Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-23 / 118. szám
2016. MÁJUS 23., HÉTFŐ Meghalt a tálibok vezetője Megerősítette Manszúr mollának, a tálib szélsőséges mozgalom vezetőjének a halálhírét Abdulla Abdulla afgán kormányfő és az afgán hírszerzés vasárnap. Kabul. Az afgán kormányfő közölte: Aktár Mohamed Manszúr tálib vezető egy dróntámadásban meghalt. A gépkocsiját a délnyugat-pakisztáni Beludzsisztán tartományban, Dalbandin körzetében érte a dróncsapás. Az afganisztáni hírszerzés is megerősítette a tálib vezető halálát. Közölte: a tálib vezető „másokkal” utazott a gépkocsijában, amikor utolérte a vég. Korábban egy tálib parancsnok arról számolt be, hogy Manszúr móllá az ugyancsak Beludzsisztánban lévő Nuskiban vesztette életét. Peter Cook, a Pentagon szóvivője korábban közölte, hogy támadást hajtottak végre Manszúr móllá ellen Afganisztán és Pakisztán határvidékén, de nem adott még tájékoztatást arról, hogy sikeres volt-e a dróncsapás. Az amerikai hatóságok egyelőre nem erősítették meg a szélsőségesek vezetőjének a halálát. Aktár Mohamed Manszúr 2015-ben lett a tálibok vezetője, miután nyilvánosságra került, hogy Omár móllá már két évvel korábban meghalt - az afgán hírszerzés szerint - a pakisztáni Karacsi egyik kórházában. Manszúrt korábban Omár móllá közvetlen munkatársaként, helyetteseként és a tálibok közlekedési minisztereként tartották számon. Tekintettel arra, hogy Omár móllá halálát a tálibok két évig titokban tartották - amennyiben valóban meghalt Manszúr móllá -, időbe fog telni, hogy a szélsőségesek ezt hivatalosan elismerjék - írta a Reuters. Hozzátette: Manszúr móllá halála a szélsőséges mozgalom vezetéséért való küzdelmet válthat ki, ami még nagyobb töréseket idézhet elő a tálib frakciókon belül, hiszen Omár móllá utódlása miatt is belviszály keletkezett. A Reuters hírügynökség eközben arról számolt be, hogy rakétákat lőttek ki a nyugat-afganisztáni Hérát városára. A lövedékek eltalálták az azonos nevű tartomány kormányzójának a hivatali épületét és a közelben lévő lakóházakat, legalább egy civil meghalt. Hérát rendőrfőkapitánya megerősítette, hogy legalább három rakétát lőttek ki a kormányzó hivatalára, ahol éppen biztonsági tanácskozást tartottak. Egyelőre nem tudni, hogy a rakétatámadás összefüggésben volna-e Manszúr móllá halálhírével. A brit miniszterelnök szerint jóval drágább lenne az élet Nagy-Britanniá- ban, ha a brit EU-tagsá- gról június 23-ára kiírt népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolna. Érveléséhez csatlakoztak a négy legnagyobb brit áruházlánc volt vezetői is. London. David Cameron a The Sun című brit tömeglap vasárnapi kiadásában megjelent cikkében kifejti, hogy független elemzők és pénzügyi intézmények előrejelzései szerint a font 12 százalékkal, sőt ennél nagyobb mértékben is gyengülhetne, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból. Cameron idézi a pénzügyminisztérium új becslését, amely szerint ennek importdrágító hatása csaknem 3 százalékkal emelné a háztartások által vásárolt tipikus élelmiszerkosár árát, és ez évente átlagosan 120 font (50 ezer forint) többletkiadást jelentene minden egyes háztartás számára csak az élelmiszerek esetében. A ruházati termékek a pénzügyminisztérium becslése szerint még nagyobb mértékben, 5 százalékkal drágulnának, és ez évente további száz fonttal emelné a családok kiadásait, vagyis a teljes költségtöbblet elérné a 220 fontot (91 ezer forint) - áll a brit kormányfő írásában. Cameron idéz egy korábbi pénzügyminisztériumi tanulmányt is, amely kimutatta, hogy a brit EU-tagság feladása hosz- szabb távon háztartásonként 4300 fontnak (1,8 millió forintnak) megfelelő nemzetgazdasági szintű veszteséget okozhatna. A brit miniszterelnök szerint mindez egyértelműen mutatja, hogy súlyos gazdasági kockázatokkal járna a Brexit, vagyis Nagy-Bri- tannia távozása az EU-ból. Hasonló érvekkel tettek közzé közös felhívást vasárnap a négy legnagyobb brit áruházlánc, a Tesco, a Sainsbury's, a Marks & Spencer és a B&Q volt vezetői. Sir Terry Leahy, Justin King, Marc Bolland és Sir Ian Cheshire a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi lapban megjelent írásában annak a véleményének ad hangot, hogy az egész brit kiskereskedelmi rendszert „masszív sokk” érné Brexit esetén, és ez katasztrofális hatással járna a fogyasztási kiadásokra. A négy volt vállalatvezető szerint is valószínűsíthető lenne a font további gyengülése, és így az importált termékek kiskereskedelmi árának emelkedése. Nagy-Britanniának olyan erőteljes és integrált beszállítói hálózata van az Európai Unió többi országával, amilyen korábban soha nem létezett, ám Brexit esetén ezt a kereskedelmi kapcsolatrendszert teljesen újra kellene tárgyalni, ami csak árthat a brit fogyasztóknak és a brit exportőröknek is. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy a francia gazdák megengednék a brit hús akadálytalan további importját, ha Nagy-Britannia kilép az EU- ból - fejtegetik a brit áruházláncok volt vezetői. A népszavazási kampány kezdete óta a brit és a nemzetközi pénzügyi intézmények és üzleti szervezetek egymás után hívják fel a figyelmet a Brexittel járó, potenciálisan súlyos gazdasági kockázatokra, és a legújabb felmérések szerint a választóknak is egyre nagyobb arányát aggasztják ezek a kockázatok. A ComRes közvéleménykutató cég a Daily Mail című konzervatív brit napilap és az 1TV kereskedelmi televízió számára összeállított legújabb vizsgálatában kimutatta, hogy február óta 17 százalékponttal, 38 százalékról 55 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint a gazdaság a legfontosabb tényező a brit EU-tagság sorsáról szóló döntésben. A cég felmérése szerint - a bizonytalanok kiszűrésével számolva - jelenleg a brit választók 57 százaléka akar arra szavazni, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja, a kilépésre 43 százaléknyian voksolnának. Az elmúlt héten más közvélemény-kutatások is a bennmaradást pártoló tábor jelentős előnyét jelezték, és a brit fogadóipar is mind kisebb pénznyeremény-esélyt kínál azoknak, akik arra tesznek fel téteket, hogy Nagy-Britannia az EU tagja marad, jelezve, hogy a fogadóirodák is ezt a kimenetelt tartják valószínűnek. Református egység Kolozsvár. A magyar református egység napját ünnepelték vasárnap Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban tartott ünnepi istentiszteleten. Az esemény egyben a reformáció 500. évfordulója tiszteletére tartandó 2017. október 31- ig tartó rendezvénysorozat megnyitója is volt. Orbán Viktor miniszterelnök köszöntését Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos olvasta fel. A miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a vallási megújulás ügye az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott a magyar nyelv megőrzésével. Brüsszeli emberkereskedők Prága. Az emberkereskedelmet már a 19. században betiltották, de az Európai Bizottság ezt eddig nyilvánvalóan nem vette tudomásul - reagált M7os Zeman cseh államfő egy lapinterjúban arra a kérdésre, mi a véleménye arról az EB-javas- latról, miszerint az uniós tagállamok „kivásárolhatnák magukat” a kötelező kvótákból, ha minden be nem fogadott mig- ránsért mintegy 250 ezer eurót üzemének Brüsszelnek. Arra a kérdésre, hogy mik az esélyei a brüsszeli javaslat megvalósításának, a cseh államfő kifejtette: - Természetesen semmilyen. Olvastam néhány lengyel és magyar politikus nyilatkozatát, akik ezt a javaslatot egy őrült agyszüleményének nevezték. Na, nem szeretném, hogy az Európai Bizottságnak része legyen egy pszichiátriai kezelőorvos. A szabadkai Szentháromság-szobor a vajdasági magyarság szimbólumának is tekinthető, hiszen az évek során számtalan támadás érte, akárcsak ezt a közösséget, amelyet megpróbáltak ellehetetleníteni, mégis képes volt a megmaradásra, és így példaként szolgált a Kárpát-medencei magyarság számára - hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vasárnap Szabadkán, ahol újraszentelték a 201 éves, felújított Szentháromság-szobrot. A műemlék volt Szabadka első köztéri szobra, amelyet 1815-ben állíttattak a város polgárai az akkori piactér központi helyére hálából azért, mert a város mocsaras, lápos alapjait sikerült lecsapolni, és fel tudott épülni a városmag. Karl Salzer zombori mester barokk szobrát 1964-ben, a kommunista diktatúra idején szállították át a város központjából a Szent Teréz- székesegyház melletti térre. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kezdeményezésére 2014-ben kezdték el bontani és restaurálni. A munkálatokat az MNT, Szabadka város önkormányzata, valamint a magyar kormány támogatta. Szilágyi Péter vasárnapi ünnepi beszédében kiemelte: - A vajdasági magyarok jutottak a legtovább az autonómiához vezető úton, itt indult el az első olyan gazdaságfejlesztési program, amelynek segítségével soha nem látott fejlesztések, beruházások indulhatnak el. Óriásit lépett előre a magyar közösség, de hiszünk abban is, hogy ez még csak az út eleje. Az anyaország ehhez minden segítséget szeretne megadni, a magyar kormány ezért továbbra is teljes mellszélességgel áll Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédet mond az 1815-ben emelt, most felújított és eredeti helyére visszaállított Szentháromságszobor úf raszentelésén, Szabadka Fő terén, Szerbiában, a Vajdaságban stratégiai partnerei, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács mögött. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a felújított szobor alakjaihoz visszakerültek azok a szimbólumok is - a kereszt, a toll és a horgony -, amelyeket a kommunizmus idején eltávolítottak.- A kereszt a keresztény kultúrkörhöz való tartozást, a horgony a városlakók állhatatosságát, a toll pedig azt jelképezi, hogy a város a térség szellemi és kulturális központja, amely az évszázadok során az európai utat követte. A szobor Szabadka lakosságának ösz- szefogását példázza, azt az időszakot, amikor kézi erővel töltötték fel a város mocsaras területét - emlékeztetett Mágiái Jenő, Szabadka polgármestere. Hajnal Jenő, az MNT elnöke kiemelte, hogy egy köztéri szobor visszahelyezése különleges jelentéssel bír.- Ahogyan az erről a helyről való elszállítása valaminek a kezdetét jelentette, úgy mostani visszaszállítása is egy másik időszámítás kezdetét jelezheti. A mi esetünkben reményeink szerint annak az új korszaknak a kezdetét, amely ennek a városnak, ennek a tájnak, ennek a közösségnek ismét erőt és hitet ad, és megveti az alapját annak, hogy ismét legyen értelme a jövőről beszélni a 21. század Európájában. Arról a jövőről, amely a 20. század során számos alkalommal elveszni látszott, egyebek között akkor is, amikor ezt a szoboregyüttest elszállították erről a helyről - fogalmazott ünnepi beszédében a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hajnal Jenő végül Lovas Ildikó írót, a szobor visszaállításának kezdeményezőjét idézte, aki szerint „a Szentháromság-szobor az Európához, illetve a Közép- Európához való tartozás szimbóluma, egy olyan értékrend vállalása, amely az elfogadást, befogadást, megértést hangsúlyozza, nem pedig a kirekesztést”. „Drágább az élet az EU-n kívül”
