Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-09 / 82. szám

Leállították a keresztények befogadását Prága, Leállította az iraki ke­resztény menekültek befogadásá­nak programját a cseh kormány csütörtökön - közölték a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón. Egy cseh alapítvány által fi­nanszírozott humanitárius prog­ram keretében Csehország 153 iraki keresztényt kívánt befogad­ni, akiket hazájukban veszélyez­tettek az iszlám szélsőségesek. A program keretében eddig 89 me­nekült érkezett Csehországba. A kormány döntése annak követ­kezménye, hogy 25 iraki a múlt héten visszakérte útiokmányait a cseh hivataloktól és Németor­szágba távozott, ahol menedéket kértek. Előzőleg a cseh kormány menedéknyújtási ajánlatát eluta­sították, illetve kérték a folyamat leállítását. Németországba távo­zásukat családi kapcsolatokkal indokolták. További nyolc iraki keresztény menekült úgy dön­tött, hogy visszatér Irakba. Mind­azok az irakiak, akik nem hagy­ták el Csehország területét, to­vábbra is élvezik a cseh hatósá­gok bizalmát, magát a programot a cseh kormány azonban leállí­totta és újabb iraki keresztény menekülteket már nem fogad. Milan Chovanec belügyminisz­ter az irakiak Németországba tör­tént távozását kommentálva azt mondta: Csehország olyan hely­zetbe került, hogy részévé válhat­na egy olyan „utazási irodának”, amely közelebb hozná a menekül­teket a célországként megneve­zett Németországhoz vagy Svédor­szághoz. A dzsungel könyve: gyereknek nem való? Újdelhi. A tizenkét éven aluli gyermekek csak szülői kísérettel nézheük meg A dzsungel könyve legújabb filmfeldolgozását Indiá­ban, mivel az állami cenzortestü­let véleménye szerint a speciális effektek túlságosan ijesztővé va­rázsolják az állatokat a Disney stúdió alkotásában. A mozifilm - amely a Rudyard Kipling könyve alapján készült 1967-es animációsfilm új számí­tógépes feldolgozásaként ké­szült - pénteken debütál az indi­ai mozikban. . Az ázsiai ország cenzortestületé­nek vezetője, Pahlaj Nihalini a dön­tést azzal indokolta, hogy a három- dimenziós effektek túlzottan ijesz- tőek, mivel olyan hatást keltenek, mintha az állatok egyenesen a kö­zönség sorai közé ugranának. Visszaszállíják Törökországba a migránsokat Migránsokat visszaszál­lító újabb hajó indult el péntek reggel a görögor­szági Leszbosz szigeté­ről Törökországba az Ankara és az Európai Unió közötti, a mene­kültáradat megfékezését célzó megállapodás ke­retében. Athén. A hajón 45, pakisztáni állampolgárságú migráns tar­tózkodott. A nap folyamán út­nak indult Leszboszról Török­ország irányába egy másik ha­jó is. Erre a görög állami televí­zió (ÉRT) jelentése szerint 79 migráns szállt fel, akiket előző­leg Számosz és Kosz szigetéről hozott el egy komphajó. Az em­lített bevándorlók egyike sem nyújtott be menedékkérelmet a görög hatóságok szerint. Mielőtt útnak indult volna az első hajó, több aktivista tiltakozá­sul a tengerbe ugrott, hogy a hor­gonyba kapaszkodva próbálja megakadályozni a migránsok el­szállítását. A tiltakozókat a parti őrség emelte ki a tengerből. A március 18-i EU-török megállapodás keretében ápri­lis 4-én kezdődött meg azoknak az illegális határátlépőknek a visszaküldése Törökországba, akik március 20-a után érkez­tek valamelyik görög szigetre, és akiknek a görög hatóságok elutasították a menedékkérel­mét, vagy maguk elzárkóztak a kérelem' benyújtásától. A meg­állapodás értelmében az EU- tagországok ezért cserében - egy egyelőre 72 ezer fős kontin­gens erejéig - legális úton át­vesznek Törökországtól ugyan­annyi Szíriái menekültet, ahá­nyat a görög szigetekről vissza­szállítanak Törökországba. Hétfőn a görög Leszbosz és Híosz szigetekről 202 migránst szállítottak vissza a török Dikili kikötőjébe. Viszont Athén szer­dán azt közölte, hogy 15 napos szünetet tartanak, és csak utána folytatják a visszaszállítást, mert közben megnövekedett a beadott menedékkérelmek száma, és ezek feldolgozása több időt vesz igénybe. A kérelmek száma azért növekedett meg, mert a migránsok és a menekültek tar­tanak visszaküldésüktől. Igaz, a görög kormány nem zárta ki szerdán, hogy ebben az időszak­ban is szállítsanak vissza Török­országba olyan migránsokat, akik nem adtak be menedékké­relmet, hiszen őket mindenkép­pen visszaküldenék. El kellene utasítani Brüsszel javaslatait A visegrádi csoport négy országának - Csehor­szág, Lengyelország, Ma­gyarország, Szlovákia - közösen kellene elutasí­tania az Európai Bizott­ság legújabb javaslatait a menekültügyi politika megreformálására - véli Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Prága- Mint pénteki nyilatko­zatából kiderül, meggyőződése, hogy el kell utasítani mind a jog­körök átruházását a nemzetálla­moktól az Európai Bizottságra, mind pedig a menekültek elosz­tását az uniós tagállamok között a kötelező kvóták alapján. Javasolni fogom, hogy mi, tehát a V4-ek, közösen utasít­suk el a jogkörök átruházását a menedéknyújtás terén a nem­zetállamokról az Európai Bi­zottságra. Hasonló módon java­solni fogom, hogy V4-ekként szintén utasítsuk el az Európai Unión belüli kötelező elosztási kvótákat” - mondta Sobotka pénteken Prágában, mielőtt kormányának több tagjával együtt elutazott volna Varsóba, a közös lengyel-cseh kormány­ülésre. A cseh kormányfő pénteken a közös varsói kormányülésen szeretné a lengyelek támogatá­sát megnyerni javaslata számá­ra, a jövő héten pedig Robert Fico szlovák kormányfőét, aki április 14-én látogat a cseh fő­városba. „Azzal számolok, hogy Magyarországgal diplo­máciai úton fogunk tárgyalni, hogy előkészítsük a V4-ek kö­zös álláspontját” - szögezte le a cseh kormányfő. Sobotka kifejtette: a cseh kor­mány nem ért egyet azzal, hogy a migrációs politikában jogkö­röket adjon át az Európai Bi­zottságnak, mert az az állás­pontja, hogy a nemzeti kormá­nyoknál alapvető biztosítéknak kell maradnia arra a helyzetre, ha az ország gazdasági, társa­dalmi és biztonsági helyzete nem teszi lehetővé további me­nekültek befogadását. Megismételte Prága korábbi álláspontját, hogy a cseh kor­mány elutasítja az állandó kvó­tákat. Az Európai Bizottság két tervet mutatott be szerdán az uniós menekültrendszer meg­reformálására, és az egyik ér­telmében lehetőség lenne a me­nedékkérők tagállamok közöt­ti kvótaalapú elosztási mecha­nizmusának bevezetésére is. Frans Timmermans, az Euró­pai Bizottság első alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján el­mondta, hogy az egyik javasolt terv megtartaná az érvényben lévő szabályozást, ugyanakkor lehetőséget biztosítana azok­nak a tagállamoknak, amelyek nem tudnak megbirkózni a rá­juk nehezedő migrációs nyo­mással, hogy segítséget kérje­nek a többi tagállamtól a mene­kültek elosztásában. A másik javaslat szerint központilag, automatikusan osztanák el a menedékkérőket az uniós tag­államok között egy állandó me- chanizmús alapján. A cseh po­litikusok az elképzelést azon­nal elutasították. Diirer-gyííjtemény Albrecht Dürer réz- és fa­metszeteiből, valamint réz­karcaiból álló nagy gyűjte­ményt kap Nürnberg váro­sa egy német vállalkozótól. Nürnberg. A városi önkormányzat közlése szerint Dürer (1471-1528) mintegy 140 műve Karl Diehl (1907- 2008) vállalkozóé volt, aki az 1960- as évek óta gyarapította gyűjtemé­nyét. Ez a legjelentősebb művésze­ti adomány, amelyet Nürnberg váro­sa valaha kapott, a művek ráadásul kiemelkedő minőségűek. Az alkotá­sokat április 12-én veszi át hivatalo­san a város műgyűjteménye, részle­tes információkat csak akkor közöl­nek róluk. Április 15-e és július 17-e között kiállítást rendeznek az Albrecht Dürer Házban a gyűjteményből válogatott alkotásokból. Ebben a házban élt és alkotott 1508 és 1528 között Dürer. A város már rendelkezik egy nagy Dürer-gyűj- teménnyel, amelyet a Német Nem­zeti múzeumban őriznek. Világörökségi helyszínek Oslo. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő természeti helyszí­nek csaknem felét, köztük az auszt­rál Nagy-korallzátonyt és a Machu Picchut is veszélyeztetik az olyan ipari tevékenységek, mint a bányá­szat és a fakitermelés - figyelmeztet legújabb jelentésében a Természet- védelmi Világalap (WWF). A szervezet azt szorgalmazza, hogy az ENSZ kezdeményezésé­nek eleget téve az érintett vállala­tok ne végezzenek olaj-, gáz- és nem fenntarttmtóúáfcte^fneiést, valaminUbányászatiAevékenysé- get a természeti helyszíneken és tartózkodjanak a túlhalászattól is. A jelentés szerint a világörökségi listán 229 természeti helyszín szere­pel különleges szépsége vagy ter­mészeti és kulturális jelentősége mi­att, ezek közül 114-et fenyegeti a ki­termelő vállalatok tevékenysége. „Nem a fejlődés, csupán a rosszul megtervezett fejlődés ellen vagyunk” - hangsúlyozta Marco Lambertini, a WWF International igazgatója. A szervezet adatai jóval túlmutat­nak azon a mindössze 18 természe­ti helyszínen, amelyeket az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kultu­rális Szervezetének (UNESCO) Vi­lágörökség Bizottsága éz idáig „ve­szélyeztetettnek” minősített. A WWF szerint például az auszt­rál Nagy-korallzátonyra egyértelmű fenyegetést jelent a bányászat és a hajózás, a bizottság azonban tavaly úgy döntött, hogy a korallzátony egyelőre nem kerül fel a veszélyez­tetett természeti örökségek listájára. Tigristelepítésre készülnek A környező országból ér­kező tigriseket készül be­telepíteni erdőségeibe Kambodzsa, ahol a nagy­macskák mára gyakorlati­lag kipusztultak az orvva­dászat miatt - közölték a helyi természetvédelmi il­letékesek. Pimorapen. A kambodzsai er­dők becslések szerint 20-50 tig­risnek adtak otthont annak ide­jén, ám a számuk mára draszti­kusan csökkent az orvvadászat miatt, amely nem csupán a nagy­macskákra, hanem azok zsákmá­nyaira is irányult. A Természetvé­delmi Világalap (WWF) szerint utoljára 2007-ben kapott lencse­végre egy példányt egy kamera­csapda Mondulkiri tartomány egyik erdőjében. „A tigriseknek ma már gya­korlatilag nincsen szaporodni képes populációja Kambodzsá­ban, ami azt jelenti, hogy a faj funkcionálisan kihalt a terüle­ten” - olvasható a WWF közle­ményében, amelyet a kambo­dzsai kormány, a természetvé­delmi szervezet és a Wildlife Alliance nevű csoport közös saj­tótájékoztatóján ismertettek. Keo Omaliss, a kambodzsai kormány vadvilágért felelős munkatársa szerint az ázsiai or­szág Indiával, Malajziával és Thaifölddel tervez tárgyalásokat legkevesebb 7-8 tigris átvételé­ről, hogy az állatokat Mondulkiri védett erdőibe telepítsék, ahol majd benépesíthetik a területet. A kambodzsai kormány által még márciusban jóváhagyott projekt összköltsége 20-50 mil­lió dollár között mozog, amelyet a donorországok biztosítanak. A vörös khmerek 1970-es évekbeli rémuralma után a sze­gény vidéki területek lakói vad­állatok után kutatva járták az er­dőket. A zsákmányok nagy ré­szét Kínával kapcsolatban álló kereskedőknek adták el, ahol sok vadállat, köztük a tigrisek testrészeit orvosságként és afrodiziákumként használják. A tigriseket ma világszerte a kihalás szélén álló fajok közé so­rolják: vadon nagyjából 3200 egyed maradt, 13 országban. Óriáspandák Dél-Koreában Aj Bao, a hároméves nőstény óriáspanda a dél-koreai Hverland él mi n\ parkban, a Szöul tói délre fekvő longín ban 2016. április 7-én. Aj Baót és hím párját, a négyéves le Baót Ils/i Csín ping kínai elnök ajándékozta a parknak a 2014 júliusában hitt dél-koreai látogatása so rám Az órfáspandapárt április 21 -én láthatja elő szőr a nagyközönség.

Next

/
Thumbnails
Contents