Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-06 / 79. szám
Szijjártó Péter: Európának súlyos kihívással kell szembenéznie Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden fogadta Pedro Agramuntot, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének elnökét, és egyetértettek abban, hogy Európának a második világháború lezárása óta nem kellett egyszerre annyi és olyan súlyos kihívással szembenéznie, mint most. Budapest a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: a megbeszélésen Szijjártó Péter kiemelte, hogy az ellenőrizetlen és szabályozatlan bevándorlási hullám jelentős mértékben növeli a terrorveszélyt Európában, egyúttal rontja a közbiztonságot, és erre a helyzetre közös európai választ kell adni. A külügyminiszter arra kérte tárgyaló- partnerét, hogy az Európa Tanács tegyen meg mindent Európa egységének megőrzéséért, ugyanis - mondta - egyre több nyugateurópai vezető tesz olyan nyilatkozatot, amely a nyugat- és kelet-európai országok egymással való szembeállítását célozza. Pedro Agramunt: európai szolidaritás kell a migrációs válság megoldásához Az európai országoknak felelősséget kell vállalniuk a migrációs válság kezelésében, nagy szükség van a szolidaritásra - mondta Pedro Agramunt, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének elnöke az Ország- gyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén. Pedro Agramunt kiemelte: mindenkit, aki Európába jön, ugyanazok a jogok illetnek meg, mint itt mindenki mást, és minden országnak részt kell vállalnia a válsággal járó felelősségből. A migrációs válság egész Európát érinti, a második világháború óta ez a legnagyobb menekültválság-jelentette ki. Úgy vélte, a válság csak akkor fog megszűnni, ha átfogó módon a kiváltó okokat megszüntetik. Nemzetközi együttműködésre van szükség, egyeüen ország sem képes egyedül megbirkózni e kihívással - tette hozzá. Fontosnak nevezte a fellépést a szélsőségek, a terrorizmus ellen. Közölte, meg kell tudnunk védeni magunkat, harcolni kell a terrorizmus ellen, de a megbélyegzés és az általános kijelentések nem fogadhatók el. Pedro Agramunt arra is kitért, hogy fontos megoldást találni az ukrajnai konfliktusra, hiszen a minszki megállapodások ellenére tartós tűszünetet még nem sikerült elérni, és a politikai instabilitás, a hiteles reformok hiánya miatt az ukránok egyre ki- ábrándultabbak. Támogatni kell az országot a reformok útján, egyúttal Ukrajnának meg kell tudnia védeni a területi integritását. Úgy látja, a befagyott konfliktusok veszélyt jelentenek Európa biztonságára és stabilitására, aláássák a megbékélési folyamatot. Az ET a fóruma lehet a megoldáshoz vezető párbeszédnek - fűzte hozzá. Az ET parlamenti közgyűlésének elnöke megjegyezte: mára az ET minden, Magyar- országgal kapcsolatos vizsgálata lezárult, így itt az ideje a szakértői, professzionális együttműködésnek. „Növekedett az emberi jogok tisztelete” Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy az ET és az EU együttműködése kiemelten fontos kérdés, amint az is, hogy miként tudja kiegészíteni egymást a két szervezet. Az ET emberi jogi, kisebbségvédelmi mechanizmusai erősebbek, mint az uniós mechanizmusok, ezért az ET mechanizmusait be kellene építeni az EU működésébe - mondta. A bizottság elnöke arról kérdezte Pedro Agramuntot, hogy milyen lehetőségek vannak a vallásközi párbeszédre az ET-ben. A parlamenti közgyűlés elnöke közölte: állandó platformot akarnak létrehozni erre a szervezeten belül. A probléma nem az, hogy különböző vallások léteznek, hanem a vallások radikalizálódása - tette hozzá. Több képviselő is érdeklődött a kisebbségek helyzetéről, és Pedro Agramunt elmondta: a kisebbségvédelem az egyik legfontosabb kérdés, amellyel az ET foglalkozik, és sok esetben valóban az autonómia lenne a megoldás. Pedro Agramunt hétfőn Kövér László házelnökkel egyeztetett az Országházban, a megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy napjainkban Európa óriási kihívásokkal néz szembe, amelyek az európai alapértékeket - a demokráciát, a szabadságot és az emberi alapjogokat - fenyegetik. Jereván fegyvemyugvást szorgalmaz A védelmi tárca szerint Örményország nem vesz részt a harcokban Phenjan riogat Egy hivatalos észak-koreai honlapon a szöuli kormányépületek és a dél-koreai elnöki hivatal elleni rakétatámadásokkal fenyegető propagandavideót tettek közzé. Szöltt A DPRK Today nevű weboldalon hétfőn jelentek meg a képsorok. Itt tették közzé tíz nappal ezelőtt azt a felvételt is, amely Washington elleni nukleáris támadással fenyeget. A feszültség azt követően fokozódott a Koreai-félszigeten, hogy Észak-Korea január elején újabb nukleáris kísérletet hajtott végre, majd egy hónappal később műholdat lőtt fel ballisztikus rakétával, megsértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozatait. Phenjan hetek óta atomcsapásokkal és egyéb katonai támadásokkal fenyegeti Dél-Koreát és az Egyesült Államokat. A phenjani fenyegetőzés csak fokozódott, miután Dél-Korea és az Egyesült Államok márciusban megkezdte évenként megrendezett, de most minden eddiginél nagyobb közös hadgyakorlatát. Phenjan ezt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elleni közvetlen támadásként értékelte. A dél-koreai és az amerikai légierő kedden pont egy esetleges észak-koreai agresszió elhárítását gyakorolta közösen.' ' "i" A dél-koreai hatóságok blokkolták egy brit újságíró észak-koreai technológiai kérdésekkel foglalkozó internetes oldalát a dél-koreai nemzetbiztonsági törvény megsértésére hivatkozva. Az újságíró, a San Franciscóban élő brit Martyn Williams szerint oldala nem sérti a szabályokat, ezért fellebbez a szöuli hatóság döntése ellen. Témái között megtalálható az észak-koreai mobiltelefon-használat, a helyi műholdas technológia vagy az észak-koreaiak által fejlesztett számítógépes operációs rendszer. Helmut Kohl Orbán Viktorral találkozik Helmut Kohl volt német kancellár április 19-én fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt ludwigshafeni otthonában - jelentette a Bild című német lap kedden online kiadásában. A beszámoló szerint Györkös Péter berlini magyar nagykövet megerősítette a lapnak, hogy Orbán Viktor rövidesen találkozik Helmut Kohllal, és elmondta, hogy a találkozót a miniszterelnök németországi látogatásának keretében rendezik meg. A Bild a találkozó időpontját saját információjaként közölte, annak forrását nem jelölte meg. A tervezett találkozóról Helmut Kohl beszélt először a Bild hétfői számában a volt kancellár 86. születésnapja alkalmából megjelent összeállításban. A Bild szerint Kohl - az Orbán Viktort érő sokféle bírálat ellenére - a magyar miniszter- elnököt mindig védte, becsülte, szíwel-lélekkel elkötelezett európainak tartotta. Jereván nem vesz részt az Azerbajdzsánt és a tőle elszakadt Elegyi- Karabahot elválasztó vonalon kiéleződött konfliktusban, és sürgeti a szembenálló felek közti fegyvernyugvást - közölte az örmény védelmi tárca. A védelmi minisztérium emellett felhívta a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy Hegyi-Karabah és Azerbajdzsán fegyveres erői között a tűzszünetet csak konkrét lépésekkel lehet szavatolni. Ehhez a fegyvernyugvás technikai körülményeinek kidolgozását, a szemben álló erők kivonását és egy tartós tűzszünet mechanizmusának létrehozását javasolta a védelmi tárca. Szerzs Szargszján örmény államfő hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a harci tevékenységek további kiéleződése előreláthatatlan és visszafordíthatatlan következményekhez vezethet, köztük egy nagyszabású háborúhoz is. Folytatódnak a harcok, és egyre több az áldozat Folytatódó örmény-azeri harcokról és egyre több elesett katonáról érkeznek hírek a kaukázusi Hegyi-Karabahból, a szemben álló felek szemlátomást erősen eltúlozzák egymás veszteségeit, és egymást vádolják lakott területek ágyúzásával. Az azeri védelmi minisztérium kedd reggeli közleménye szerint az elmúlt két nap harcaiban 16 azeri katona halt meg, örmény oldalon viszont egy nap leforgása alatt hetven katona esett el, és közel húsz haditechnikai eszköz semmisült meg. Az éjszaka folyamán is feszült volt a helyzet a szemben álló feleket elválasztó vonal térségében, az örmény fél folytatta a környékbeli települések löveté- sét - közölte a tárca. Az örmény védelmi minisztérium reggeli összegzésében viszont azt írta, hogy a karabahi „hadsereg” a harcok kirobbanása óta húsz katonáját vesztette el, 26-an eltűntek és 72-en megsebesültek. A halottak között van négy civil, köztük egy gyerek. A karabahiak hét harckocsija semmisült meg. lereván szerint az azeriek viszont eddig 300 katonát, 18 harckocsit, két helikoptert, három páncélozott gyalogsági járművet és 6 pilóta nélküli repülőgépet vesztettek, és jelenleg egyeüen hegyi-karabahi település sincs az ő kezükön. Arcrun Ovanniszján, a védelmi tárca szóvivője azt mondta, hogy az azeriek egyre nagyobb kaliberű fegyvereket vetnek be, és keddre virradóra előfordult, hogy Szmercs típusú nehéz rakéta-so- rozatvetőket és izraeli gyártmányú csapásmérő drónokat használtak. Mustárgázt vetettekbe Mustárgázt vetettek be a szíriai hadsereg ellen az Iszlám Állam dzsihadistái egy légi támaszpont elleni támadás során a szíriai Deir-ez- Zór tartományban - jelentette a szíriai állami média hétfő késő este. Az ISIS a szíriai hadsereg egy légi támaszpontjára lőtt ki mustárgázzal töltött rakétákat. A bázison állomásozó katonák közül többen fulladoztak a támadás után. Nem ez volt az első jelentés arról, hogy az Iszlám Állam vegyi fegyvereket használt. Az irkái kurd harcosok például februárban számoltak be arról, hogy a dzsihadista szervezet fegyveresei vegyszerrel, feltehetően klórgázzal töltött aknavetőgránátokat lőttek ki a kurd erőkre az észak-iraki Szindzsár város közelében. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) február elején megerősítette, hogy az ISIS tavaly augusztusban mustárgázt vetett be a kurd erők ellen. Iraki biztonsági illetékesek szerint az IÁ határozott erőfeszítéseket tesz, hogy vegyi fegyvereket fejlesz- szen ki. Feltételezések szerint a dzsihadisták különleges egységet hoztak létre ebből a célból külföldi szakértők és olyan iraki tudósok részvételével, akik Szaddám Húszéin idejében dolgoztak a diktátor vegyifegyver-programján. Szíriában Bassár el-Aszad elnök rezsimjét érték kemény bírálatok a nemzetközi közösség részéről, mert egybehangzó jelentések szerint a kormány a szíriai konfliktus kezdetén vegyi fegyvereket vetett be saját népe ellen. Szíria 2013-ban csatlakozott a hágai székhelyű iVegytífegyver-ti- lalmi Szervezethez, s bár hivatalosan a szíriai vegyi fegyverek legveszélyesebb összetevőinek semlegesítése 2014 nyarára megtörtént, megfigyelők szerint a damaszkuszi rezsim nem adta át az összes ilyen típusú fegyverét. Ötszáz menekültet fogad be Horvátország az Európai Bizottság (EB) terve szerint 476 szíriai menekültet vesz át Törökországtól, július 20-áig 150 migráns érkezik az országba - írta a Vecernji List című horvát napilap kedden. Közben Görögországban nem szűnik a menekültáradat, több mint kétszázan érkeztek. Miro Kovac külügyminiszter Berlinben, egy a témához kapcsolódó konferencián hétfőn arról beszélt: Zágráb betartja ígéretét, és átveszi Törökországtól a szíriai menekülteket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a legnagyobb kihívás az lesz, hogy Horvátországban tartsák őket. Kovac szerint ugyanis a migránsok Németországba, Ausztriába, Svédországba és Hollandiába akarnak menni. A Vecernji List értesülései szerint az átvett szíriai állampolgárokat Zágrábban és Kutinán helyezik el menekültotthonokban. Utóbbiba a veszélyeztetett csoportok kerülnek: a betegek, várandós nők vagy a kiskorúak. Az állam felkínálja a nyelvtanulás lehetőségét, és amennyiben nem tudják fedezni költségeiket, két évig teljes ellátást biztosít számukra. A magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 658 068 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. A bródi befogadóállomáson jelenleg 113-an tartózkodnak kitoloncolásra várva, további 32 főt áthelyeztek a zágrábi Porin hotelbe, ők menedékjogi kérelmet nyújtottak be Horvátországban.
