Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-09 / 82. szám

Meg kell akadályozni a brüsszeli kvótajavaslatot! Offshore-botrány Budai Minden országgyűlé­si képviselő minden évben köte­les nyilvános vagyonnyilatkoza­tot tenni, és a jelenlegi nyilatkoza­ti rendszerben minden gazdasá­gi érdekeltségről be kell számol­ni, akár külföldön, akár itthon van bejegyezve - hívta fel a figyel­met a lobbik frakciónak címzett nyílt levelében a Fidesz pénteken. A nagyobbik kormánypárt arra reagálva juttatta el a dokumentu­mot az MTI-hez, hogy a Jobbik- frakció nyilatkozattételre szólítot­ta fel a fideszes képviselőket eset­leges offshore-érdekeltségükkel kapcsolatosan. A Fidesz a nyílt levélheti ki­emelte: a vagyonnyilatkozat hite­lességéért felelősséget kell vállal­nia a parlamenti képviselőknek. Kitértek arra is, hogy a va- gyonnyilatkozat-tételi kötelezett­ségének minden fideszes képvi­selő eleget tett, azért vállalják a felelősséget Mindezek tükrében a Jobbik felhívása felveti annak gyanúját, hogy az ellenzéki párt­nak takargatnivalója van - írta a nagyobbik kormánypárt, feltéve a kérdést: elképzelhető, hogy a jobbikos képviselők nem hiteles nyilatkozatokat tettek, ha szük­ségét érzik a külön nyilatkozat- tételnek? Lendület az építőiparnak Budapest. A kormány célja, hogy lendületet adjon az építő­iparnak, mert ezzel a családok otthonteremtését is segíti - mond­ta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős állam­titkár pénteken a Construma 35- építőipari szakkiállításon. Az államtitkár az Új Ház Cent­rum standján tartott tájékoztatón kiemelte, a kormány egyik leg­fontosabb célja, hogy lendületet adjon az építőiparnak, ezét örül­nek a Construmának, amely a ré­gió legnagyobb ilyen kiállítása, és amelyen 15 ország 600 kiállí­tója jelent meg. lüzson Bence hangsúlyozta: a kormány családpolitikai in­tézkedései, az otthonteremtési program is azt a célt szolgálja, hogy egyre több lakás legyen Magyarországon, mert a csalá­dok otthonteremtése hatással van az ország demográfiai hely­zetére is, márpedig a népesség- szám-növekedés is a kormány egyik fontos célja. Az a cél, hogy a családpolitikai támoga­tás új rendszerével beinduljon a gazdasági növekedés is. A miniszterelnök a nem­zeti szuverenitás elleni nyílt támadásként értéke­li az Európai Bizottság kvótajavaslatát, amely­nek elfogadását meg kell akadályozni. Budapest. Orbán Viktor a Kos- _ suth Rádióban péntek reggel azt | mondta: a következő hetekben s minél több helyre el kíván jutni f Európában, hogy szövetségese- j= két találjon. Rámutatott: ha nem fordulunk szembe a kötelező betelepedési kvótára tett javaslattal, és azt elfo­gadják, akkor nem Magyarorszá­gon, hanem Brüsszelben mondják meg, kivel kell együtt élnünk, a jö­vőben milyen etnikai összetételű lesz az ország. Nem a dublini szabályokat kel­lene átírni, hanem a schengeni- eket betartani és kiegészíteni, amelyre Magyarország javaslatot is tesz - mondta a kormányfő. A miniszterelnök tényszerű félreértésnek nevezte, hogy a megállapodás a törökökkel bár­mit megoldana hosszú távon. Az csupán a balkáni haladás megál­lítását eredményezi - közölte, hozzátéve: gond van ugyanak­kor a már bent lévő 1,5 millió migránssal, de várható egyéb út­vonalak előtérbe kerülése is. A miniszterelnök kijelentette: a nyugati országokéhoz hasonló terrorelhárítási eszközöket adna a hazai szervezeteknek a kor­mány terrorellenes intézkedés- csomagja. Orbán Viktor szerint felelős ellenzéknek partnernek kell lenni a terrorelhárítási ké­pesség javításában. A kormányfő úgy ítélte meg: az ellenzék technikai kérdése­ket vetett fel a kormány előter­jesztésével kapcsolatban és bár a kabinet tiszteletben tartja az emberi jogokat védő álláspontot, azok szerinte másodlagosak ak­kor, amikor a magyar emberek élete kerülhet veszélybe. Megismételte: bár a legutóbbi terrortámadás nem Magyaror­szágon történt, az valójában az unió ellen, így ellenünk is irá­nyult. Az ellenzék azonban nem veszi elég komolyan a fenyege­tést - értékelte. Orbán Viktor megerősítette azt is, hogy a CIA-nak nincs tu­domása olyan információról, amelyet a lengyel sajtó közölt magyarországi esetleges terror­cselekményékről. Arról is beszélt: a fontos infor­mációknak egy központba kell befutniuk a jövőben, hogy azok összefüggései azonnal kiderülje­nek, ezért egy ilyen rendszer ki­építését szorgalmazza. Hangsú­lyozta: nem akarja, hogy megis- méüődjön az, ahogyan a kommu­nizmusban a saját állampolgár­ok ellen használták fel a biztonsági szolgálatokat, „de Eu­rópában ma egy biztonsági vál­ságot élünk át”. A kormányfő a tagállamok tit­kosszolgálatai együttműködésé­nek nehézségeiről szólva min­dennél fontosabbnak nevezte, hogy a felek tájékoztassák egy­mást arról, ha tudomásuk van egy esetleges terrorcselekmény­ről a partnerországban. Úgy fo­galmazott: egy bizalmi alapon működő koordinációs egyezte­tés, információátadás szükséges lesz a jövőben. Hangsúlyozta azt is: minden ilyen hírt komolyan kell venni. A kormány hétfőn áttekinti a vasárnapi munkavégzés malmá­ról szóló törvény egyéves tapasz­talatait, majd azok szélesebb kö­rű megvitatása után dönt a továb­bi lépésekről. A miniszterelnök hozzátette: nyilvánosságra hoz­zák majd azt a jelentést, amely tartalmazza mind a szakszerve­zetek, a munkavállalók álláspont­ját, mind az arra vonatkozó ada­tokat, hogy csökkent-e a forgalom a kiskereskedelemben, illetve át­terelődött-e a nagyobb áruházak­tól a kisebbekhez. Emlékeztetett: a kormány nem szeretné megfosztani az embe­reket attól a lehetőségről, hogy vasárnap otthon lehessenek a családjukkal, de attól sem, hogy munkát végezhessenek, ugyan­akkor ez utóbbit semmiképp sem tennék kényszerré. Közölte: a kabinet az elmúlt egy évben egyeztetéseket folyta­tott arról, hogy a vasárnapi sza­badnap elve hogyan terjeszthető ki a kereskedelmen kívül más szektorokra. A kormányfő szólt arról is, hogy a kabinet első körben hét­főn tárgyal a jövő évi költségve­tésről, amelynek filozófiája to­vábbra is az lesz, hogy minden­ki léphessen egyet előre. Mire jó a szankció? Budapest. Elkerülhetetlen a nyílt és őszinte vita az EU-ban az Oroszországgal szembeni szankciók jövőjéről, eddigi ha­tásairól, mert egyelőre nem vi­lágos, hogy ezek mennyivel vit­tek közelebb az ukrajnai konf­liktus megoldásához - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bu­dapesten, miután fogadta Rusztam Minnyihanovot, az oroszországi Tatár Köztársaság elnökét. A tárcavezető a megbeszélés után tett sajtónyilatkozatában kiemelte: Magyarország a minszki megállapodások teljes körű végrehajtását szorgal­mazza minden felet illetően, de „a teljes végrehajtás tekinteté­ben pesszimisták vagyunk”. Európa érdekével ellentétes, hogy napról napra távolabb ke­rülünk a pragmatikus együtt­működéstől Oroszországgal, a kapcsolatok normalizálásától, ami újabb veszteségeket jelent­het a magyar gazdaságnak - mutatott rá. Rusztam Minnyi- hanov is fontosnak nevezte, hogy megszűnjön a politikai szembenállás az EU és Orosz­ország között. Válaszút előtt Veszprém. Válaszút elé került az Európai Unió integrációja, el kell dönteni, hogy a nemzet­államiság vagy az európai álla­miság irányába haladjon to­vább a szervezet - mondta Navracsics Tibor uniós biztos énteken Veszprémben. Az urópai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért,és spor­tért felelős biztosa az Eötvös Károly Jogásznapon tartott elő­adásában felidézte: az Európai Unió az önszabályozás szándé­kával alakult meg, a döntések meghozatalát és betartását ki- kényszerítő eszközök nélkül, hogy a politikát távol tartsák a szakmai alapokon működő szervezettől. Mára azonban komoly kér­déssé vált, hogy „értelmezhető- e önkéntes jogkövetésre alapu­ló közösségként az átpolitizáló­dott Európai Unió” - fogalma­zott Navracsics Tibor. Hozzá­tette: ellentmondást jelent, hogy míg a nagyállami érde­kek a migránskérdés európai szintre emelését preferálják, addig folyamatosan szembesü­lünk az erre válaszként érkező, a nemzetállami széttartást je­lentő eseményekkel. ügydöntő jelentőségű a kvótareferendum A menekültrendszer megreformá­lására tett európai bizottsági javas­latcsomag ismeretében ügydöntő, érdemi jelentőségűnek nevezte a kötelező betelepítési kvótáról kez­deményezett népszavazást Lázár János sajtótájékoztatóján. Budapest. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottság javaslatcso­magját úgy kommentálta: a brüsszeli testü­let nyilvánosságra hozta a kötelező kvótával kapcsolatos új ötletét, a bizottság „diktálni akar”, ő akarja meghatározni, ki élhet itt. E javaslatcsomag ismeretében a kvóta­referendum ügydöntő jelentőségű, a magyar választók véleményének ismerete nélkül a kormány ebben a kérdésben nem lépés- és nem döntésképes - mondta. Szerinte soha ilyen lényeges kérdésről nem volt még nép­szavazás Magyarországon 1990 óta. Az „ellentmondásokkal teli” brüsszeli ja­vaslatról hétfőn tárgyal a kormány - közölte, hangsúlyozva: nem lehet lemondani arról a jogról, hogy a magyarok döntsék el, ki lép­het be az országba. A terrorellenes akciótervvel kapcsolatban a miniszter megerősítette, hogy a javaslat célja a rendőrség megerősítése. A Belgium­ban történt terrorcselekménynek is az a ta­nulsága ugyanis, hogy hatékony, felkészült, cselekvőképes rendőrségre van szükség - tette hozzá. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. Telefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-mail: lehoczki@gergihalo.hu; lehoaki.szabolcs@upcmail.hu Web: http://www.lehoakivagyonvedelem.hu Egyetértés az alaptörvény módosításában Egyetértettek a pártok a pénteki egyeztetésen, hogy szükséges az alaptörvény módosítása a terrorel­lenes intézkedések keretében - je­lentette ki a megbeszélés után tar­tott budapesti sajtótájékoztatóján a honvédelmi miniszter. Budapest Simicskó István, folytatva a janu­ári egyeztetést, a parlamenti frakcióval ren­delkező pártok képviselőit hívta meg, hogy egyeztessenek az alaptörvény módosítását célzó javaslatról, amely lehetővé tenné a Ma­gyar Honvédség bevetését terrorhelyzetben. Az MSZP, csakúgy, mint az év elején, nem vett részt a megbeszélésen, amit a miniszter sajnálatosnak nevezett. Simicskó István a tanácskozást konstruk­tívnak nevezve elmondta: a résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség esetén, ha a rendőrség ereje nem elegendő, a had­sereget is be lehessen vetni a biztonság ga­rantálásának érdekében. A honvédelmi miniszter elmondta: to­vábbra is vita van arról, hogy a Balról jobbra: Schiffer András, Vejkey Imre, Kosa Lajos és Mirkóczki Ádám za alaptörvény módosításáról tartott, ötpártinak meghirdetett egyeztetés után a Honvédelmi Minisztériumban terrorveszélyhelyzet új különleges jogren­di elemként kerüljön az alaptörvénybe, vagy valamelyik meglévő különleges jog­rendi elemet egészítsék ki. A kormány a terrorveszélyhelyzetet önálló jogrendi elemként rögzítené, de Simicskó István közlése szerint más megoldásra is nyitott. A tárgyaláson kompromisszum-készek vol­tak a felek. Megállapodtak, hogy a megbeszé­lés folytatódik. A kormány várja az ellenzéki ja­vaslatokat is - mondta Simicskó István. Hozzá­tette: szeretnék, ha április végéig olyan szöve­get tudnának benyújtani az Országgyűlésnek, amely megkapja a kétharmados támogatást. A Honvédelmi Minisztériumban tartott egyeztetésen Kosa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, Vejkey Imre KNDP-s képviselő, Mirkóczki Ádám, a honvédelmi és a nem­zetbiztonsági bizottság jobbikos tagja, vala­mint Schiffer András, az LMP frakcióveze­tője vett részt. Az MSZP azért nem vett részt a megbeszé­lésen, mert - szerdai közleménye szerint - „a javaslat nem a magyar emberek biztonságá­ról, nem a terrorizmus elleni harcról, hanem pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról, a pol­gárok jogfosztásáról és az országgyűlési ellen­őrzés kiiktatásáról szól”.

Next

/
Thumbnails
Contents