Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-04 / 77. szám
iádat a természetről a kastélyban Kékbe öltözve, az érzékenyítés jegyében A Rictens tanárai és diákjai különleges előadást mutattak be zékenyítő” műsort nyújtottak. Kutka János tisztán énekelve zengte „A szabadság vándorai” című közismert slágert, Mészáros Árpád egy kevésbé népszerű, de annál szebb dalt adott elő Angyalokkal játszó címmel, Gál János saját szerzeményét énekelte, míg az iskola tanárai és diákjai érdekes koreográfiában tárták az érdeklődők elé, miként is mutatkozik meg az éj sötétjében a napfény. H. H. Dr. Kun Edit számára az erdő, a természet temploma, ez a templom pedig kimeríthetetlen ihletforrás is egyben. „Aki szív- vel-lélekkel, őszinte érdeklődéssel próbálja ellesni a természet titkait, az közben meglelheti a lét titkait is” - fogalmazott az alkotó egy múlt év végén megnyitott kiállításán, a füzérradványi Károlyi-kastélyban, Zemplénben. Az alkotó legújabb tárlata a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum* ban nyílik, április 5-én, 16.00 órakor. Szécsetty. Dr. Kun Edit neve persze ismerős a természet és a vadászat, a vadgazdálkodás iránt elkötelezett emberek és a művészetkedvelők előtt is; olajképei, ezek alapján készített naptárai rendkívül népszerűek. A Kis-Balaton vidékéről származó, a természetről az első élményeit ezen a tájon szerző alkotó egy korábbi interjújában elmondta: olyan alkotótechnikát szeretne kifejleszteni, ami képein keresztül mindenkihez szól és közel áll a valósághoz. A művészet képes felidézni a lélek szépségét is a szemlélőben, a képeket látva a néző talán még az erdő illatát is megérezheti! Alkotómunkája során dr. Kun Edit messzemenően ügyel a természethűségre. A vad, vagy erdő-mező, vízivilág bármelyik lakója sokszor a táj részeként jelenik meg, úgy, ahogyan a valóságban is láthatjuk, megtapasztalhatjuk. Aki puskával a vállán, vagy távcsővel a nyakában járja a természetet, ismerheti ezt az érzést, ami mellett mindig van egy csöppnyi bizonytalanság: valóban azt látom-e, amit a lencse mutat, nem csal-e meg a saját szemem? Az előző kiállítás megnyitóján Paszternák István, a Forster központ munkatársa, a füzérradványi Károlyi-kastély igazgatója így fogalmazott: „ma már a számítógépen pillanatok alatt csodálatos természetfotókat találhat az ember, ugyanakkor semmi nem pótolja a személyes tapasztalatokat és az alkotómunka varázsát. Dr. Kun Edit alkotásai egyfajta személyes többletet adnak, hiszen az alkotó a saját fantáziájával átszőve viszi fel a vászonra a számára is kedves és érdekes témákat. A kiállított képeket látva pedig egyértelmű: a művésznő rajongásig szereti a természetet és mindent megtesz azért, hogy ezeket az értékeket megismertesse másokkal is!” Most ezeket az értékeket láthatják a szécsényiek, illetve környékbeliek is, az elképzelhető legméltóbb környezetben, a szécsényi kastélymúzeumban! Az autizmus világnapja alkalmából szombaton este a Ridens Szakképző Iskola szervezésében tartottak demonstrációt a balassagyarmati Civitas Fortissima téren. Este nyolc óra előtt néhány perccel kék pólót öltött és kék színű papírcsokrokat lóbáló fiatalok és idősebbek lepték el a Civitas Fortissima szobor környékét. Reflektorok világították meg azt a szintén kék díszletet, amely előtt a házigazda oktatási intézmény diákjai műsorukat adták. Balassagyarmat. Elöljáróban a nyírjesi üdülőközpontban működő iskola tanára, Szeghy József szólt röviden arról, hogy az ép és egészséges emberek sokszor észre sem veszik a fogyatékosokat, ügyet sem vetnek azokra, akiknek valamilyen egészség- ügyi, vagy születési okból nem lehet teljes az életük. Pedig megérdemlik ők is a többség figyelmét, és ezek a hátrányos helyzetbe került férfiak és nők, gyerekek és felnőttek sok-sok olyan, kivételes értékkel rendelkeznek, amivel kiválthatják mások ámulatát. Nem menjünk hát el közömbösen mellettük, legyünk érzékenyek, érzékenyítsük magunkat hozzájuk! Medvácz Lajos polgármester fontos gondolatként fűzte hozzá ehhez a felvezetéshez, hogy az érzékenyítés egyben a szeretet megnyilvánulása is, azé a szere- teté, amelyet minden embertársunk felé mutatnunk kell, különösképpen azok felé, akiknek ez a szeretet, megértés, elfogadás és érzékenység talán a legtöbbet jelenti az életben. A Ridens tanulói igazán „érDr. Kun Edit alkotásai egy korábbi kiállításán Gála száztíz év tiszteletére H. H. folytatás az 1. oldalról) Öthatom. A múlt pénteken tartott rendezvény keretében, a művelődési házban, a szervezők nevében először Farkas Andrea, az Őrhalomért Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, és tartott egy kis múltidézést: elmondta, a hivatalos iratok szerint 1906. április elsejével magyarosították a település nevét a szláv Trázs (bizonyos alakokban Tras, Tráss, Zuraas, Straas - jelentése őr, őrhely) kifejezésről Őrhalomra. Ezért ezt az egész esztendőt az egyesület a jubileumnak szenteli. Kanyó János, Őrhalom korábbi polgármestere, jelenlegi alpolgármester hozzátette, hogy először egy 1327-ben, Visegrádon kelt oklevélben találkozhatunk a falu nevével, amikor Károly Róbert király a Vrou (Varbói) család Vrbou (Ipolyvarbó) és Zuraas (Trázs-Őrhalom) birtokát Szécsényi Tamásnak adományozza. Hozzátette, az évszázadok során rendkívül jó kapcsolat jellemezte az Ipoly két partján, egymás közvetlen szomszédságában elterülő két községet, és bárhogyan is fordult a történelem kereke, bárhol is húzódott és húzódik az államhatár, a kötelékek széttéphetetlenek - ezt a szoros viszonyt jellemezte most az eseményen az ipolyvarbói polgármester megjelenése. Az alpolgármester kiemelte az ősök munkaszeretetét, a mezőgazdasági tevékenységben mutatkozó fokozott teherbíró képességet, és fontosnak ítélte, hogy a mai nemzedék képviselői, elszármazottak és itt élők egyaránt, töretíe- nül őrizzék a múlt hagyományait, ismerjék meg az értékeket - amire a klubhelyiségben berendezett kiállítás is rámutat -, és a maguk szakmai területein hűen szolgálják Őrhalom fejlődését. A továbbiakban a kultúráé lett a főszerep. Bállá Péter, Csécsi Sarolta, Berták Péter, László Péter és BenőcznéZacharÁgnes verset szavalt, táncolt a Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Kör gyermekcsoportja, felléptek kis műsorukkal az óvodások, a szécsényi-Palóc néptánccsoport tagjai, Hegedűs Lili fuvolázott, Szolik Milán gitáron játszott. Jacsjanszki Dóra népmesét mondott, Jacsjanszki Klára a Honfoglalás című film dalát énekelte, zengett a nyugdíjas klub kórusa. A rendezvény zárásaként az ünnepi alkalomra készült tortát vágták fel a szervezők, és egy- egy szeletet nyújtottak át mindegyik vendégnek. i
