Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-28 / 98. szám

Eredményesnek értékelték a tavalyi évet Évértékelő ülését tartotta meg a napokban a Salgó­tarjáni Civil Fórum. Az eseményen a hagyomá­nyoknak megfelelően át­adták a „Civilek a váro­sért” díjat is annak a szervezetnek, amely az előző esztendőben a leg­többet tette a civil társa­dalom fejlődésért. Ezen túlmenően a résztvevők meghallgathatták a Sal­gótarjáni Civil Kerékasz­tal éves beszámolóját is, amelyből egyebek mellett kiderült, hogy a szerve­zet a munkáját a munka­terv szerint végezte, s célkitűzéseit sikeresen teljesítette. Salgótarján. A rendezvény a hagyományoknak megfelelően egy rövid zenés és irodalmi mű­sorral kezdődött, amelyben köz­reműködtek a Salgótarjáni Szak­képzési Centrum Kanizsai Do­rottya Szakközépiskola és Szak­iskola diákjai és Barna Terézia pedagógus. Ezt követően Dániel Zoltán al­polgármester köszöntötte a megjelent civil szervezetek képviselőit. Beszédében ki­emelte: nagyjából egy éve vá­lasztották meg az új civil kerékasztalt, illetve annak új el­nökét. S ez az egy esztendő na­Dániel Zoltán alpolgármester megköszönte minden civil szervezet munkáját gyón tartalmas volt, hiszen szá­mos civil kezdeményezésű program és rendezvény gazda­gította a lakosság mindennapja­it. Az alpolgármester megkö­szönte minden civil szervezet­nek azt a munkát, amit a város lakosságért végeznek, segítve az önkormányzatot, a hátrányos helyzetűeket, illetve az idősebb korosztályok képviselőit. A program az elismerések át­adásával folytatódott, amelyben közreműködött Bódi Györgyné, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal vezetője és dr. Diósiné Taracsák Judit, a Salgótarjáni Civilekért Közhasznú Alapítvány kurató­riumi elnöke. „Civilek a váro­sért” díjat vehetett át a Siketek és Nagyothallók Országos Szö­vetsége Nógrád Megyei Szerve­zete kiemelkedő közéleti tevé­kenységéért, amellyel hozzájá­rult a város civil társadalmának sokszínű, hatékony működésé­hez és folyamatos fejlődéséhez. Továbbá a Salgótarjánban vég­zett kiemelkedő civil munkáért emléklapot adtak át a Balassi Bálint Megyei Könyvtár kollek­tívájának, a Bányász-Kohász Dalkörnek, valamint a Vakok és Gyengénlátók Nógrád Megyei Egyesületének. Az ülés a Salgótarjáni Civil Kerekasztal (SCK) éves beszá­molójával fejeződött be, amely­ben az elvégzett feladatok kap­csán Bódi Györgyné elnök el­mondta: célul tűzték ki a SCK társadalmi kapcsolatainak ki- szélesítését, amit sikerült is elér­ni a különböző együttműködési megállapodások aláírásával (Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarjáni Civilekért Közhasz­nú Alapítvány, Civil Információs Centrum, Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete). A kerekasztal tagjai egész év­ben arra törekedtek, hogy kap­csolatuk a civil szervezetekkel folyamatos legyen. Ezt a kölcsö­nös információcsere, progra­mok elküldése, egymás rendez­vényeinek meglátogatása jelle­mezte. A civilek a bőség kosará­val rendelkeztek 2015-ben a programokat illetően. Sokszor torlódtak is ezek a rendezvé­nyek, s hatásuk, vonzásuk ezért nem könnyen mérhető. Tájéko­Elismerések átadása is okot adott a tapsra zódásukat segítették a meghí­vók nyomtatott és elektronikus formában, a „Tarjáni Műsor”, il­letve a civil szervezetek honlap­jai. A SCK arra is törekedett, Bódi Györgyné, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal elnöke hogy képviseltesse magát jelen­tős önkormányzati rendezvé­nyeken, nemzeti és egyben vá­rosi ünnepségeken. Zárásként Bódi Györgyné ki­tért arra, hogy természetesen gondjaik is vannak. Ugyanis küszködnek a kapcsolattartás ne­hézségeivel, a civilek bezárkózá­sával, a civileket érintő rengeteg adminisztrációs teher elkedvetle­nítő hatásával, az idősödés prob­lémájával, a Nemzeti Együttmű­ködési Alap pályázati nyertesei­nek szűk körével, az egy százalék merítési lehetőségeinek beszűkü­lésével, illetve a szponzorok és tá­mogatók csökkenésével. Össze­gezve munkájukat, eredményes­nek értékelik azonban a tavalyi esztendőt, s egyben látják az elő­relépés további lehetőségeit is - zárta szavait. Sz. A. a pápáról Mátraverebély-Szentkút. Nemzeti kegyhelyünkön, a Ferences Galériában május 2-ig, hétfőig látogatható a Szent II. János Pál pápáról szóló kiállítás, amely a né­hai egyházfő magyarorszá­gi, szlovákiai és lengyelor­szági látogatásainak emlé­keit, személyesen használt tárgyait mutatja be. A gyer­mekrajzok segítségével pe­dig azt is végigkísérhetik a látogatók, hogy a kisgyer­mekek hogyan gondolkod­nak a 20. század nagy szent­jéről. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! Felújítanák a rendelőt Dorogháza. A település ön- kormányzata a közeljövőben több beruházást is szeretne megvalósítani, ezek közül az egyik a helyi orvosi rendelő felújítása, amelynek kivite­lezése jelenleg a tervezési fá­zisban tart. Sikeres pályázat esetén a szakemberek elvé­geznék az ablakok cseréjét, a külső szigetelést és a színe­zést, az épület akadálymen­tesítését, valamint a villa­mos hálózat korszerűsítését. Ezen túlmenően kialakíta­nának egy parkolót, vala­mint a tetőre napelemeket is szerelnének, amelyekkel csökkentenék a fenntartási költségeket. Mindezek mel­lett a beruházás tartalmaz­ná a rendelő berendezési tárgyainak cseréjét, vala­mint orvosi és védőnői esz­közök beszerzését is. Kővári Lászlóné polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a kivite­lezés kapcsán 33 millió fo­rintra pályáznak majd. „A múlt iskolájában nem lehet a jövő emberét nevelni” A címben szereplő gondo­lat Kiss Árpád híres ma­gyar pedagógus-tudóstól származik, akinek nevét harminc éve vette fel a ba­lassagyarmati Bajcsy úton lévő általános iskola. Az intézményben ezt, illetve az állami iskola megala­kulásának hetvenedik ju­bileumát ünnepelték. H. H. Balassagyarmat szépen zengő furulyaszó hangjai szűrődtek ki a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola aulájából. A kis­lányok hangszeres-énekes mű­sorát - amelyből természetesen nem maradhatott ki a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dal sem - a Pörgettyű gyermek-néptánc­csoport fellépése követte, majd Csach Gábor, a város alpolgár­Görög Imréné igazgató felidézte a névadás körülményeit is mestere méltatta néhány szóban az intézményt, illetve az aula fa­lain látható, a harmincéves múl­tat bemutató kiállítást. Ebben kiemelte, hogy kevés iskola akad az országban, ame­lyet kiváló pedagógus szpmélyi­A furulyás-énekes kislányok előadása ségről neveztek el, ráadásul ak­kor, amikor a névadás még egy­általán nem volt szokás. Kiss Ár­pád alakjára kitérve megjegyez­te, hogy abban az időszakban állt ő a magyar oktatásügy egyik él-pozíciójában, amikor a máso­dik világháború után nagyon ko­moly átszervezés zajlott az isko­lahálózatban, az állami és egyhá­zi iskolák központi irányításá­nak összevonása komoly felada­tokat rótt a képzett szakemberekre, akik közül ki­emelkedett Kiss Árpád. Az alpol­gármester hozzátette, a külön­böző dokumentumokból és fo­tókból, emlékezésekből gondo­san összeállított tárlat hűen ad­ja vissza a névadó szellemiségét, és ennek a szellemiségnek töké­letesen meg is felel a mai iskola. A negyedikes kisdiákok vas­tapsot „fakasztóan” adták elő a Muzsika hangja című filmből is­mert, szolmizálós betétdalt, ami után Görög Imréné, az intézmény igazgatója köszöntőjében el­mondta, a névadás 1986. április 19-én történt meg, azóta is min­dig ehhez az időponthoz kapcso­lódva tartják az iskolanapokat. Kifejtette, a név kiemeli az isko­lát a névtelenek közül, de egy­ben kötelezi is arra, hogy folya­matosan korszerűsödjön, állan­dóan újuljon, igazodva a kor kö­vetelményeihez. Kiss Árpád élet- - műve kijelölte azt az utat, amelyen az utódoknak haladni­uk kell, és ezt a feladatot becsü­lettel teljesítik is. A Kiss Árpád Általános Iskola nevelőiből alakult Csalogató együttes néhány megzenésített versét követően szakmai konfe­renciával folytatódott az ünnep­ség. Ezen előbb Kiss Endre, a Ma­gyar Pedagógiai Társaság Kiss Árpád Műhelyének vezetője te­kintett vissza a jeles neveléstu­dós pályájának fontosabb moz­zanataira, hangsúlyozva, hogy még a közvetlen munkatársai sem tudták egyértelműen meg­fogalmazni, ki is volt ő valójá­ban, annyira sokrétű, szerteága­zó volt a személyisége és az ér­deklődése. Ezt követően Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke és Hudra Árpád újságíró társaságában bemutat­ták az „Abszolút pedagógusok" című könyvet, amely szakmai műhelybeszélgetéseket tartal­maz kiemelkedő pedagógus egyéniségre emlékezve. Selmeczi Zoltán, a salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ főosztályveze­tője a pedagógiai szolgáltatások­ról tartott előadást, végül a „Ta­nulói részvétel az iskolában” cí­mű projektet Trencsényi László, Révész György filozófus, és a házi­gazda iskola tanítója, Zércziné Schummer Eleonóra mutatta be. Kiss Endre (középen) visszaemlékezett a kiváló pedagógusra

Next

/
Thumbnails
Contents