Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-04 / 77. szám
2016. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ A község fölött 170 méter magasan, nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített vár felújítása során több mint 1,5 milliárd forintból felépült az úgynevezett alsóvár, valamint megújult a felsővár várkápolnája, palotaszárnya Nógrád megyéből, főleg, ha az utazó a dicséretes módon ingyenesen használható Kassa-Po- zsony autóutat használja, négyöt órányi autóúttal elérhető a zempléni Füzér vára. Kényelmes tempóban, meg feltéve, hogy az ember ellen tud állni mindannak a csábításnak, amit a Szád- ellői-völgy, vagy éppen Rozsnyó, Kassa ezernyi magyar emléke kínál. Az út felett magasodik Krasznahorka vára is, ami, bár már majdnem újjáépült, a tűzvész óta nem látogatható, így most ne is említsük... Füzéri vára még a tatárjárás előtt épült, Füzér település központjában magasodik a falu fölé. Nem csak az ez év húsvétjára felújított erődítmény, hanem a természeti környezet is védett, a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor épült a vár, de valószínűleg az itt birtokos Aba- nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse építtette. A várat 1264-ben említette először oklevél, de egy 1270-ben kelt másik irat utalása alapján bizonyossá tehető, hogy a vár II. András halálakor, 1235-ben már állt, illetve már korábban az uralkodó birtokába került. Béla király, negyedik e néven Szent István trónusán, valahogy 1262 táján egyik leányának, Anna hercegnőnek adta Füzért és a hozzá tartozó uradalmat, de később, 1264-ben IV. Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva elvette azt a húgától. Béla megpróbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de Füzéry Mihály kapitány visszaverte a támadást. Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Füzéry Mihálynak és Demeternek adományozta. A birtoklástörténet adatait felesleges végigvenni, számos forrásban megtalálhatja, akit érdekel. Az a tény azonban nem mellőzhető, hogy miután a török idők végére Füzér hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokata utolsó birtokosai, az 1686 óta itt is birtokos Károlyi-család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron. Ezután 1977-től zajlottak a régészeti feltárások, kisebb helyre- állítások. A felújítás persze sok nehézségbe ütközik ezen a nehezen megközelíthető, meredek helyen. Mindenesetre kiemelkedő kápolnatornyával az egyik legszebb látványt nyújtja! A felújítási projekt keretében felújításra kerülő várban tervezett interaktív középkori kiállítás forgatókönyve 2013 őszén készült el. A kiállításokon a modern technika vívmányainak fel- használásával elevenednek meg többek között az itt élők hétköznapjai, a Perényi családhoz fűződő történeti események, a vár kincstári funkciója, valamint építéstörténete. Kialakításra kerül a Nemzeti Koronaőrzési Emlékhely, merthogy egy időben a Szent Koronát is őrizték az ódon falak között. 2014-2015-ben 1 milliárd 544 millió forint európai uniós támogatással részleges rekonstrukciót végeztek, melynek során részlegesen helyreállították a felső-várat, valamint megújult a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. A korhű építészeti megoldásokkal történő helyreállítás során a belső berendezést is pótolták a fennmaradt leírások alapján. A várban a vár védőinek és lakóinak mindennapjait mutatják be, és interaktív középkori kiállításokat nyitnak. A felújítást október 4-én kezdték meg. Ez év húsvétján, március 27- én nyitotta meg a kapuit a felújított Füzéri vár. Megújult a pinceszint, a vezérszint és a tetőtér, befejeződött a legalább nyolcszáz éves erődítmény felújítása. A másfél milliárdos támogatással kivitelezett projektben felépült az alsóvár, megújult a felsővár több eleme, emellett a vár alatti településen kézművesház és tájház létesült. Hosszú nyári napokon talán nem lehetetlen a megtekintése úgy, hogy a napkeltétől napnyugtáig tartó időintervallumba beleférjen. Több napos zempléni túra esetén pedig egyenesen kihagyhatatlan már ez a látványosság!
