Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-12 / 110. szám

Referendum a kvótákról Kiszámíthatóság és biztonság Halász János, a Fidesz- frakció szóvivője arra szólította fel a balliberális oldalt, hogy ne támadja meg az Alkotmánybírósá­gon a parlament döntését a kvótareferendum elren­deléséről. Budapest A politikus budapes­ti sajtótájékoztatóján a népsza­vazást az ország történetében az egyik legfontosabb ügynek ne­vezte, úgy fogalmazott: „az el­múlt húsz évben nem állt ilyen súlyú döntés előtt Magyaror­szág”. Az embereknek el kell dönteniük, akarják-e vagy sem, hogy Brüsszel bevándorlókat te­Budapest. A népszavazás erős jelzés lehet az Európai Bi­zottságnak (EB), hogy rossz úton jár - mondta Hollik István, a KDNP országgyűlési képvi­selője az Ml aktuális csatorna szerda reggeli műsorában az­zal kapcsolatban, hogy az Or­szággyűlés kedden elrendelte a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást, amelyet a kormány kezdemé­nyezett. A politikus jelezte, a népsza­vazás a legerősebb nyomásgya­A Jobbik elnök-frakcióveze­tője szerint a Fidesz folya­matos fáziskésésben van a kötelező betelepítési kvóták ügyében. Vona Gábor keddi budapesti sajtótájékoztató­ján továbbra is alaptörvény­módosítást sürget. Budapest. Az ellenzéki politi­kus - a miniszterelnök ezzel kap­csolatos, előző napi megjegyzé­sére reagálva - felvetette, hogy pártja követett-e el pálfordulást azzal, hogy szeptemberben a népszavazást támogatta, most azonban mást tart jobbnak, vagy a Fidesz, amely szeptemberben még elutasította a referendumot, lepítsen be Magyarországra - mondta. A referendum sürgető - foly­tatta Halász János -, mert „Brüsz- szelben egyre agresszívebb ter­vek születnek a kényszerbetele­pítésre”. A frakciószóvivő hozzátette, nincs kétségük afelől, hogy a kö­vetkező hónapokban soha nem látott nyomás alá akarják helyez­ni Magyarországot azok, akik végre akarják hajtani a kény­szerbetelepítést. A kormány azonban mindenképpen meg fogja kérdezni az embereket a kényszerbetelepítésről-jelentet­te ki, hangsúlyozva: „a magyar emberek a népszavazással meg­állíthatják Brüsszelt”. korlási forma, és ha a kormány egy sikeres népszavazást tud a háta mögött, azzal sokkal haté­konyabban tud tárgyalni Brüsszelben „és remélhetőleg sokkal erősebben tud nemet mondani a zsarolásra”. Az EB azzal „zsarolja” azo­kat a tagállamokat, amelyek nem akarnak engedni a kény­szerbetelepítésnek, hogy egy be nem fogadott migráns után 78 millió forintot kellene befi­zetni, ami „irreálisan nagy ös­szeg”. most pedig az élére állt. A Jobbik álláspontja nem vál­tozott, továbbra is a kvóták ellen van, ugyanakkor hatékonyabb eszközt javasol - jelentette ki. Vona Gábor szerint 2015-ben a népszavazás időszerű javaslat volt, most azonban már idejét múlt és elégtelen. Közölte: az alaptörvény-módosítás gyors, az­az nem kellene őszig várni. Az idő nem nekünk dolgozik, az Európai Bizottság újabb ab­szurd javaslatokkal áll elő. A Job­bik elnöke megjegyezte: hiába adott a társadalom elutasító vé­leménye, ha a referendum nem lesz érvényes és eredményes, akkor visszafelé is elsülhet, és ellenkező hatást válthat ki. A nemzetgazdasági mi­niszter szerint kiszámít­hatóság és biztonság jel­lemzi a 2017-es központi költségvetést, amely az adócsökkentés és az ott­honteremtés büdzséje is. Budapest Varga Mihály szer­dán az Országgyűlésben a tör­vényjavaslat általános vitájában fő célkitűzésként jelölte meg, hogy az állam hiány nélkül mű­ködjön jövőre, azaz csak annyit fordítsanak az állam működteté­sére, amennyit az állami bevéte­lekből fedezni lehet. Hozzátette: a jövő évi büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növe­kedéssel, 0,9 százalékos infláci­óval és 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államház­tartási hiánnyal számol. ' Közölte, megfelelően 71,9 szá­zalékra csökken az adósságmu­tató, amely 1,6 százalékponttal alacsonyabb a 2016-osnál. Meg­jegyezte, az Európai Unió statisz­tikai hivatalával, az Eurostattal folyó vita - hogy különböző pénz­intézetek működését, hogyan számolja el Magyarország - egy­előre nem befolyásolta a költség- vetés készítését. Varga Mihály szólt arról is, hogy konzervatív módon készí­tették a javaslatot, két központi tartalékot is képeztek: az Országvédelmi Alapban 60 milli­árd, az általános tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 110 milliárd forint van. Elmond­ta, a költségvetési fejezetenként képzett stabilitási tartalék össze­sen 35 milliárd forint, amelyet ak­kor lehet elkölteni, ha októberig a számok megfelelően alakulnak. Az ország makrogazdasági helyzetét elemezve a tárcavezető közölte, a kormány 2017-ben a magyar gazdaság fenntartható és stabil növekedésével, visszafogott inflációs környezettel számol. A miniszter expozéjában meg­erősítette, csökken a legfonto­sabb élelmiszerek áfakulcsa, 2017. január 1-jétől 5 százalék áfa vonatkozik a friss tejre, ba­romfira, tojásra. Az éttermi szol­gáltatások és az internet áfakulcsa 18 százalékra mérsék­lődik - tette hozzá, megjegyezve, reméli, az áfakulcsok csökkenté­sét 2017 után is folytatni tudják. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a kormány "az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonte­remtési programját" hirdette meg, amelyre jövőre 211 milli­árd forint áll rendelkezésre. Jövőre változatlanul fennmarad a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adó­rendszer - folytatta. Ismertetése szerint kétgyerekesek esetében 15 ezer forintra nő a családi adóked­vezmény; az intézkedés éves szin- tenközel 15 milliárd forinttal javít­ja majd az érintett 390 ezer adózó jövedelmi helyzetét. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a jövő évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat: oktatásra 270 milliárd forinttal, egészség­ügyre 167 milliárd forinttal, a tár­sadalombiztosítási és jóléti szfé­rára 155 milliárd forinttal, a kul­turális tevékenységekre 66 milli­árd forinttal, a sport és szabad­idős ágazatokra pedig 22 milliárd forinttal jut több, mint idén. Varga Mihály a foglalkoztatás szerkezeti változtatásának egyik fő irányaként jelölte meg a jövő­ben, hogy megteremtsék a köz­foglalkoztatásból a versenyszfé­rába történő átmenetet. Közölte, folytatódik a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpá­lyája: 2017-től további 5 százalék­kal nő bérük, az emelés fedezeté­ül 139,3 milliárd forintot biztosí­tanak. Hozzátette: a 2016 júliusá­tól a járási hivatalokban kezdő­dő, majd január 1-jétől a megyei kormányhivataloknál folytatódó állami tisztviselői életpálya-mo- dellre 42,2 milliárd forint lesz A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinál háromlépcsős élet­pályát vezetnek be, amelynek 27,5 milliárd forintos fedezetét is biztosítják - mondta. Kitért arra, hogy az egészség­ügyben, a szociális szférában és a kulturális ágazatban az egyez­tetések folynak, így pontos szá­mot nem tud mondani, de a bér- fejlesztés fedezete benne van a költségvetésben. Varga Mihály elmondta, a 2014-2020 közötti uniós támoga­tások több mint felét 2016-ban hirdetik meg, a fennmaradó for­rásokra pedig a 2017 elejétől le­het majd pályázni. A miniszter a bürokráciacsök­kentés céljaként a közigazgatás szolgáltató jellegének megerősí­tését és az intézményi hatékony­ság növelését jelölte meg, amely szerinte főként az ügyintézés egyszerűbbé válását, valamint a hivatali határidők és költségek optimalizálását jelenti. Úgy fogalmazott: a központi hivatalok és a háttérintézmé­nyek racionalizálása során en­nek figyelembe vételével kell át­gondolni az átalakítás irányait és módjait, valamint a személyi juttatásokra és a kapcsolódó já­rulékokra fordított kiadások csökkentését is. Mindezekből közel 32 milliárd forint megtaka­rítással számol a költségvetés. Túl nagy hatalom a kormány kezében Budapest Az Amnesty International (AI) szerint a kormány számára az emberi jogok széleskörű korlátozását lehetővé tevő terror­ellenes intézkedések bevezetésére ad lehe­tőséget az alaptörvény, a rendőrségi törvény, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, valamint a honvédelemről szóló törvények tervezett módosítása. A jogvédő szervezet szerdai közleményé­ben felidézte, az eredeti javaslatokból „a leg­inkább problematikus intézkedések közül néhány” kikerült, az alaptörvény és a többi jogszabály legfrissebb verziója „még min­dig a terrorveszélyhelyzet egy igen homá­lyos és túlzottan széleskörű koncepcióján alapul”. A közleményben az AI különösen aggasz­tónak nevezte, hogy a terrorveszélyhelyzet fogalma rtincs elég pontosan meghatározva. Mint írták, a törvénycsomag arra is lehető­séget adna, hogy a katonák az erőszakos cse­lekmények elleni fellépésük során fegyvert használjanak, de az AI szerint ez sértené a nemzetközi előírásokat. A terrorveszélyhelyzet bevezetése lénye­gében azt eredményezné, hogy Magyaror­szág különleges jogrendet vezetne be, ame­lyet „kihasználva az emberi jogi kötelezett­ségeit sértő kivételes intézkedéseket hajta­na végre” - szögezte le az AI. Az AI közleményében az áll, hogy a java­solt hatodik alaptörvény-módosítás és a kap­csolódó törvénycsomag jelenlegi formájában annyira tágan értelmezhető és homályos, hogy „nem felel meg a nemzetközi emberi jo­gi előírásoknak”. Népszavazás: jelzés Európának Fáziskésésben a Fidesz Költségvetés: szemfényvesztés A szemfényvesztés költ­ségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP elnök-frakcióve­zetője szerdán a parla­mentben. Budapest Tóbiás József a tör­vényjavaslat általános vitájá­ban úgy értékelte, a 2017-es költségvetés egy a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásá­hoz. Az MSZP vezérszónoka azt mondta, alapjaiban elhibá­zott a büdzsé, a társadalom ket­tészakítottságát és Magyaror­szág régiós országoktól való le­maradását erősíti. Az ellenzéki politikus sze­rint semmi sem látszik a több pénzből az oktatás területén, míg a nyugdíjemelés mértéke megalázó. Jelezte, az MSZP a szociális területre, az oktatás­ra és az egészségügyre szán több forrást és ezt kezdemé­nyezve nyújt be módosítást. Budapesten a bolgár pátriárka Neofit bolgár pátriárka (jobbra) Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek társaságában látoga­tást tesz a Szent István-bazilikában. A pátriárka a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház százéves ju­bileuma alkalmából érkezett Budapestre. Munkaerőpiac: képzés igény szerint A munkaerőpiac igényei­nek változása miatt kell átstrukturálni a szakkép­zés rendszerét - mondta Cseresnyés Péter, a Nem­zetgazdasági Minisztéri­um munkaerőpiacért és képzésért felelős államtit­kára a Kossuth Rádión. Budapest Az államtitkár jelez­te: szeretnék, ha a társadalmi vi­ta után szeptemberben már az új struktúra szerint indulhatna az oktatás. Cseresnyés Péter ki­emelte, hogy a munkaerőpiacon igénylik a jól képzett szakembe­reket, a fiataloknak korszerű tu­dást kell kapniuk, és az oktatás rendszerének jobban kell igazod­nia a munkaerőpiac igényeihez. Az államtitkár elmondta: a ter­vek szerint a mostani szakközép- iskolák szakgimnáziumokká ala­kulnak át, a szakiskolákból pe­dig szakközépiskolák lesznek. A szakközépiskolában most négy év után a diákok érettségiznek, majd még egy évet „rá kell húz­niuk”, hogy szakmát szerezze­nek. Az új rendszerben azonban a leendő szakgimnáziumokban négy év alatt megszerzik az érett­ségit és szakmát is kapnak. Hozzátette: ennek érdekében a szakképzés magasabb óra­számban történik majd, vagyis valamely tantárgyakból keve­sebbet fog tanulni az elképzelé­sek szerint a szakgimnáziumba járó diák. Tájékoztatása szerint a terv az, hogy a szakmai tárgy mellé á bi­ológia, a fizika, a kémia és a föld­rajz közül egyet még normál óra­számban tanulna a diák, vala­mint a szalunájával kapcsolatban egy további természettudomá­nyos tárgyat vagy az idegen nyel­vet csökkentett óraszámban, és „a két másik tárgy sérülne”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents