Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-29 / 99. szám
Kiürítik az idomeni tábort Elkezdik a görög-macedón határnál fekvő idomeni migránstábor kiürítését a görög hatóságok - hangzott el az Ml aktuális csatornán. Budapest. A tudósító arról számolt be: a tervek szerint a hét végéig mind a tíz és félezer embert elviszik a táborból, Görögország más részeibe, újonnan épült befogadóállomásokra. Először a nemzetközi vasútvonal mentén táborozókat akarják rábírni a távozásra, hogy újraindulhasson a negyven napja szünetelő teher- közlekedés. Ugyanakkor a hatóságok zavargásoktól tartanak. Attól félnek, nehéz lesz meggyőzni az embereket, hogy önkéntesen távozzanak. Egyelőre nincs jele komolyabb készültségnek, a hírek szerint a rendőrök nem alkalmazhatnak majd erőszakot a kiürítésnél. Arab és fárszi nyelvű szórólapokat osztanak a bevándorlóknak, amelyen arról tájékoztatják őket, hogy nincs értelme ott maradniuk, zárva a macedón-görög határ. A helyzetet bonyolítja, hogy a helyi görög lakosság is tiltakozást jelentetett be. Őket úgy sikerült lebeszélni a demonstrációról, hogy megígérték nekik, már csütörtökön elvisznek ezer embert. Ehhez képest egyelőre csak 200-300 bevándorlót tudtak rábeszélni a távozásra - hangzott el a műsorban. Líbiában embercsempészek és migránsok ölték egymást Legalább kilenc egyiptomi migráns és három líbiai embercsempész halt meg, feltehetően a köztük kialakult fizetési vita miatt a líbiai Báni Validban - közölte egy helyi tisztségviselő. Tripoli. Elmondása szerint a Tripolitól mintegy 150 kilométerre délkeletre lévő városban az egyiptomiak megöltek három embercsempészt, majd megpróbálták a holttesteket valahová elszállítani, de egy közúti ellenőrzőpontnál feltartóztatták őket, miután vérnyomokat vettek észre az autójukon. Később egy negyedik ember- csempész jelent meg azon a rendőrőrsön, ahol az egyiptomi migránsokat fogva tartották, és tüzet nyitott rájuk. Az ENSZ líbiai missziója arról számolt be, hogy kedden és szerdán egymást követő incidensekről volt szó, amelyekben összesen 13 egyiptomi migránssal végeztek, egyúttal vizsgálatot követelt az ügyben. Líbiában jelenleg százezrével vannak ellenőrizetlenül érkező migránsok és belső menekültek. A külföldről érkezett migránsok egy része munkát talált és letelepedett az észak-afrikai országban, míg más részük megpróbál a Földközi-tengeren át Európába eljutni. Az migrációt a különböző líbiai fegyveres csoportokkal összeköttetésben álló, nagy hatalmú csempészhálózatok ellenőrzik, addig a migránsok gyakran válnak visszaélések és erőszakos cselekmények áldozatává. Fellövik a Szojuz-2.1a rakétát a Vosztocsnij orosz űrrepülőtéren 2016. április 28-án. A rakéta három, diákok és kutatók által konstruált műholdat állít Föld körüli pályára. Az Amúr térségében kiépített Vosztocsnij űrközpontban először hajtottak végre rakétastartot. Rakétafellövés »Oroszországban Aszály pusztít Indiában Egy nő kút fenekéről felhúzott vizet mutat a markában az észak-indiai Dzsammu és Kasmír szövetségi állambeli Padalban 2016. április 27-én. Az elmúlt hónapok csapadékhiánya miatt a térségben súlyosbodó aszály a vezetékes ivóvízellátást nélkülöző falvakban élőket hosszú vízbeszerző gyalogutak megtételére kényszeríti. Lebombáztak egy kórházat Legalább húsz civil halt meg az észak-szíriai Aleppóban a kormányerők egy kórház és egy lakóépület ellen intézett légitámadásában - közölte a helyi polgári védelem. Aleppó.A célba vett két épület a város lázadók által ellenőrzött keleti felén, az asz- Szukkari negyedben volt Az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) helyi forrásai alapján megerősítette a légicsapás hírét A csapásban életét vesztette a lázadók ellenőrizte városrészek egyetlen gyermekorvosa, illetve a kórház két fogorvosa is. A kórház krónikus betegségekben szenvedő idős betegeket ápolt. Az utóbbi napokban megsokszorozódtak a 2012 óta kettészakadt tartományi székhely, az ország egykori gazdasági fővárosa elleni légitámadások. Az OSDH szerint múlt péntek óta Aleppóban a kormányerők légicsapásaiban 84 civil vesztette életét, míg a felkelők tüzérségi támadásaiban 49 polgári személy halt meg. Fejlődő országok, világpolgár lakosság A fejlődő országok lakosainak többsége, 56 százaléka elsősorban világpolgárként azonosítja magát, semmint nemzete tagjaként, a gazdagabb, nyugati országokban azonban éppen ennek fordítottja igaz - legalábbis ez derül ki a BBC brit közszolgálati adó által ismertetett felmérésből. Londoit/Budapest. A vizsgált 18 ország közül Nigériában a legnagyobb, 73 százalék azok aránya, akik mindenekelőtt globális azonosságtudattal rendelkeznek, a nyugatafrikai országot ebben a tekintetben Kína (71 százalék), Peru (70 százalék), majd India (67 százalék) követi a sorban. A több mint 20 ezer ember megkérdezésével készült felmérésből azonban az is kiderül, hogy például Németországban csupán a lakosság 30 százaléka tartja magát világpolgárnak, ami visszaesést jelent a 2001-es adatokhoz képest. A nemzeti azonosságtudat erősödését a 2008-as pénzügyi világválság kedvezőtlen hatásainak tulajdonítják. A kutatás a nemzetek menekültekhez való hozzáállását is górcső alá vette. Az eredmények szerint a németek 54 százaléka helyesli a polgárháború sújtotta Szíria lakóinak befogadását, míg a britek 72 százaléka, a spanyolok 84 százaléka vélekedik ugyanígy. Oroszországban a legalacsonyabb, mindösz- sze 11 százalék a szíriai menekültek befogadását helyeslők aránya. Az amerikai kontinensen Kanadában 77 százalékos, míg az Egyesült Államokban ennél jóval kisebb, 55 százalék ez az arány. A felmérés során vizsgálták a lakosság hozzáállását a különböző faji és vallási háttérrel rendelkező emberek közötti házassághoz. Éhben a tekintetben Európában az oroszok körében tapasztalható a legerősebb ellenállás: a megkérdezettek 43 százaléka határozottan ellenzi ezt a gyakorlatot. Spanyolországban ezzel szemben a lakosságnak mindössze 5 százaléka helyteleníti a vegyes házasságot. A vallás általában véve a nemzeti hovatartozáshoz képest sokkal kisebb szerepet játszik az önmeghatározásban, kivéve Pakisztánt, ahol a lakosság 43 százaléka legelőször is a vallása alapján azonosítja magát. Az Egyesült Államokban 15, míg Európában csak 5 százalék ez az arány. ügyvédje szerint beszélni fog a terrorista Salah Abdeslam, a tavaly novemberi párizsi merényleteket elkövető kommandó egyetlen életben maradt tagja „nem fog hallgatni”, és szeretne magyarázatot adni a történtekre - mondta Frank Berton, a terrorista új, franciaországi ügyvédje a BFM francia hírtelevízióban. Az ügyvéd este azt közölte, hogy ügyfele ellen terrorista jellegű emberölés gyanújával indított eljárást egy francia vizsgálóbíró. Párizs. A francia sztárügyvéd reméli, hogy Abdeslamot azért „ítélik el, amit tett, és nem azért, amit nem tett”. Frank Berton azt mondta, hogy „a jogállam nevében” vállalta a november 13-i, 130 halálos áldozattal járó merényletek egyik feltételezett kitervelőjé- nek védelmét. Joga van egy igazságos perhez” - hangsúlyozta szerdai nyilatkozatában. A francia ügyvéd és Abdeslam múlt pénteken találkoztak először a belgiumi Beveren fegyházban, ahol két és fél órát beszéltek egymással. „Ez a fiú összeomlott a Franciaországban történt tragédia miatt, és tényleg szeretne beszélni a francia hatóságoknak” - mondta az ügyvéd. Frank Berton meg van győződve arról, hogy ügyfele „szeretne magyarázatot adni”, és úgy véli, hogy „tényleg együtt fog működni a francia igazságszolgáltatással”. Az ismert sztárügyvéd emlékeztetett azokra a fenyegetésekre, amelyek belga kollégáját, Sven Maryt érték, amiért vállalta Abdeslam védelmét. „Ez nem könnyű választás. Jogállamban élünk, demokráciában, köztársaságban. Azért vagyunk hajlandók védeni Salah Abdeslamot, mert mindenkinek joga van a védelemhez” - hangsúlyozta az ügyvéd. „Ezt a fiút azért kell elítélni, amit tett, nem pedig azért, amit képvisel, (pusztán azért) mert ő az egyetlen túlélő és mert őt szeretnénk felelőssé tenné olyan tettekért, amelyeket nem ő követett el” - tette hozzá. Frank Beron és Sven Mary együtt fogják védeni a terroristát Franciaországban egy harmadik francia ügyvéddel, akinek a neve egyelőre nem ismert. Salah Abdeslamot szerdán vizsgálóbírók hallgatták ki a párizsi igazságügyi palotában. Ügyvédje szerint Salah Abdeslam megerősítette a kihallgatáson, hogy „később magyarázatot fog adni”. A terrortámadások részleteiről május 20-án hallgatják ki. Uniós bevándorlók: szíikebb jogok Trabant: az utolsó a sorozatból Németországban erősen szűkíthetik az uniós társállamokból érkező bevándorlók jogosultságát a szociális támogatásokra, a munkaügyi és szociális minisztérium terve szerint az uniós külföldiek hat hónap helyett öt év után férhetnének hozzá az ellátórendszer juttatásaihoz - írta csütörtökön a Berliner Morgenpost című lap. Berlin. A minisztérium tárcaközi egyeztetésre indított törvény- tervezete szerint kizárják a szociális segélyre és munkanélküli támogatásra jogosultak köréből az uniós bevándorlókat, akik nem dolgoznak vagy nem szereztek korábbi németországi munkaviszony révén jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira. A javasolt új szabály szerint közpénzből finanszírozott támogatás csak akkor jár, ha az illető öt éven keresztül állami segítség nélkül gondoskodott magáról. A szándékosan nagyon magasra emelt „belépési küszöb” a szociális juttatások megszerzését célzó, szegénységinek is nevezett bevándorlás visszaszorítását célozza. A jogosultsági körből kizárt uniós állampolgárok csak egyszeri, áthidaló támogatást kaphatnak, ha nem tudják ellátni magukat: a német állam négy hétig gondoskodik lakhatásukról, élelmezésükről és egészségügyi ellátásukról, és kaphatnak hitelt a hazautazás költségeinek fedezésére - áll a minisztérium tervezetében. A tárca a szövetségi szociális bíróság tavaly év végi döntéseire reagál a szigorítással. Az uniós tagállamokból érkező, rászoruló bevándorlók hat hónapi német- országi tartózkodás után már jogosultságot szereznek szociális támogatásra, „végzetes” ösztönző erőt fejtve ki. Ugyanis a német szociális segély nagyobb, mint az ipari munkások fizetése a szegényebb uniós tagállamokban. Számítások szerint rövidesen 130 ezer uniós bevándorló szerez jogosultságot, ami éves szinten 600 millió eurós költség a menekültválság miatt eleve szorult pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatoknak. Tinó Heimann (jobbra) és Marvin Domsch, a zwickaui autós múzeum munkatársai kigurítják az utolsó sorozatban gyártott Trabantot a múzeum műhelyéből. A már 1,1 literes Volkswagen motorral szerelt rózsaszín kombi 25 éve, 1991. április 30-án gurult le a gyártósorról és egyenesen a múzeumba került. Zwickauban 34 éven keresztül gyártották az ikonikus modellt, a gyárból összesen 3,1 millió Trabant került ki.
