Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-04 / 77. szám

iádat a természetről a kastélyban Kékbe öltözve, az érzékenyítés jegyében A Rictens tanárai és diákjai különleges előadást mutattak be zékenyítő” műsort nyújtottak. Kutka János tisztán énekelve zengte „A szabadság vándorai” című közismert slágert, Mészá­ros Árpád egy kevésbé népszerű, de annál szebb dalt adott elő An­gyalokkal játszó címmel, Gál Já­nos saját szerzeményét énekelte, míg az iskola tanárai és diákjai érdekes koreográfiában tárták az érdeklődők elé, miként is mu­tatkozik meg az éj sötétjében a napfény. H. H. Dr. Kun Edit számára az erdő, a természet templo­ma, ez a templom pedig kimeríthetetlen ihletfor­rás is egyben. „Aki szív- vel-lélekkel, őszinte ér­deklődéssel próbálja el­lesni a természet titkait, az közben meglelheti a lét titkait is” - fogalma­zott az alkotó egy múlt év végén megnyitott kiállítá­sán, a füzérradványi Kár­olyi-kastélyban, Zemplén­ben. Az alkotó legújabb tárlata a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum* ban nyílik, április 5-én, 16.00 órakor. Szécsetty. Dr. Kun Edit neve persze ismerős a természet és a vadászat, a vadgazdálkodás iránt elkötelezett emberek és a művészetkedvelők előtt is; olaj­képei, ezek alapján készített naptárai rendkívül népszerűek. A Kis-Balaton vidékéről szár­mazó, a természetről az első él­ményeit ezen a tájon szerző alko­tó egy korábbi interjújában el­mondta: olyan alkotótechnikát szeretne kifejleszteni, ami képe­in keresztül mindenkihez szól és közel áll a valósághoz. A mű­vészet képes felidézni a lélek szépségét is a szemlélőben, a ké­peket látva a néző talán még az erdő illatát is megérezheti! Alkotómunkája során dr. Kun Edit messzemenően ügyel a ter­mészethűségre. A vad, vagy er­dő-mező, vízivilág bármelyik la­kója sokszor a táj részeként jele­nik meg, úgy, ahogyan a való­ságban is láthatjuk, megtapasz­talhatjuk. Aki puskával a vállán, vagy távcsővel a nyakában járja a természetet, ismerheti ezt az érzést, ami mellett mindig van egy csöppnyi bizonytalanság: va­lóban azt látom-e, amit a lencse mutat, nem csal-e meg a saját szemem? Az előző kiállítás megnyitóján Paszternák István, a Forster köz­pont munkatársa, a füzér­radványi Károlyi-kastély igazga­tója így fogalmazott: „ma már a számítógépen pillanatok alatt csodálatos természetfotókat ta­lálhat az ember, ugyanakkor semmi nem pótolja a személyes tapasztalatokat és az alkotómun­ka varázsát. Dr. Kun Edit alkotá­sai egyfajta személyes többletet adnak, hiszen az alkotó a saját fantáziájával átszőve viszi fel a vászonra a számára is kedves és érdekes témákat. A kiállított ké­peket látva pedig egyértelmű: a művésznő rajongásig szereti a természetet és mindent megtesz azért, hogy ezeket az értékeket megismertesse másokkal is!” Most ezeket az értékeket lát­hatják a szécsényiek, illetve kör­nyékbeliek is, az elképzelhető legméltóbb környezetben, a szécsényi kastélymúzeumban! Az autizmus világnapja alkalmából szombaton es­te a Ridens Szakképző Is­kola szervezésében tartot­tak demonstrációt a ba­lassagyarmati Civitas Fortissima téren. Este nyolc óra előtt néhány perccel kék pólót öltött és kék színű papírcsokrokat lóbáló fiatalok és időseb­bek lepték el a Civitas Fortissima szobor környé­két. Reflektorok világítot­ták meg azt a szintén kék díszletet, amely előtt a házigazda oktatási intéz­mény diákjai műsorukat adták. Balassagyarmat. Elöljáróban a nyírjesi üdülőközpontban műkö­dő iskola tanára, Szeghy József szólt röviden arról, hogy az ép és egészséges emberek sokszor észre sem veszik a fogyatékoso­kat, ügyet sem vetnek azokra, akiknek valamilyen egészség- ügyi, vagy születési okból nem lehet teljes az életük. Pedig meg­érdemlik ők is a többség figyel­mét, és ezek a hátrányos hely­zetbe került férfiak és nők, gye­rekek és felnőttek sok-sok olyan, kivételes értékkel rendelkeznek, amivel kiválthatják mások ámu­latát. Nem menjünk hát el kö­zömbösen mellettük, legyünk érzékenyek, érzékenyítsük ma­gunkat hozzájuk! Medvácz Lajos polgármester fontos gondolatként fűzte hozzá ehhez a felvezetéshez, hogy az érzékenyítés egyben a szeretet megnyilvánulása is, azé a szere- teté, amelyet minden embertár­sunk felé mutatnunk kell, külö­nösképpen azok felé, akiknek ez a szeretet, megértés, elfogadás és érzékenység talán a legtöbbet jelenti az életben. A Ridens tanulói igazán „ér­Dr. Kun Edit alkotásai egy korábbi kiállításán Gála száztíz év tiszteletére H. H. folytatás az 1. oldalról) Öthatom. A múlt pénteken tar­tott rendezvény keretében, a mű­velődési házban, a szervezők ne­vében először Farkas Andrea, az Őrhalomért Egyesület elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, és tartott egy kis múltidézést: elmondta, a hivatalos iratok szerint 1906. ápri­lis elsejével magyarosították a te­lepülés nevét a szláv Trázs (bizo­nyos alakokban Tras, Tráss, Zuraas, Straas - jelentése őr, őr­hely) kifejezésről Őrhalomra. Ezért ezt az egész esztendőt az egyesület a jubileumnak szenteli. Kanyó János, Őrhalom korábbi polgármestere, jelenlegi alpol­gármester hozzátette, hogy elő­ször egy 1327-ben, Visegrádon kelt oklevélben találkozhatunk a falu nevével, amikor Károly Ró­bert király a Vrou (Varbói) csa­lád Vrbou (Ipolyvarbó) és Zuraas (Trázs-Őrhalom) birtokát Szécsényi Tamásnak adomá­nyozza. Hozzátette, az évszázad­ok során rendkívül jó kapcsolat jellemezte az Ipoly két partján, egymás közvetlen szomszédsá­gában elterülő két községet, és bárhogyan is fordult a történe­lem kereke, bárhol is húzódott és húzódik az államhatár, a kö­telékek széttéphetetlenek - ezt a szoros viszonyt jellemezte most az eseményen az ipolyvarbói polgármester megjelenése. Az alpolgármester kiemelte az ősök munkaszeretetét, a mezőgaz­dasági tevékenységben mutatko­zó fokozott teherbíró képességet, és fontosnak ítélte, hogy a mai nemzedék képviselői, elszárma­zottak és itt élők egyaránt, töretíe- nül őrizzék a múlt hagyományait, ismerjék meg az értékeket - ami­re a klubhelyiségben berendezett kiállítás is rámutat -, és a maguk szakmai területein hűen szolgál­ják Őrhalom fejlődését. A továbbiakban a kultúráé lett a főszerep. Bállá Péter, Csécsi Sarol­ta, Berták Péter, László Péter és BenőcznéZacharÁgnes verset sza­valt, táncolt a Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Kör gyermekcso­portja, felléptek kis műsorukkal az óvodások, a szécsényi-Palóc néptánccsoport tagjai, Hegedűs Li­li fuvolázott, Szolik Milán gitáron játszott. Jacsjanszki Dóra népme­sét mondott, Jacsjanszki Klára a Honfoglalás című film dalát éne­kelte, zengett a nyugdíjas klub kó­rusa. A rendezvény zárásaként az ünnepi alkalomra készült tortát vágták fel a szervezők, és egy- egy szeletet nyújtottak át mind­egyik vendégnek. i

Next

/
Thumbnails
Contents