Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-21 / 117. szám

J ' / U'Jj-JJJjl 2016. MÁJUS 21., SZOMBAT A címbe foglalt kijelentést - amelyet A. PeákIldikó művészet- történész is idézett a minapi, a Dornyay Béla Múzeumban ren­dezett emlékkiállítást megnyitó beszédében - Czinke Ferenc utol­só interjúinak egyikében fogal­mazta meg. Jól érezte a Mun- kácsy-díjas, érdemes és kiváló művész, mert valóban - túl a csa­ládi vonatkozásokon - volt értel­me életének. Ezt mindenekelőtt e tárlat révén is érzékelhető öröksé­ge bizonyítja, de az a széleskörű, aktív és eredményes munkálko­dás is - erről szintén szólt fű Peák Ildikó - amelyet főként a hatva­nas- hetvenes években a kulturá­lis központtá formálódó Salgótar­ján és tágabb értelemben az egész Nógrád megye művészeti, kulturális élete érdekében külön­böző szakmai szervezet tagja­ként, tisztségviselőjeként kifej­tett. Művésztársaival közös kez­deményezések közé tartozik pél­dául a tavaszi tárlatok elődjeként számon tartott szakmai szemle, az észak-magyarországi területi képzőművészeti kiállítás és a nagy népszerűségnek örvendett szabadtéri szoborkiállítás is. A salgótarjáni múzeum Czinke Ferenc születésének kilencvene­dik évfordulója alkalmából rende­zett munkáiból bemutatót, mint­hogy 1926. november 4-én látta meg a napvilágot a bodrogközi Pácinhoz közeli Nagyrozvágy- Meszesketanyán. Cselédsori, mestergerendás házból, titkokkal teli természetközeli ősi világból, a „fényes szelek” nemzedékének lendületével, a „sokaság fiaként” választódott ki, ahogyan gyakran nyilatkozta „szivárványkergetés- re született” emberként. Közép- és felsőfokú tanulmányokat Sá­rospatakon folytatott, Derkovits- ösztöndíjjal szerezte meg rajzta­nán diplomáját a Képzőművésze­„...nem éltem hiába” ti Főiskolán. Több alkalommal is volt ösztöndíjas Rómában, az Örök Város nagy hatással volt mű­vészetére. Tanított Nézsán, majd Zagyvarónán, aztán a salgótarjá­ni Madách Imre Gimnáziumban, majd hosszú éveken át egészen nyugdíjazásáig a Bolyai János Gimnázium pedagógusa volt, ahol az országban elsőként alapított is­kolagalériát, amelyet mindmáig Derkovits Gyula neve fémjelez. Megszámlálhatatlanul sok egyéni és csoportos tárlata volt a megyé­ben, borsodi szülőföldjén, az or­szág számos településén és hatá­rainkon túli városokban is. Emlé­kezetes, reprezentatív kiállításai­nak egyikét Lóránt Jánossal közö­sen rendezte 1971-ben Salgó­tarján testvérvárosában, a szlová­kiai Besztercebányán. Megjelen­tetett mesekönyvet, írt tanulmá­nyokat, verseket, glosszákat is. Al­kotói és tanári munkásságának elismeréseként sárospataki alma matere főiskolai tanári címet ado­mányozott számára, Salgótarján­nak és Pácinnak a díszpolgára lett. Művei megtalálhatók köz­ős magángyűjteményekben, épületek falain, köztereken. Pácinban a Mágóchy kastélyban még életében galériát rendeztek be alkotásaiból. Értelemszerűen jó néven vette mindezt, de nem kevesebb örömet jelentettek szá­mára tanítványainak - akikkel nemcsak a tanórákon, hanem szakkörben, önképzőkörben, ott­hon is foglalkozott - sikerei, hi­szen nagyon sokan éppen az Ő példája nyomán, ismeretgazdag, élvezetes magyarázatai, ihletett mondandója révén tették meg el­ső lépéseiket a művészi pályán, vagy váltak „csak” egyszerűen műértő, az esztétikai értékeket becsülő emberekké. szemlélete. Kilencven év. Nem is áll annyira távol a város (1922-es: a szerk.) születésnapjától Hely és művésze egymástól Talán ebben a tárlatban, ha a megoldáshoz nem is, de a képekhez közelebb kerül­hetünk. Miként az ünnepekhez is...” - mondta Fekete Zsolt. A „Hitem a művészet” című kamaratárlat nyilván csak ízelí­tőt adhat a több évtizedes mun­kásságból. Ugyanakkor a múze­um gyűjteményéből összeállított - egy magántulajdonban lévő, „Nézsa” című (1958) úgymond impresszionista festménnyel ki­egészített - huszonnégy alkotás is érzékelteti grafikai művészeté­nek jó néhány karakterisztikus Czinke Ferenc: P. G. (Paróczai Gergely) emlékére című grafikája (1982) A Dornyay Béla Múzeum kiál­lításán megjelenteket Shah Gab­riella, az intézmény igazgatója üdvözölte, majd Fekete Zsolt, Sal­gótarján Megyei Jogú Város pol­gármestere mondott köszöntőt. Utalt a művész pályaképének út­jelzőire. Kiemelte azt az oda- vissza kapcsolatot, amely a me­gyeszékhelyhez - ahol csaknem egy fél évszázadon keresztül élt - fűzte Czinke Ferencet. „Amennyire meghatározta a vá­ros a művészt, épp annyira deter­minálta a művész is a város kultu­rális életét Nem azt a Czinke Fe­rencet ismernénk ma, ha nincs ez a város. És bizonyára nem is ezt a várost látnánk, ha abba nem köl­tözött volna bele Czinke Ferenc ■ jellemzőjét. A hatvanas években természetesen ott vannak a ró­mai témák („Női fej”, „Via Ap­pia”) és megjelennek a tarjáni és környékbeli motívumok (osztá­lyozó, Pécskő utca, gyár) is, noha - mint K. Peák Ildikó is kiemel­te - Czinke Ferenc festőművész­grafikusnak tartotta magát, „így ebben a sorrendben”. A népi kultúra megterméke­nyítő hatása végigkísérte művé­szetét, s ez a „mondhatni bartó­ki program” már jelen volt „A csúnya juhászné” című 1967-es művében is. „Nem egyszerűen a népművészet motívumkincsét, ki­fejezési eljárásait kívánta átörö­kíteni a mai grafikába, hanem azokat a képi és gondolati eleme­ket, amelyek napjainkban is al­kalmasak lehetnek új tartalmak közlésére. ”K. Peák Ildikó beszélt Czinke a hosszanti tengelyt erő­teljesen hangsúlyozó kompozíci- ós sémájáról is, amely többféle módon nyilvánulhat meg: „akár egy figura, mint„P. G. emlékére” arc nélküli szomorú angyala, a Balaton (Tihanyban ugyancsak szívesen tartózkodott: a szerk.) vizén lebegő ezüsthíd, vagy egy el­libbenő kiszebaba, a vizeket gyá­szoló sötét forma, amelyre szomo­rú lepke száll." A Czinke-kiállítás megnyitóün­nepségét mintegy „bekeretezte” a Trilla tercett közreműködése. Mű­sorukon R. Schumann „Tavaszi üdvözlete”-e és két Bartók-mű - a „Bolyongás” és a „Ne hagyj itt”- szerepelt. Bizonyára nem függet­lenül a tisztelgő alkalomtól, a fa­lakon látható alkotásoktól... Csongrády Béla Wolfgang Amadeus Mozart (1756, Salzburg - 1791, Bécs) éle­tének utolsó évében írta a „Vá­gyódás a tavasz után” című dalát „Szép május jöjj, hogy ébreszd a fáknak ágait, /Oly régen vártunk téged, hogy minden nyíljon itt..." Ez a Akkord Fúvós Kisegyüt­tes (Bartus Emese, Bartus László, Diósi János és Patakfalvi Zoltán) által előadott, tartalmában igen­csak aktuális mű volt a nyitánya annak a minapi Mozart-koncert- nek, amelyet a Trilla tercett szer­vezett a Salgótarjáni Ifjúsági In­formációs és Tanácsadó Iroda (SITI) egy évvel ezelőtt teljes egé­szében megújult, szép épületé­be. Mint a fent jelzett dátumok­ból is kiolvasható W. A. Mozart 260 évvel ezelőtt született, s har­mincöt évesen (csakúgy, mint/ó- zsef Attila) 225 esztendeje távo­zott az élők sorából. E kettős évfordulót hangsú­lyozta a műsorvezető, Boros Ág­nes - nem mellesleg a Trilla tag­ja - is. Informatív, hangulatos összekötőszövege megerősítette, de számos új ismerettel is gazda­gította azt a képet, amely az oszt­rák, bécsi klasszikus zeneszerző - nem kevesebb, mint hatszáz- huszonhat(l) alkotás komponis­tája - zongorista, karnagy, zene- pedagógus zsenialitásáról él a közvéleményben. Úgynevezett csodagyerekként indult, amit az is bizonyít, hogy nyolcéves korá­ban Angliában - miután apja életveszélyes betegsége miatt nem használhatta a zongorát - fejben megírta és meghangsze­relte első szimfóniáját, amely ak­kor már a tizenhatodik művének számított. Tizennégy éves korá­ban Itáliát kápráztatta el. A Sixtus-kápolnában meghallgat­hatta G. Allegri 16-17. századi olasz komponista kilencszóla- mú, nevezetes szerzeményét, a „Misereré”-t. Vatikán féltve őriz­te, titkosította a kottát, az ifjú Mozart azonban hazatérve emlé­kezetből leírta a teljes partitúrát. A Trilla tercett - amelyben a másik két tag Boros Istvánná és Márkus Henrietta - Mozart-ösz­szeállítását is egy kuriózummal indította: egy olyan művel, az „Oragna figa”-val, amelyet Mo­zart ötévesen komponált. A kísé­rő szólamot Kodály Zoltán tette hozzá. A továbbiakban az „Al­konyéra”, a „Bona vox” és az „Ave Maria” hangzott el kánon és duett-változatban is. Az utób­bi dallamára csak később illesz­tették rá az ima szövegét. Zongo­rán kísért- Farkas Diána. Mozart sok műfajú szerző volt, többek között nem idegen­kedett a kamarazenétől sem. Megújította például a /. Haydn nevéhez fűződő vonósnégyest, s merész harmóniáival már L. v. Beethovent előlegezi - mondta Boros Ágnes. A Fodor Sándor (mélyhegedű), Kajzinger Katalin (hegedű), PéceliPéter (gordonka) és Tajti Veronika (hegedű) össze­tételű Divertimento együttes a C-dúr vonósnégyest szólaltatta meg. Az egyházi Mozart-művek közül a Divertimento kíséretével a Trilla és az Akkord alkalmi kó­rusa az „Ave verum corpus”-t ad­ta elő. A Trilla „egyedül” a „Va­rázsfuvola” című opera két rész­lete után romantikus („Messze tőled”, „Te kedves fecskepár” stb.) majd vidám dalokat (köz­tük Mozart „ellenlábasa”, az olasz A. Salieri ,,Tréfá”-ját) tűzött műsorára Farkas Diána közre­működésével. A mondhatni ke­retes szerkesztés jegyében a nemcsak a nyitó-, hanem a zárószámok is az Akkord fúvósa­ihoz kötődtek: Beethoven „Az éj­szaka himnusza” és stílusosan a „Finale” című, vadászkürtre írt mű egy részletével búcsúztak sa­ját nevükben és valamennyi sze­replő nevében. Mozart a bevezetőben idézett dalában megfogalmazódott kíván­ság,,.. .hogy minden nyíljon... "az ő emlékére rendezett koncerttel megvalósult, persze átvitt érte­lemben. Mert ilyentájt, május kö­zepén nemcsak a természet újho- dik meg, hanem a lélek, a szív is nyitottabb, mint más évszakban az érzelmekre, a művészet, a ze­ne befogadására... Cs. B. A Divertimento vonósnégyes együtt is szerepelt a Trilla és az Akkord alkalmi kórusával A Mozart-koncertet a Trilla tercett szervezte. Balról jobbra: Boros Ágnes, Boros Istvánné és Márkus Henrietta Múltidéző A Salgótarjáni Szlovák Nem­zetiségi Önkormányzat - élén dr. Egyed Ferdinánd elnökkel - jó egy évvel ezelőtt kezdeménye­zett egy előadássorozatot, amely­nek célja a szlovák, illetve a szlo­vák-magyar történelmi múlt, s azon belül néhány kiemelkedő személyiség bemutatása, megis­mertetése a helyi és környékbe­li szlováksággal, e sok összetevő­jű, gyakran vitatott kérdéskör iránti érdeklődőkkel. Elsőként a „szlovákok Petőfi­jéről”, Jankó Král’-ról hangzott el előadás dr. Puntigán Tünde füleld tanárnő részéről. Az újabb ren­dezvényre - amelyet közösen szerveztek és hirdettek meg a A Stúr-szakértő Demmel József Salgótarjáni Szlovákok és Bará- Salgótarjánban is tartott előadást tainak Körével - a közelmúlt­ban került sor ugyanazon a helyszínen, nevezetesen a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. A téma ezúttal „L’udovit Stúr, a legnagyobb szlo­vák Magyarországon” címet viselte. A szervezők előadónak dr. Demmel József történészt, szlovakistát, a békéscsabai Országos Szlo­vák Önkormányzat Kutatóintézetének tudományos munkatársát, a 2013-ban alapított „Kor/ ridor” című, szlovák-magyar történeti folyó­irat felelős szerkesztőjét kérték fel, minthogy az ifjú történésznek több tanulmánya, könyve is megjelent a 19. századi szlovák társada­lomtörténetről, illetve éppen L’udovit Stúr (1815-1856) politikusról, íróról, költőről. A budapesti születésű Demmel József az ELTE Böl­csészettudományi Karán volt történészhallgató és Kiss Gy. Csaba sze­mináriumainak hatására kezdett el foglalkozni a szlovák történelem­mel, mert izgalmasnak találta, hogy a két országban - dacára a sok közös vonásnak, az azonos forrásoknak - eltérő, ellentmondásokkal teli következtetésekre jutnak a kutatók. A hitelesebb véleményfor­málás érdekében megtanult szlovákul is. Salgótarjáni előadásának első részében lényegében 1789-től az I. világháborúig jellemezte a történelmi Magyarország illetve a szlovákság helyzetét, aztán L’udovit Stúr életét, az önálló szlovák állam és irodalmi nyelv megteremtése érdekében kifejtett törekvéseit követte nyomon - természetesen nem elhallgatva a magyarokkal szembeni 1848-as fellépését sem - majd néhány úgymond részkérdésről, friss kutatási eredményről - példá­ul Kossuth és Stúr kapcsolatáról - is szót ejtett. Demmel József előadása ismét fontos adaléka volt a múltidézésnek, a reális történelemszemlélet- formálás folyamatának. - csébé ­demmel József A szlovák nemzet születése „Szép május jöjj../' K. Peák Ildikó, Shah Gabriella és Fekete Zsolt a Dornyay Béla Múzeum Czinke Ferenc-emlékkiállításán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents