Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-19 / 115. szám

MT1/EPA/AP POOVIÁNISZ PAPANIKOSZ So ros, az offshore-os Soros György magyar származású amerikai be­fektető is érintett az off- shore-botrányként elhíre- sült panamai kiszivárog­tatásban - írta honlapján a FoxNews amerikai tévé- csatorna. Budapes^New York. a cikk szerint a milliárdos üzletember a panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodán keresztül jegyez­tetett be három céget három olyan országban, amely adópa­radicsomnak számít, és nem tar­tozik amerikai fennhatóság alá. A Soroshoz köthető Soros Finance Inc. nevű céget Panamá­ban, a Soros Holdings Ltd.-t a Brit Virgin-szigeteken, a Soros Capital Ltd.-t pedig Bermudában jegyez­ték be. Előbbi kettő még az 1980- as, 1990-es években volt aktív. A FoxNews a botrányt kirob­bantó Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumától (ICIJ) kapott adatbázisban buk­kant rá a cégekre. Az ICIJ egyik fő támogatója a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet, amely ta­valy 1,5 millió dollárt (417 millió forintot) adott a szervezetnek. Az ICIJ vezetője, Gerard Ryle azt mondta, hogy addig nem találko­zott a Soros-cégekkel a több millió adatot tartalmazó adatbázisban, amíg a FoxNews munkatársai nem hívták fel rá a figyelmét A FoxNews írása szerint a So­ros Capital létrehozott egy offshore céget a Kajmán-szigete­ken, azzal a céllal, hogy közösen fektessen be a Carlyle Grouppal, melynek befektetői között volt a szaúdi Bin Laden-család is. A Carlyle Group kormányzati és ka­tonai szerződésekkel rendelkező, fegyvergyártó és hírszerzési esz­közöket előállító cégek adásvéte­lére szakosodott, amihez offshore cégeket is felhasznál. A Soros Capital az adatok sze­rint az AIF (Indonesia) Ltd.-nek is nagybefektetője lett, amely cég magán és állami pénzekből vesz részt ázsiai infrastrukturá­lis projektekben. A kiszivárogtatott adatbázis a Soros Capitalt kapcsolatba hozza a Dongya Ports Ltd.-del is, ame­lyet offshore cégek kusza hálóza­ta tulajdonol a FoxNews szerint. A FoxNews azt írja, hogy a há­rom offshore vállalat csak a jég- hégy csúcsa lehet abban az „offshore birodalomban”, a Quantum alapcsoportban, me­lyet Soros alapkezelője irányí­tott. A konzervatív hírcsatorna beszámolója szerint Soros két évvel ezelőtt 381 millió dollár (106,1 milliárd forint) értékű Quantum-részvényt adományo­zott a New York-i Nyílt Társada­lom Intézetnek. A Panama-iratok összeállítá­sán mintegy nyolcvan ország négyszáz újságírója dolgozott, az információkat állítólag egy isme­retlen szivárogtatta ki, a pana­mai Mossack Fonseca ügyvédi irodából. Az oknyomozók mun­kája nyomán aztán csaknem 12 millió adat, összesen 2,6 terabájt nagyságú adattömeg állt össze, amely nagy nemzetközi vállala­tok, politikusok, bűnözők adóel­kerülési gyakorlatát dolgozta fel, bemutatva a legfontosabb adó- paradicsomokat is. Ezt az óriási adatbázist nyitották meg május elején mindenki előtt. Magyar katonák Afganisztánban Marazi-Sarif. Pápáról érkezett magyar katonák Afganisztánban, Mazari-Sarif katonai repülőterén 2016. május 17-én. Drog és prostitúció a menekülttáborban Athén Hálóhely helyett bor­délyháznak használják az egyik vasúti kocsit a görög-macedón határon fekvő idomeni mene­külttábor lakói; a migránsok kö­zött a drogfutárok és az ember- csempészek is megjelentek - ír­ta a görög média szerdán. A mé­dia által immár idomeni gettó­ként emlegetett hevenyészett táborba már a görög rendőrség sem teszi be a lábát, csak kívül­ről biztosítja azt. A görög válságstáb szerint je­lenleg 9200 migráns tartózkodik a táborban, míg a média 11 ezer lakóról tud. Ők abban remény­kednek, hogy egyszer szabaddá válik az út Macedónia és ezzel az áhított célország felé. Macedónia hónapokkal ezelőtt lezárta hatá­rát a migránsok előtt, eltorlaszol­va a balkáni útvonalat, amelyen keresztül eddig több mint egy­millió menedékkereső érkezett Európa belsejébe. Többségében marokkói, tuné­ziai, afganisztáni és pakisztáni migránsok öt hete tartják meg­szállva a görög kereskedelem számára létfontosságú síneket. Első világháborús magyar katonák emlékére és tiszteletére avatott em­lékművet az olaszországi Asinara szigetén Áder János köztársasági elnök és Simicskó István honvédel­mi miniszter. Az Asinara, más néven Szamár-szi­get fájdalmas titkát évtizedeken át csak a tö­megsírok ismerték - fogalmazott az államfő, az első magyar politikus, aki a több ezer ma­gyar katonának végső nyughelyét adó sziget­re látogatott. Avatóbeszédében Áder János azt mondta, hogy Asinara fogolytáborá­nak emlékhelyén az emberi szenvedésre kell emlékezni, még akkor is, ha ma már tudni lehet, hogy a legtöbb áldozatot a szigetig vezető út követelte. Az I. világháború kezde­tén, 1914-ben a szerb had­színtéren fogságba esett ka­tonákat 800 kilométeren át terelték Balkánon, majd na­pokig marhaszállító vago­nokban nyomorogtak, mie­lőtt a Szardínia melletti Asinarára értek. A 85 ezres hadifogoly tömegből végül mindössze néhány ezren tértek haza, sokan jóval a háború befe­jezése után. A kutatások szerint a legtöbb hő­si halott Magyarországról származott. A fog­lyok sorsa évtizedekig ismeretlen maradt, majd tavaly mutatták be Margittal Gábor és Major Anna dokumentumfilmjét a történé­sekről A Szamár-sziget rabjai - A nagy hábo­rú fogolykálváriája címmel. A Szamár-szigetet egészen 1997-ig sem turisták, sem kutatók nem látogathatták, így a világháborús fogolytábor maradványai is megőrződtek a mai napig. Áder János emlékművet, egy sziklába vé­sett magyar és olasz nyelven tisztelgő emlék­táblát, illetve egy kettős keresztet avatott föl. Úgy fogalmazott, hogy a lágerek évszázadá­nak szörnyűségei között a 20. század mellék- szereplőivé váltak az itteni áldozatok. Pedig az I. világháborúban naponta átlagosan hat ezer katona halt meg - tette hozzá. A köztár­sasági elnök köszönetét mondott azoknak, akik egykor segítettek a foglyoknak és azok­nak is, akik ma sem hagyják elfelejtetni az egykori szörnyűségeket. Amikor most fólavatjuk az egykori fogoly­táborban elpusztultak emlékművét, azokra is emlékezni kell, akik a balkáni halálmenet jeltelen út menti sírjaiban nyugszanak - hangsúlyozta az államfő, arra is felszólítva, hogy tegyünk meg mindent a hasonló tragé­diák elkerülésére. A köztársasági elnök kétnapos hivatalos látogatása alkalmával, amelyre elkísérte fe­lesége Herczegh Anita is, Stintino városá­ban megtekintette az osztrák-magyar hadi­foglyok életéről és haláláról szóló történeti kiállítást. Felkereste a Szamár-szigeten az éppen száz éve felszentelt magyar kápolnát, lerótta tiszteletét az olasz katonák sírjánál, majd koszorút helyezett el az úgynevezett csontkamrában, ahol hétezer hadifogoly, köztük névtelen áldozatok földi maradvá­nyait őrzik. A Transz-adriai Gázvezeték építésének megkezdése Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök (jobbra) és Berat Albayrak török energiaügyi miniszter a Transz-adriai Gázvezeték (TAP) építésének megkezdése alkalmából rendezett ünnepségen a görögor­szági Szalonikiben 2016. május 17-én. A csővezeték azerbajdzsáni földgázt fog eljuttatni Görögorszá­gon és Albánián át Olaszországba, hogy csökkenjen az Európai Unió függősége az orosz földgázszállí­tásoktól. Az új vezetéken a tervek szerint 2020-ban érkezik először azeri földgáz Európába. Európa biztonsága: együttműködés biztosíthatja Európa biztonságának és stabilitásának biztosítása nem korlátozódhat csak a kontinens országaira, ha­nem együttműködést igé­nyel az Európán kívüli or­szágokkal is. Prága. „Európa biztonsága szo­rosan összefügg a kontinensen kívüli országokéval is” - szögezte le Jürgen Stock. Hozzátette, hogy a biztonság érdekében szorosan együtt kell működnie az európai és a kontinensen kívüli illetékes szervezeteknek is. „Nagyon örü­lök, hogy a konferencián a világ más országai is képviseltetik ma­gukat” - szögezte le Stock. A háromnapos fórum közpon­ti témái a terrorizmus elleni küz­delem és a határvédelem. A több mint 50 országból Prágába érke­zett több mint 150 résztvevő to­vábbá megvitatja a számítógépes bűnözés elleni harc megerősíté­sét és a rendőrségek együttműkö­désének hatékonyabbá tételét is. Tomás Tühy cseh rendőrfőka­pitány szerint a konferencia leg­főbb célja, hogy hozzájáruljon az egyes országok és az illetékes biz­tonsági szervezetek együttműkö­désének megerősítéséhez a szer­vezett bűnözés elleni harcban. „A biztonsági fenyegetések ma globálisak” - hangsúlyozta Milan Chovanec cseh belügymi­niszter megnyitó beszédében. Kifejtette: Csehországnak jelen­leg ugyan nincsenek biztonsági problémái, de ennek ellenére éberségre van szükség. Az Interpolnak jelenleg 190 ország a tagja, köztük Magyaror­szág is. Új kancellár Ausztriában Christian Kern új osztrák kancellár a beiktatási ünnep­ségén a bécsi Hofburgban 2016. május 17-én. Kern előd­je, Werner Faymann nyolc nappal korában lemondott minden tisztségéről.

Next

/
Thumbnails
Contents