Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-07 / 80. szám

Az MSZP kérdését hitelesítették Nyakó István szocialista politikust fényképezik fotóriporterek a székház aulájának közepére kihelyezett időbélyegző mellett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületében . Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság dön­tését és hitelesítette Nyakó István MSZP-s po­litikus vasárnapi boltzár­ral kapcsolatban benyúj­tott népszavazási kérdé­sének aláírásgyűjtő ívét szerdai ülésén a Kúria. Budapest. A kérdés úgy hang­zik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” A Kúria szerint nem tekinthe­tő elsőként benyújtottnak Erdősi Lászlóné kérdése, így Nyakó Ist­ván kérdését tekintették elsőnek, és mivel megfelelt a jogszabályi előírásoknak, hitelesítették azt. Az MSZP szerint jogállami dön­tést hozott szerdán a Kúria az üz­letek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos beadványok ügyében. Lukács Zoltán, az MSZP alel- nöke, aki hajnal óta a Nemzeti Vá­lasztási Iroda épületénél várako­zott, az MTl-nek elmondta, azt szeretnék, ha közös aláírásgyűj­tési kampány lenne a bérplafon­nal és a földügyi népszavazási kezdeményezéssel együtt. Utóbbi kettőben már megkezdődött az aláírásgyűjtés - jelezte. Az ellenzéki politikus azt mond­ta, ezek a népszavazások már ar­ról szólnak, hogy az emberek vég­re szabadon kifejezhetik ellenérzé­süket a kormány politikájával szemben, azaz ezek kormányelle­nes népszavazások lesznek. A Kúria által most hitelesített kérdést benyújtó Nyakó István szocialista politikus közölte, elve­szett a bizalma a választási szer­vekben, ezért azt fogja javasolni, hogy kérjenek fel köztiszteletben álló embereket egy „valódi” vá­lasztási bizottság létrehozására. A Kereszténydemokrata Nép­párt (KDNP) tiszteletben tartja a Kúria döntését és minden olyan népszavazást támogat, amelynek célja az emberek véleményének megismerése - ezt Hollik István, a kisebbik kormánypárt képvi­selője közölte egy más témában tartott szerdai budapesti sajtótá­jékoztatón kérdésre válaszolva azzal kapcsolatban, hogy a Kúria megváltoztatta a Nemzeti Válasz­tási Bizottság döntését és hitele­sítette az MSZP-s Nyakó István vasárnapi boltzárral kapcsolat­ban benyújtott népszavazási kér­désének aláírásgyűjtő ívét. A KDNP-s politikus kijelen­tette: a kereszténydemokraták továbbra is azoknak „a kiske­reskedelemben dolgozóknak a pártján állnak, akiknek ma nem kell dolgozniuk". Nincs több tartozás! Magyarország visszafizette a 2008- ban felvett IMF-EU hitel utolsó részletét - jelentette be Varga Mi­hály nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján. A poli­tikus közölte: a magyar állam már egy hete kifizette az utolsó, 1,5 mil­liárd eurós részletet, amelyet az EU pénzügyileg most írt jóvá. Budapest A nemzetgazdasági miniszter ki­emelte: az 1,5 milliárd eurós utolsó részlet ki­fizetésével Magyarország törlesztette a teljes, 14,3 milliárd eurós IMF-EU hitelcsomagot. Varga Mihály hangsúlyozta, a 2008-as IMF-EU hitelcsomag felvételéhez a megelőző évek hibás gazdaságpolitikai döntései vezet­tek. Miközben ezekben az években a többi kelet-közép-európai ország évi 6-8, sőt 10 szá­zalékos gazdasági növekedést ért el, Magyar- ország csőd közeli állapotba került. A ma­gyar gazdaság megítélését, az ország 2008- as helyzetét jól tükrözi, hogy 2008 őszén másfél hónap alatt mintegy 1000 milliárd fo­rintnyi állampapírt adtak el a befektetők. A miniszter elmondta: 2002-ben a kormány- váltás idején az államadósság GDP-hez mért aránya 53 százalék volt, 2010-ben ez az arány már 85 százalékot mutatott. Varga Mihály kiemelte: az elmúlt évek gazdaságpolitikája azonban fordulatot ho­zott: 2013-ban a gazdaságban növekedési fordulat következett be, és 2010-től az ál­lamháztartásban is kedvező változások tör­téntek, ennek következtében 2013 nyarán az ország kikerült az Európai Unió túlzott- deficit-eljárása alól. A nemzetgazdasági mi­niszter felidézte, hogy az ország 2013 au­gusztusában a hitelcsomag IMF-hitelének részét teljes egészében kifizette. A miniszter kiemelte: 2011-ben az állam- adósság szerkezete nagyon kedvezőtlen volt, az államadósság 70 százalékban külföldiek kezében volt, a devizaadósság aránya 50 szá­zalékot tett ki. Ezzel szemben mára a devi­zaadósság aránya 35 százalékra csökkent, a lakossági megtakarítások 50 százaléka ál­lampapírban testesül meg. Varga Mihály kérdésre elmondta: bízik benne, hogy javítja Magyarország hitelminő­sítői megítélését az IMF-EU hitel utolsó rész­letének kifizetése. A miniszter megjegyezte: kedvező lenne, ha Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója - Ciprushoz hasonlóan - gra­tulálna Magyarországnak is a hitelprogram lezárásához. Kiemelte: a piaci szereplők már jobban ítélik meg Magyarországot, az ország gazdasági teljesítményét, mint a nagy nem­zetközi hitelminősítők. 2008. november elején a nemzetközi pénz­ügyi válságban az ország fizetőképességét veszélyeztető spekulációs nyomás alá került a forint, a magyar kormány pedig segítségért fordult az IMF-hez és az EU-hoz. Magyaror­szág 25,1 milliárd dolláros gazdasági védő­hálót kapott, 17 hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában, hogy kezelni tudja a pénzügyi válság követ­kezményeit. Az IMF 15,7 milliárd dolláros hi­telkeretről állapodott meg Magyarországgal; az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világ­bank 1,3 milliárd dollár segítséget volt kész nyújtani. A magyar kormány csak részben használta fel a keretet, a világbanki részt egyáltalán nem vette igénybe. Az utolsó rész­leteket az IMF-től és az EU-tól 2009 nyarán hívta le Magyarország. Novh tud 3 CIA sem közvetlen fenyegetésről Az amerikai Központi Hír­szerző' Ügynökség (CIA) nem tud Magyarországra vonatkozó konkrét terrorfe­nyegetésről - mondta a mi­niszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az Ml aktuá­lis csatornán arra a lengyel sajtóhírre, amely szerint a CIA egy Budapest elleni esetleges akcióra figyelmeztetett. Budapest A kormány megkereste a Központi Hírszerző Ügynök­séget, de az nem erősítette meg a lengyel sajtóértesülést. A CIA-nak nincs információja konkrét támadásról - közölte Bakondi György. A Rzeczpospolita című lengyel napilap hétfőn azt írta: az ameri­kaiak márciusban arra figyelmeztették a lengyeleket, hogy Berlin­ben, Budapesten és Varsóban „fennáll a szervezett tömegrendezvé­nyek idején végrehajtandó párhuzamos támadások” veszélye. Bakondi György elmondta: ha lenne konkrét fenyegetettség, ak­kor az Egyesült Államok figyelmeztetné Magyarországot. Hozzátet­te: Budapest rendszeresen kap információkat a tengerentúlról, a ma­gyar hatóságok ugyanis aktívan részt vesznek a nemzetközi titkos- szolgálati együttműködésben. Bakondi György hétfőn közölte az MTI-vel, hogy a magyar kor­mány tájékoztatást kér az amerikai féltől a CIA figyelmeztetéséről, amelyben Budapestet is lehetséges terrortámadások helyszíneként említették. A belbiztonsági főtanácsadó azt mondta: a kormány a len­gyelországi sajtóhírekből értesült a fenyegetésről. Munkahelyteremtés az autóiparban A BorgWarner autóipari vállalat Oroszlányban 15,5 milliárd forintos beruházást valósít meg, amellyel 600 új munkahelyet teremt; a fej­lesztéshez a kormány 1,7 milliárd forint támogatást ad - mondta Szíj jártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter szerdán Budapesten. Budapest A miniszter kiemelte: ez a beru­házás is mutatja, hogy Magyarországon ér­demes beruházni, az amerikai cégvezetők is elégedettek az itteni lehetőségekkel. Nem túlzás kijelenteni, hogy a magyar­amerikai gazdasági kapcsolatok soha nem voltak olyan jók és intenzívek, mint most - fejtette ki. Tavaly a két ország gazdasági együttműködése is rekordot döntött, és elő­ször fordult elő, hogy az Egyesült Államok lett Magyarország elsőszámú exportpiaca az EU-n kívül, emellett az unión kívüli orszá­gok sorában a második legfontosabb keres­kedelmi partnere lett Magyarországnak. Ta­valy az EU-n kívülről az Egyesült Államok­ból érkezett a legtöbb beruházás - közölte. Hozzátette: a kormány a legtöbb stratégiai partnerségi megállapodást amerikai és né­met vállalatokkal kötötte. Szijjártó Péter arra Is kitért, hogy a magyar­amerikai gazdasági kapcsolatok dinamikája kedvezően befolyásolta a magyar külgazda­sági adatokat is, amelyek több szempontból is rekordokat döntöttek. A beruházók egyre in­kább felfedezik a vidéki helyszíneket is, amint azt a BorgWarner is tette - jegyezte meg. Mint mondta, a BorgWarner autóipari vál­lalat piacvezető a maga területén, eddigi be­ruházásai is hozzájárultak ahhoz, hogy a ma­gyar járműipar termelési értéke is rekordot döntött, és a magyar autóipari vállalatok a nemzetközi piacokon is rendkívül versenyké­pesek. Mintegy 150 ezren dolgoznak ebben az iparágban Magyarországon, az ország az európai autógyártás egyik fellegvára. Bogár Attila, a turbófeltöltőket és más jár­műipari alkatrészeket gyártó a BorgWarner Turbo Systems Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: nem a mostani lesz az utolsó hasonló beruházása a cégnek Magyarorszá­gon, és a továbbiakban is számítanak az ál­lam támogatására. A vállalat több mint 15 éve kezdte meg a gyártást Magyarországon, olyan termékeket állítanak elő, amelyek segítik a gazdaságos üzemanyag-felhasználást, a szén-dioxid-ki- bocsátás csökkentését és a teljesítmény fo­kozását. Oroszlányban kezdték el a működé­süket a turbófeltöltő gyár megalapításával, majd 2015-ben két - emissziós technológiá­kat és fejlett összkerék meghajtásos rendsze­reket előállító - gyár kezdte meg a termelést a településen - idézte fel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a BorgWarner autóipari vállalat hazai beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban HIRDETÉS 2016.02.29. HALNA-INVEST Kft. | Európa* Unió I EtsMpíx Regionális | Fípssiáss Alap macyhumz&a : KöfcMÁNYA BEFÉKtETÉS A JÖVŐBE SZÉCHÉNYI f SAJTOKOZLEMENY MEGVALÓSULT „A HALNA INVEST KFT. ESZKÖZBESZERZÉSI BERUHÁZÁSA” C.PROJEKT A HALNA-INVEST Kft. az ózdi kohósalak környezetbarát hasznosítását elősegítő új berendezéseket szerzett be az Új Széchenyi Terv keretében, annak pénzügyi segítségével. A Halna-lnvest Kft. egy 2010-ben alapított vállalkozás, ami az anyavállalata piaci tapasztalataira alapozva a korábbi ózdi vaskohóban hosszú távú munkalehetőséget lát az ott felhalmozott kohósalak osztályozása, frak- cionálása, rakodása, szállítása, deponálása területén. Ehhez a következő műszaki eszközöket kellett beszereznie: lánctalpas kotró, gumikerekes homlokrakodó, törőfej, valamint egy 1000 t/nap kapacitású dúsító berendezés. A gépek és berendezések beszerzése 5 hónapot vett igénybe, és a létrejövő géppark a legjobb elérhető technológiát képviseli, továbbá a környezetvédelem területén is egyedit nyújt. A kohósalak kezelésére jelenleg csak igen szűk lehetőségek mutatkoznak. Az ózdi kohósalak tekintetében jelenleg nincs olyan elérhető technológia, amely minimális környezeti terheléssel képes azt kezelni, fel­dolgozni. A projekt, részeként beszerzett Dnyepr-2 dúsító berendezés azon­ban képes a kohósalakban található ércek dúsítására is. A kapcsolódó gépek a felhordás és anyagmozgatás feladatát hivatottak megoldani. Jelen, Európai Uniós pályázati támogatással megvalósult projekt keretei 2 db lánctalpas kotró, 4 db gumikerekes homlokrakodó, egy, homlokrakodóra illeszthető professzionális törőfej, valamint az említett dúsító berendezés került beszerzésre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 492.744.035,-Ft. A beszerzések 2015.12.15-2016.02.23. között zajlottak. i.

Next

/
Thumbnails
Contents