Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-30 / 124. szám

2016. MÁJUS 30., HÉTFŐ Megfelelő védekezés nélkül rajtavesztenek idén a gabonatermelők A kártevőké lesz a nyereség? Az enyhe, fagymentes tél, va­lamint az esős május miatt kifejezetten sok kártevő tizedeli az egyébként jónak ígérkező gabonatermést. Ez még magas árak mellett is rossz hír lenne, a mostani olcsó gabona idején viszont a megfelelő védekezésen múlhat a nyereség. Med iaworks-összeál lítás korpontiszerisesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Alapvetően jó termés várható idén a szántó­földi növénytermesztésben, ám nem mindenki örülhet a siker­nek a betakarítás után, országo­san sok gondot okoznak ugyan­is a kártevők. Ahol nem fordí­tottak elegendő figyelmet a vé­dekezésre, ott több probléma is akad, ilyen például a gabonafé­léket megtámadó sárgarozsda vagy a fehérrozsda. Permetezés hiányában ezek elvihetik a vár­ható termés 20-30 százalékát is, amely már komoly kiesést je­lent mindazoknak a termelők­nek, akik nem fordítottak ele­gendő figyelmet a megelőzésre, a táblák védelmére. „Meg tudom erősíteni, hogy a kártevők sok gondot okoznak idén” - mondta el ezzel kapcso­latban lapunknak Vancsura Jó­zsef. A Gabonatermesztők Or­szágos' Szövetségének (GOSZ) elnöke kifejtette: a májusi esők válóban aranyat értek, hiszen sokat lendítet­tek az idei terme­lői várakozásokon, ám egyúttal a kártevők, kü­lönösen a gombák elszaporodá­sának is kedveztek. Korábban már a szokatlanul enyhe, szinte fagymentes tél is a kártevőknek, elsősor­ban a rovaroknak kedve­zett. Ezek lárvái ugyanis nagy számban teleltek át az. enyhe té­li hónapokban. Mindezek miatt az elnök úgy véli, idén különösen fontos len­ne a megfelelő védekezés az egyes kártevők ellen. Ez már csak azért is különösen fon­tos, mert a piacokon rendkívül alacsony felvásárlási árak tart­ják magukat, és a jelek szerint Hosszú ideje mélyponton a világpiacon a gabonaárak Hosszú ideje nagyon alacsony szinteken mozognak a világpia­con a gabonaárak, ez pedig va­lóban felértékeli a termelők ha­tékonyságát. A búza ára tonnán­ként 42 ezer forint körűi van, de az új termésre is csak 45 ezres ár várható. Mindez nagyon kevés, a termelők túlnyomó részénél nem elegendő a nyereségre, akik alacsony terméshozamot produ­kálnak, óhatatlanul rajtaveszíte­nek. A március végi jelentős visz- szaesés után áprilisban hirtelen drágult a kukorica, a korábbi 37- 38 ezres tonnánkénti árról rövid idő alatt 47 ezer forint környéké­re emelkedett. Szakértők szerint nem tartós trendről van szó, to­vábbi jelentős emelkedésre a je­lek szerint nem számít a piac. ebben nem várható komolyabb emelkedés az idei szezonban. A búza és a kukorica ára is csaknem 50-60 százaléka an­nak, mint amit néhány éve ad­tak ezekért a terményekért a piacokon. Ezeken az árszin­teken nagyon nehéz nyeresé­get termelni, akkor pedig, ha a termés 20-30 százalékát el­viszi egy betegség, szinte lehe­tetlen. Nem véletlen tehát, hogy a mostanihoz hasonló években a megfelelő növényvédelem, a kártevők elleni védekezés jelen­ti a választóvonalat a nyereség és a veszteség között. „Valóban az egyik kiemelten fontos té­nyező a védekezés, idén ezen is múlhat a siker. Alacsony árszin­teknél azonban egyéb tényezők is szerepet játszanak, ilyen pél­dául a terméshozam vagy a be­takarított termés minősége’ - tette hozzá Vancsura József. Külön gond az is, hogy az Európai Unió az elmúlt évek­ben több növényvédő szer for­galmazását megtiltotta, és az egyes termékek újraszabályo­zása jelenleg is tart. Emiatt a megmaradó, még használható anyagokra helyeződik a hang­súly, amelyek közül a jobb mi­nőségű, hatékonyabb terméke­ket tanácsos kiválasztani. El­lenkező esetben ugyanis több alkalommal kell használni egy-egy anyagot, a védekezés így többletköltséget jelent a ter­melőknek. Egyre több élelmiszert vesznek a vásárlók MAGYA80RSZAG A hazai mező- gazdasági termelőknek is jó le­hetőséget jelent a folyamatosan növekvő kiskereskedelmi forga­lom. Igaz, a bővülés több ténye­zőből adódik, és ezek közül nem a magyar élelmiszerek jelentik a legmarkánsabb tételt. A KSH szerint márciusban a kiskeres­kedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 5,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A boltok forgalmát nézve már jó ideje véget ért a válság, a ha­zai kiskereskedelmi forgalom 33 hónapja folyamatosan nő. Igaz, a mostani növekedés döntő része már a nem élelmiszer jel­legű javakból adódik, hiszen az élelmiszer-kiskereskedelem for­galma már 2014-ben meghalad­ta a válság előtti rekordszintet. Az élelmiszer-kereslet bővülé­se azóta sem állt le Januártól a sertés tőkehúsokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa érezhető fogyasztóiár-csökke- nést eredményezett a boltokban. A legtöbb kereskedelmi lánc a kereslet egyértelmű és markáns növekedéséről számol te. Ha­sonlóra számítanak jövőre a ba­romfi- és tejtermelők is. A többet vásárló fogyasztó jó hír a gaz­dáknak is, ám szakmai szerve­zetek szerint a növekedés jelen­tős részét az importáru viszi el, a többlet főként több szlovák, len­gyel, német és más uniós áru megvásárlását jelenti MW Stabil piac lehetne a közétkeztetés a termelőknek Beszállítás a menzára MAGYARORSZÁG A helyi, kisebb mezőgazdasági termelők szá­mára jó és biztos felvevőpiacot teremthet a közétkeztetés, ám a beszállításhoz előbb beruházá­sok kellenek - hangzott el egy a napokban a témában megren­dezett szakmai konferencián. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Turisztikai és Vendég­látó Munkaadók Szövetsége (VI- MOSZ) által közösen megrende­zett eseményen kiderült: ideha­za mintegy 3500 főzőkonyha ás csaknem 6500 tálalókonyha al­kotja a közétkeztetés hálóza­tát. A terület számos társadal­mi csoportot érint, hiszen böl­csődékben, óvodákban, isko­lákban éppúgy jelen van a men­za, mint a vállalatoknál, az idős- gondozásban vagy a börtönök­ben. Nem csoda, ha minden ötö­dik magyar, mintegy 2 millió ember napi kapcsolatban áll a közétkeztetéssel. Mindez jó le­hetőségeket rejt magában a ter­melőknek is, hiszen a piaci sze­replők évente mintegy 129 mil­liárd forintos forgalmat bonyolí­tanak le. Ennek csaknem a fele az alapanyagköitség. Több mint 65 milliárdos az az alapanyag­igény, amely nek egy részét a he­lyi termelők is be­szállíthatnák. A közétkeztetés már csak azért is jó terep a kisebb, helyi termelőknek, mert az általuk termelt volumen gya­korta túl kicsi ahhoz, hogy egy-egy kereskedelmi lánc ér­demben tárgyalni tudjon velük. Igaz, hogy a közkonyhák Is kon­centrálódnak, némely helyen már napi 5-10 ezer adag ételt is főznek, ám ez még mindig ki­sebb igényt jelent, mint a keres­kedelem elvárása, vagyis az is­kolák, cégek konyháira a kisebb termelők kisebb szállítmányai is elegendőek letetnek. A szakmai konferencián ugyanakkor az is elhangzott, hogy az együttműködés erősí­téséhez nagyon sokat kell még tenni - még ha vannak is jó pél­dák a közétkeztetés és a helyi termelők kapcsola­tára. A feldolgozó- kapacitás hiánya, az alapanyagok egyen­lőtlen eloszlása a legfőbb megoldan­dó kérdések közé tartozik. Utób­bi ugyanis azt jelenti, hogy a jel­lemzően télen szolgáltató köz- étkeztetésnek a nyáron, ősszel termett helyi élelmiszereket fel kellene dolgoznia, vagy tárolha­tó formában később ételt készí­teni belőle. Ehhez fejlett, korsze­rű és hatékony technológia kel­lene. MW Napi kétmillió fő a közétkez­tetésben HIRDETÉS AGRAR SZÉCHENYI KÁRTYA AGRÁRHITEL AZ MKB BANKTÓL \I. i 'i i, Mert kedvezőek a feltételei; mert az elérhető hitelösszeg 500 ezer Ft - 50 millió Ft közötti; mert maximum 25 millió Ft összegű hitel igénylése esetén ingatlanfedezet nélkül nyújtható. Q Érdeklődjön bankfiókjainkban! Q +36 40 333 777 k www.mkb.hu @ telebankar@mkb.hu SZEMÉLYESEN ÖNNEK BANK A közétkeztetésbe, így az iskolai menzákra kisebb mennyiségekké! is bejuthatnak a helyi termelők

Next

/
Thumbnails
Contents