Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-01 / 75. szám

„Az ember csak úgy tud teljesíteni, ha van segítsége!'7 Szurok Sándorné címzetes főjegyző a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Ta­gozatának elismerését vehette át nem­rég nemzeti ünnepünk alkalmából. Vele beszélgettünk karrierjéről, szakmai si­kereiről, jövőbeli terveiről.- A középiskola után tanárnőnek jelentkezett, de saj­nos nem sikerült a felvételije. Hogyan éltemegezta ku­darcot? Illetve miért szeretett volna pedagógus lenni?- Természetesen rosszul érintett, hogy a felvé­telim nem sikerült - kezdte Szurok Sándorné: - Ez azonban elsősorban nem az én elképzelésem volt, hiszen akkoriban a humán beállítottságú, jó tanu­lókat általában pedagógus pályára irányították. A kudarcon hamar túllendültem, ugyanis rögtön az érettségi után adódott egy lehetőség számomra, gyakornokként sikerült elhelyezkedni a Ceredi Közös Tanácsnál, Simon Gábor tanácselnök jóvol­tából. Az egy éves gyakornokságom alatt betekin­tést nyertem a szakigazgatás területeire, s megtet­szett ez a hivatás. Ennek volt köszönhető, hogy el­indultam ebbe az irányba és jelentkeztem a buda­pesti Államigazgatási Főiskolára.- Bánja-e a döntését, hogy ezt a főiskolát és hiva­tást választotta?- Őszintén megvallva néha igen, amikor az em­bert kudarcok érik, vagy konfrontálódik a lakosság­gal, a testületekkel, a közvetlen munkatársakkal. Ezeket a helyzeteket nagyon nehezen élem meg, vi­szont amikor elismerést, megerősítést kapok, hogy a szakmámat mégsem csinálom rosszul, akkor el­felejtem ezeket a negatív dolgokat. Tehát mindent összevetve természetesen nem bántam meg a dön­tésemet.- Milyenek voltak az első évek az iskola elvégzé­se után?- Először pénzügyesként tudtam elhelyezked­ni a Ceredi Közös Tanácsnál. Majd az első gyer­mekem születését követően, a GYES-t megszakít­va munkába álltam, ekkor kaptam vb-titkári ki­nevezést. A vezetői kinevezésnek az volt a nehéz­sége, hogy én voltam a legfiatalabb az apparátus­ban, s vezetőként olyan emberekkel kellett együtt dolgoznom, akik sokkal tapasztaltabbak voltak nálam, hiszen 20-25 éve már a közigazgatásban dolgoztak. Ez nehézséget okozott, hiszen el kel­lett fogadtatni magam vezetőként, bizonyítani, hogy a főiskolán megszerzett tudást jól tudom hasznosítani. Ezért próbáltam mindenkivel szemben olyan vezetői magatartást tanúsítani, hogy elfogadjanak és elismerjék a munkámat. Az ezekben az években elért eredményeimért nagyon hálás lehetek Czene Győző tanácselnök­nek, akitől nagyon sokat tanultam. Vezetői stílu­sa és rátermettsége nagyon meghatározó volt munkamódszereim kialakulásában.- A rendszerváltás miatt megszűnt a vb-titkári ál­lása, majd sikerült előbb körjegyzőként, később jegy­zőként elhelyezkednie Cereden. Milyen problémák­kal került szembe eddigi pályafutása során?- A rendszerváltás után az egyik legnagyobb probléma volt a közös vagyon megosztása a közös tanácsot alkotó három település között. A vagyon­megosztási folyamatban egy úgynevezett közvetítő szerepet töltöttem be a polgármesterek és a testü­letek között. Viszonylag gyorsan sikerült nyugvó­pontra tenni ezt a kérdést a három településen (Cered, Szilaspogony, Zabar), és végül mindenki megelégedésére egy-két év alatt le tudtuk zárni. Az „önállósodási folyamatban” 1991-ben fél év után felbomlott a körjegyzőség, de én 1992-től fo­lyamatosan azon munkálkodtam, hogy ismét kör­jegyzőség legyen a három községben. A finanszí­rozás folyamatosan csökkent, s az eltelt 5-ó év azt hozta magával, hogy Zabar és Szilaspogony egyre kevesebb állami normatívát kapott, és nem volt le­hetőségük önálló jegyző foglalkoztatására. Fel kel­lett adni az elveiket, és nagy nehezen megértették azt, hogy az önállóság és önkormányzatiság nem azt jelenti, hogy önálló hivatallal rendelkezem. Ezt megértetni a testületekkel nagyon nehéz feladat volt, de szépen lassan belátták, hogy az összefogás, a társulás a célszerű megoldás. Ennek következtében 1999-ben ismét megala­kult a körjegyzőség és a három falu közti együtt­működés is új alapokra került. Ezt követően több közös beruházás megvalósításával jelentős válto­zás következett be a települések infrastrukturá­lis ellátottsága terén. S egy jó szakmai színvona­lon működő hivatalt sikerült kialakítani. Ezek a legnagyobb eredmények, amit jegyzőként sike­rült elérnem. Természetesen ehhez olyan partne­rekre volt szükség, mint Czene Árpád (Cered), Nagy Tamás (Zabar) és Nagy György (Szilas­pogony) polgármesterek. :,z,- Milyen személyes célokat szeretne még elérni pá­lyáján?- Amikor a címzetes főjegyzői címet megkap­tam, úgy gondoltam, hogy elértem jegyzői pá­lyám csúcsára, hiszen ezt annak adják, aki már mindent elért a szakmai pályáján. Azonban té­vedtem, mert 2015. január 1-től újabb kihívások elé kerültem. A három település lakosságszáma kétezer fő alá csökkent, ezért került sor a Somos­kőújfaluval történő társulásra, az új közös hiva­tal kialakítására. A közigazgatás folyamatos át­alakítása, a változó jogszabályi környezet újabb és újabb feladatok elé állítja a közigazgatásban dolgozókat, de bízom abban, hogy a nyugdíjamig hátralévő néhány évben még eredményes mun­kát tudok végezni a négy településen.- Véleménye szerint mivel érdemelte ki ezt az ál­lami kitüntetést?- Úgy gondolom, hogy akik rám gondoltak figye­lembe vették a közigazgatásban eltöltött 36 évet és az ezen idő alatt végzett szakmai munkát, valamint a korábban kapott elismeréseket: a miniszteri dicsé­retet és a címzetes főjegyző címet is. Szeretném azonban megjegyezni, hogy ez az elismerés nem­csak nekem, hanem a családomnak és a kollégáim­nak is köszönhető, hiszen az ember csak úgy tud teljesíteni, ha van segítsége!- Hogyan fogadták munkatársai, ismerősei és családtagjai ezt a kitüntetést?- A kitüntetés átvételét követően a kollégák és a polgármesterek közösen köszöntöttek. Az ismerő­sök közül sokan megkerestek telefonon, e-mailen és személyesen is sokan gratuláltak. Úgy éreztem, hogy ezek a gratulációk mind szívből jöttek, és jól is estek az embernek. A családom pedig természe­tesen büszke rám.- Milyen érzés volt átvenni ezt az érdemkeresztet?- Nehéz megfogalmazni, a legjobb kifejezés erre: felemelő érzés. ■ ■ u Szigeti András Posztolj verset! Szécsény, A Krúdy Gyula Könyvtár a magyar költészet napjára rendhagyó ünnep­ségre hívja Szécáény lakossá­gát. Egy felhívással fordultak az emberekhez: legyen ma­gyar versekkel tarkított a vá­ros ezen a napon! Csatlós No­émi, a könyvtár vezetője el­mondta, hogy az alábbi felhí­vást tették közzé: „Ha van kedvenc magyar verse, vagy ön írt egyet és van kirakata, földszinti ablaka, ajtaja, ka­puja, kerítése vagy bármi­lyen legálisan „posztolható” szabad felülete, akkor április 11-én, a költészet napján te­gyen ki egy verset az utcára, aztán a helyszín megjelölésé­vel posztolja a netre! Fontos, hogy tartsák be a hatályos jogszabályokat, csak oda he­lyezzenek verset, ahol nem tilos a kiragasztás”. Bolond bál Karancsalja. Április 2-án, szombaton 20 órától jótékony- sági mulatságot szerveznek a helyi iskola javára a község­házán. A jó hangulatért a Cooltour Band zenekar lesz a felelős. Fellépő vendég: Bogár- Pásztor Mónika. Vacsorával, büfével, bolond tombolával és meglepetésekkel várják még az oda látogatókat. A belépők kétezerötszáz forintos áron kaphatók. A jelenlévők támo­gatói jegyek vásárlásával, tombolatárgyak felajánlásá­val is hozzájárulhatnak a ren­dezvény sikerességéhez. A karancsaljai iskola szülői kö­zössége minden szórakozni vágyót szeretettel vár! Kitavaszodott megyeszerte

Next

/
Thumbnails
Contents