Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-01 / 75. szám
„Az ember csak úgy tud teljesíteni, ha van segítsége!'7 Szurok Sándorné címzetes főjegyző a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozatának elismerését vehette át nemrég nemzeti ünnepünk alkalmából. Vele beszélgettünk karrierjéről, szakmai sikereiről, jövőbeli terveiről.- A középiskola után tanárnőnek jelentkezett, de sajnos nem sikerült a felvételije. Hogyan éltemegezta kudarcot? Illetve miért szeretett volna pedagógus lenni?- Természetesen rosszul érintett, hogy a felvételim nem sikerült - kezdte Szurok Sándorné: - Ez azonban elsősorban nem az én elképzelésem volt, hiszen akkoriban a humán beállítottságú, jó tanulókat általában pedagógus pályára irányították. A kudarcon hamar túllendültem, ugyanis rögtön az érettségi után adódott egy lehetőség számomra, gyakornokként sikerült elhelyezkedni a Ceredi Közös Tanácsnál, Simon Gábor tanácselnök jóvoltából. Az egy éves gyakornokságom alatt betekintést nyertem a szakigazgatás területeire, s megtetszett ez a hivatás. Ennek volt köszönhető, hogy elindultam ebbe az irányba és jelentkeztem a budapesti Államigazgatási Főiskolára.- Bánja-e a döntését, hogy ezt a főiskolát és hivatást választotta?- Őszintén megvallva néha igen, amikor az embert kudarcok érik, vagy konfrontálódik a lakossággal, a testületekkel, a közvetlen munkatársakkal. Ezeket a helyzeteket nagyon nehezen élem meg, viszont amikor elismerést, megerősítést kapok, hogy a szakmámat mégsem csinálom rosszul, akkor elfelejtem ezeket a negatív dolgokat. Tehát mindent összevetve természetesen nem bántam meg a döntésemet.- Milyenek voltak az első évek az iskola elvégzése után?- Először pénzügyesként tudtam elhelyezkedni a Ceredi Közös Tanácsnál. Majd az első gyermekem születését követően, a GYES-t megszakítva munkába álltam, ekkor kaptam vb-titkári kinevezést. A vezetői kinevezésnek az volt a nehézsége, hogy én voltam a legfiatalabb az apparátusban, s vezetőként olyan emberekkel kellett együtt dolgoznom, akik sokkal tapasztaltabbak voltak nálam, hiszen 20-25 éve már a közigazgatásban dolgoztak. Ez nehézséget okozott, hiszen el kellett fogadtatni magam vezetőként, bizonyítani, hogy a főiskolán megszerzett tudást jól tudom hasznosítani. Ezért próbáltam mindenkivel szemben olyan vezetői magatartást tanúsítani, hogy elfogadjanak és elismerjék a munkámat. Az ezekben az években elért eredményeimért nagyon hálás lehetek Czene Győző tanácselnöknek, akitől nagyon sokat tanultam. Vezetői stílusa és rátermettsége nagyon meghatározó volt munkamódszereim kialakulásában.- A rendszerváltás miatt megszűnt a vb-titkári állása, majd sikerült előbb körjegyzőként, később jegyzőként elhelyezkednie Cereden. Milyen problémákkal került szembe eddigi pályafutása során?- A rendszerváltás után az egyik legnagyobb probléma volt a közös vagyon megosztása a közös tanácsot alkotó három település között. A vagyonmegosztási folyamatban egy úgynevezett közvetítő szerepet töltöttem be a polgármesterek és a testületek között. Viszonylag gyorsan sikerült nyugvópontra tenni ezt a kérdést a három településen (Cered, Szilaspogony, Zabar), és végül mindenki megelégedésére egy-két év alatt le tudtuk zárni. Az „önállósodási folyamatban” 1991-ben fél év után felbomlott a körjegyzőség, de én 1992-től folyamatosan azon munkálkodtam, hogy ismét körjegyzőség legyen a három községben. A finanszírozás folyamatosan csökkent, s az eltelt 5-ó év azt hozta magával, hogy Zabar és Szilaspogony egyre kevesebb állami normatívát kapott, és nem volt lehetőségük önálló jegyző foglalkoztatására. Fel kellett adni az elveiket, és nagy nehezen megértették azt, hogy az önállóság és önkormányzatiság nem azt jelenti, hogy önálló hivatallal rendelkezem. Ezt megértetni a testületekkel nagyon nehéz feladat volt, de szépen lassan belátták, hogy az összefogás, a társulás a célszerű megoldás. Ennek következtében 1999-ben ismét megalakult a körjegyzőség és a három falu közti együttműködés is új alapokra került. Ezt követően több közös beruházás megvalósításával jelentős változás következett be a települések infrastrukturális ellátottsága terén. S egy jó szakmai színvonalon működő hivatalt sikerült kialakítani. Ezek a legnagyobb eredmények, amit jegyzőként sikerült elérnem. Természetesen ehhez olyan partnerekre volt szükség, mint Czene Árpád (Cered), Nagy Tamás (Zabar) és Nagy György (Szilaspogony) polgármesterek. :,z,- Milyen személyes célokat szeretne még elérni pályáján?- Amikor a címzetes főjegyzői címet megkaptam, úgy gondoltam, hogy elértem jegyzői pályám csúcsára, hiszen ezt annak adják, aki már mindent elért a szakmai pályáján. Azonban tévedtem, mert 2015. január 1-től újabb kihívások elé kerültem. A három település lakosságszáma kétezer fő alá csökkent, ezért került sor a Somoskőújfaluval történő társulásra, az új közös hivatal kialakítására. A közigazgatás folyamatos átalakítása, a változó jogszabályi környezet újabb és újabb feladatok elé állítja a közigazgatásban dolgozókat, de bízom abban, hogy a nyugdíjamig hátralévő néhány évben még eredményes munkát tudok végezni a négy településen.- Véleménye szerint mivel érdemelte ki ezt az állami kitüntetést?- Úgy gondolom, hogy akik rám gondoltak figyelembe vették a közigazgatásban eltöltött 36 évet és az ezen idő alatt végzett szakmai munkát, valamint a korábban kapott elismeréseket: a miniszteri dicséretet és a címzetes főjegyző címet is. Szeretném azonban megjegyezni, hogy ez az elismerés nemcsak nekem, hanem a családomnak és a kollégáimnak is köszönhető, hiszen az ember csak úgy tud teljesíteni, ha van segítsége!- Hogyan fogadták munkatársai, ismerősei és családtagjai ezt a kitüntetést?- A kitüntetés átvételét követően a kollégák és a polgármesterek közösen köszöntöttek. Az ismerősök közül sokan megkerestek telefonon, e-mailen és személyesen is sokan gratuláltak. Úgy éreztem, hogy ezek a gratulációk mind szívből jöttek, és jól is estek az embernek. A családom pedig természetesen büszke rám.- Milyen érzés volt átvenni ezt az érdemkeresztet?- Nehéz megfogalmazni, a legjobb kifejezés erre: felemelő érzés. ■ ■ u Szigeti András Posztolj verset! Szécsény, A Krúdy Gyula Könyvtár a magyar költészet napjára rendhagyó ünnepségre hívja Szécáény lakosságát. Egy felhívással fordultak az emberekhez: legyen magyar versekkel tarkított a város ezen a napon! Csatlós Noémi, a könyvtár vezetője elmondta, hogy az alábbi felhívást tették közzé: „Ha van kedvenc magyar verse, vagy ön írt egyet és van kirakata, földszinti ablaka, ajtaja, kapuja, kerítése vagy bármilyen legálisan „posztolható” szabad felülete, akkor április 11-én, a költészet napján tegyen ki egy verset az utcára, aztán a helyszín megjelölésével posztolja a netre! Fontos, hogy tartsák be a hatályos jogszabályokat, csak oda helyezzenek verset, ahol nem tilos a kiragasztás”. Bolond bál Karancsalja. Április 2-án, szombaton 20 órától jótékony- sági mulatságot szerveznek a helyi iskola javára a községházán. A jó hangulatért a Cooltour Band zenekar lesz a felelős. Fellépő vendég: Bogár- Pásztor Mónika. Vacsorával, büfével, bolond tombolával és meglepetésekkel várják még az oda látogatókat. A belépők kétezerötszáz forintos áron kaphatók. A jelenlévők támogatói jegyek vásárlásával, tombolatárgyak felajánlásával is hozzájárulhatnak a rendezvény sikerességéhez. A karancsaljai iskola szülői közössége minden szórakozni vágyót szeretettel vár! Kitavaszodott megyeszerte
