Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-25 / 120. szám
Vége az utóbbi két évtized legerősebb El Ninójának Magyarország felminősítése mutatja az ország elért eredményeit, és garancia a jövőre - hangsúlyozta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára kedden az Ipar napjai kiállítás megnyitóján, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. Véget ért az utóbbi két évtized legerősebb, Ázsiában terméskiesést és élelmiszerhiányt okozó El Nino légköri jelensége - jelentette be az ausztrál meteorológiai intézet. Sydney. Bár a fejlemény nem volt váratlan, mert az időjárási adatok egy hónapja már jelezték a lehűlést, az ausztrál az első jelentősebb meteorológiai szolgálat, amely befejezettnek nyilvánította a 2015- ben kezdődött El Ninót A légköri jelenség felmelegíti a Csendes-óceán felszínét, ami rekSantiago de Chile. Az elnök elmondása szerint 500 millió dolláros (141 milliárd forint) beruházással nap- és egy szélerőművet építenek a chilei Atacama-sivatagban, a világ legszárazabb vidékén. Az erőművek üzembe helyezése után a chilei főváros metrója lesz a világon az első, amely a napenergiát is hasznosítja. A metró által elhasznált megújuló energia 100 ezer háztartás energiafogyasztásával lesz egyenlő. A santiagói metró öt vonalat és 100 állomást magába foglaló, 103 kilométeres hálózata jelenleg nakenő hőséget okoz Ázsiában és Ke- let-Afrikában, heves esőzéseket és áradásokat Dél-Amerikában. A legutóbbi El Nino következtében az elmúlt 19 év legmagasabb szintjére emelkedett az óceán felszínének hőmérséklete, ami az átlagosnál szárazabb időjárást és csökkenő búza-, pálmaolaj- és rizstermést okozott Ázsiában. Az ausztrál meteorológiai szolgálat szerint 50 százalék esélye van csapadékosabb időjárást hozó, a földművesek által várva várt La Nina légköri jelenségnek. pi 2,5 millió utast szállít. Tovább két vonal épülőfélben van. A francia Total Sun Power építi fel a sivatagban az El Pelícano naperőművet, amely a metró működtetéséhez szükséges energia 42 százalékát állítja elő, míg a Latin America Power az energiaszükséglet 18 százalékát fedező szélerőművet építi meg. Bachelet elnök szerint a tiszta energiahordozók felhasználása a metró működtetésében évi 130 ezer tonnával csökkenti a légkört szennyező szén-dioxid mennyiségét. Magyarország megalkotta iparosítási programját, az Irinyi-tervet, azon belül az Ipar 4.0 programot, amely a termelő cégek arányának növekedésére, az innovációra épülő gazdaságra, a tudásra, az új technológiákra támaszkodik. Lepsényi István elmondta, az Irinyi Terv megvalósításával az ipar hozzájárulását a GDP-hez 24 százalékról 30 százalékra kívánják növelni 2020-ra. Az államtitkár kitért arra, hogy az Ipar 4.0 cselekvési program küldetése az ipar, a magyar gazdaság digitális átállásának segítése. Az Irinyi-terv és az Ipar 4.0 program végrehajtásával nemcsak Magyarország, hanem az abban részt vevő vállalatok is erősebbek lesznek - jelentette ki Lepsényi István. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a megnyitón az ipari folyamatok technológiai gyorsulását hangsúlyozta. Ismertette, hogy az Ipar napjai kiállításon a negyedik ipari forradalomnak is nevezett ipar 4.0 lehetőségeit mutatja be a 12 országból érkezett több mint 280 kiállító. A megnyitón átadták a kiállítóknak az innovációs teljesítmény díjazására kiírt nagydíj pályázat elismeréseit, négy cég nagydíjat, egy különdíjat, kettő elismerő oklevelet kapott. A Hungexpo tájékoztatása sze- rintamájus 27-éig nyitva tartó Ipar napjai kiállításon kollektív bemutatók is várják az érdeklődőket, köztük a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete, az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Egyesülete és a Pest Megyei és Érd Megyei logú Városi Kereskedelmi és Iparkamara standjain. A kiállításhoz kapcsolódóan szakmai programokat, konferenciákat is rendeznek. Nap- és szélenergia A Föld megmentése Az emberiség képes a Föld élővilágának megmentésére, a kérdés az, maradt-e még elég idő erre - hangsúlyozta az MTI-nek Jane Goodall brit etológus, állatvédő és csimpánzkutató, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) békenagykövete hétfői budapesti előadása előtt. Budapest A főemlőskutatás forradalmasítójaként is ismert Jane Goodall úgy vélte: sok, környezetért aggódó ember tehetetlennek érzi magát, amikor szembesül az élővilág pusztulásával, a kihaló fajokkal, a környezetszennyezéssel és a klímaváltozással. Nekik azt üzeni, hogy igenis számít, mit tesznek, ugyanis ha elég embert sikerül meggyőzni arról, hogy belegondoljon mindennapi döntéseinek következményeibe - például, hogy amit vesz, annak előállítása okozott-e szenvedést állatnak vagy embernek -, akkor van remény tenni a bolygót elpusztító, fogyasztásra épülő világgazdasági berendezkedés ellenében. „Három nagy probléma van, és mindegyik megoldhatatlannak tűnik. Az első a szélsőséges szegénység. Ugyanis ha igazán szegény vagy, kivágod a fákat vagy elpusztítod a környezeted, mert így próbálsz megélhetést teremteni magadnak, gabonát termeszteni vagy valamiféle nyersanyagot árusítani. Ha pedig városban laksz, rákényszerülsz, hogy mindenből a legolcsóbbat vedd, ami rendkívül pusztító módon is készülhetett” - magyarázta a környezetvédő, hangsúlyozva: az igazán szegényektől nem várható, hogy az élővilágért aggódva etikai döntésként gondoljanak betevőjük megszerzésére. „Egyrészt tehát probléma a szegénység, másrészt az a többségünk fenntarthatatlan életmódja is. Szintén fenntarthatatlan, sőt, szinte erkölcstelen a nagyon gazdagok életmódja. Végül probléma az emberiség lélekszámúnak növekedése is. A klímaváltozás közvetlen következménye ennek a három együtt ható tényezőnek” - vélte Jane Goodall, aki szerint az emberiség képes a Föld élővilágának megmentésére, a kérdés csupán az, hogy maradt-e még ideje rá. A főemlőskutató pályájáról mesélve felidézte, hogy élete egyik legmeghatározóbb pillanatként tartja számon, amikor a gombéi erdőségben az általa megfigyelt egyik csimpánz a félelmét hátrahagyva először közelítette meg, evett a kezéből, és hagyta, hogy kövesse őt az erdőben. „A csimpánzok minden más élőlénynél jobban hasonlítanak ránk. Akár 60 évnél is tovább élnek, személyiséggel és hozzánk hasonló érzelmekkel bírnak, valamint képesek eszközöket készíteni és használni” - mondta. Hozzáfűzte: az emberi kultúra a definíciók szerint olyan viselkedésminta, amely úgy öröklődik egyik generációról a másikra, hogy a fiatalok megfigyeléses tanulással sajátítják el az idősebbektől. Ugyanígy működik az eszközhasználat a csimpánzoknál is, vagyis mondhatjuk, hogy egyfajta primitív kultúrával rendelkeznek. Jane Goodall arról is beszélt, hogy bár korábban valóban többet tudhatott mindenki másnál a csimpánzokról, azonban ma már nem sorolja magát a legjelentősebb szakértők közé, viszont továbbra is próbál lépést tartani a legújabb kutatási eredményekkel. Mint fogalmazott, az őt követő kutatók már minden tudnak, amit ő tudott, de emellett számos újdonságot is megtanulnak. Az MTI kérdésére, hogy honnan nyeri a motivációt a környezetvédelemért tett erőfeszítései folytatásához, a 82 éves csimpánzkutató úgy válaszolt: egyrészt annyi minden kapott a csimpánzoktól, hogy igyekszik visz- szafizetni a tartozást, másrészt felelőséget érez unokái jövőjéért, miközben a világ láthatóan hatalmas bajban van. Louis Leakey régész-antropológus ösztönzésére Jane Goodall 1960 júliusában látott munkához a mai Tanzánia területén található Gombéban, ahol állhatatosan kereste a csimpánzok társaságát. A kutatónő 1960 őszén tanúja volt, amint az egyik csimpánz ágakat gallyazott le, hogy segítségükkel termeszeket halásszon ki egy termeszvárból. Ez volt egyik legfontosabb felfedezése, mert egészen addig a tudósok úgy gondolták, hogy az ember az egyetlen szerszámok készítésére és használatára képes faj, ő pedig saját szemével látta ennek cáfolatát. Jane Goodall a tudományos konvenciókat figyelmen kívül hagyva, az állatoknak nevet adva, a kívülről jött ember nyitottságával forradalmasította a főemlőskutatást. 1965-ben mentora, Louis Leakey jóvoltából egyetemi tanulmányok nélkül doktorálhatott etológiából a cambridge-i egyetemen. 1967-től 2003-ig a Gombéi Természetkutató Intézet igazgatója volt. Előadásai hatalmas népszerűségnek örvendenek világszerte, legutóbbi könyve A remény magvai címmel 2015-ben jelent meg magyarul. 1977-ben megalakította a Jane Goodall Természetkutató Intézetet. A környezetvédelembe a jövő nemzedékeit is bevonva 1991-ben Tanzániában létrehozta a fiatalok környezettudatos nevelését célzó Rügyek és gyökerek hálózatot, amelynek munkájában a világ mintegy 100 országában vesznek részt fiatalok és gyerekek. Magyar- ország 2006-ban, a Rügyek és Gyökerek Egyesület megalakításával csatlakozott a hálózathoz, amely 2010 óta Jane Goodall Intézet néven folytatja tevékenységét. A főemlőskutató számtalan díj és elismerés birtokosa, 2002 óta az ENSZ békenagykövete, 2003-ban megkapta az Asztúria hercege díjat, 2004-ben pedig a Brit Birodalom lovagja lett. Emelkedhet az átlaghőmérsékletet Londo Nagyjából nyolc Celsi- us-fokkal emelkedhet a világ átlaghőmérséklete 2300-ig, ha elégetjük az összes, jelenleg ismert fosszilis tüzelőanyagot - számolta ki egy kanadai kutatócsoport, amely a Nature Climate Change című folyóirat legfrissebb számában tette közzé kutatási eredményét A kutatók a csak jelenleg is ismert futőanyagkészleteket vették figyelembe, az esetleges később felfedezendő lelőhelyekkel vagy új kitermelési technológiákkal nem foglalkoztak. A modellezéssel kapott eredmény sokkal nagyobb felmelegedést jelez előre, mint más eddigi kutatások. Az üvegházhatást okozó egyéb gázok hatását is figyelembe véve az átlaghőmérséklet 10 Celsius-fokkal emelkedhet 2300-ig a kanadai kutatók szerint. A fölmelegedés mértéke eltérőnek ígérkezik a földrajzi fekvéstől függően. Az Északi-sarkvidéken például 17 fok emelkedést okozhat a magasabb széndioxid-szint 2300-ig. A most publikált kutatás eredménye a szerzők szerint azért más, mint az eddigieké, mert minden korábbinál jobban figyelembe veszi az összes lehetséges légköri folyamatot. HIRDETÉS f
