pai Bizottság - jelentette be szerdán Frans Timmermans, a brüsszeli testü­let első alelnöke. Brüsszel. A biztosok kollégiumának szerdai ülését követő brüsszeli sajtótájékoztatón Tim­mermans hangsúlyozta: a bizottság azzal a felté­tellel tette meg a javasla­tát, hogy Ankara a felek közti migrációs megálla­podás értelmében sür­gősséggel teljesíti a ví­zumliberalizációs akció­terv előírásainak mind­egyikét. Emellett csak azok utazhatnak majd be vízum nélkül, akiknek biometrikus azonosí­tásra alkalmas útlevelük van. A török kormány évek óta szeretné elérni az uniós vízumkényszer eltörlését, mert ez a min­dennapokban is érezhető előrelépés a papíron több mint harminc éve csatlakozni vágyó Török­ország és az Európai Unió kapcsolatában. Ezért Ankara a migrációs válságot rendezni hivatott megállapodás egyik feltételéül is szabta a vízum- kényszer eltörlését. Ahmet Davutoglu török kor­mányfő nemrégiben azt is leszögezte, hogy ha jú­nius végéig nem törlik el országával szemben a schengeni vízumkényszert, Törökország nem fogja tartani magát a migrációs megállapodás­ban foglaltakhoz. Frans Timmermans elmondta: Törökország­nak eddig hatvanhetet sikerült teljesítenie az uniós vízummentesség bevezetése elé állított hetvenkét feltétel közül.- Az elmúlt hetekben Törökország jelentős ha­ladást ért el. Még mindig van sürgősen elvégzen­dő munka, de ha a török hatóságok fenntartják az eddigi ütemet, akkor eleget tudnak tenni ezeknek - mondta Timmermans, aki szerint az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezmény kezdi meghozni az első eredményeit. Az Európai Bizottság ezzel párhuzamosan közzé­tette a Törökországra vonatkozó vízumliberalizáci­óról szóló legfrissebb ér­tékelését is, amely sze­rint a török szerveknek a korrupció megelőzése, a rendőri és az igazság­ügyi együttműködés, az adatvédelmi szabályok, valamint a terrorizmus­elleni törvények terén kell még lépéseket ten­niük ahhoz, hogy telje­sítsék a vonatkozó elő­írásokat. Frans Timmermans figyelmeztetett: a hátra­lévő kritériumok kihí­vást jelentenek, határozott politikai szándékra van szükség Törökország részéről ahhoz, hogy ezek­nek eleget tegyenek. A sajtóértekezleten Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos leszögezte, a testület bízik abban, hogy az ankarai kormány mihamarabb teljesíteni tudja a szükséges feltételeket. Hozzátette, a bizottság min­denesetre továbbra is figyelemmel fogja követni az akciótervben foglaltak teljesítését. Bár a végső döntést a vízumkényszer eltörlésé­ről az Európai Parlamentnek és a szakminisztere­ket tömörítő tanácsnak kell majd meghoznia, ezt csak a bizottság javaslata alapján tehetik meg. Az Európai Unió és Törökország között márci­usban létrejött migrációs egyezmény értelmé­ben minden érintett országnak, így Törökország­nak is fel kell gyorsítania a vízumliberalizáció­hoz szükséges intézkedések meghozatalát, és amennyiben a vonatkozó akcióterv minden elő­írása teljesül, akkor legkésőbb június végéig el kell törölni a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszert. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lubomir Zaoralek cseh és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter (b-j) A V4-ek támogatják az EU programját

Next

/
Thumbnails
Contents