Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-27 / 97. szám
FOTÓ: MTVEPA/IULIAN STRATENSCHULTF (I ^XIjűCipÍd 2016. ÁPRILIS 27., SZERDA £7 ö ö©QGűCB0fea Drónpincér a kávézóban Eindhoven. A világ első drónpincéreket alkalmazó popup kávézóját nyitották meg a hét végén az Eindhoveni Műszaki Egyetem diákjai. A spontán felállított kávézó az intézmény fennállásának 60. évfordulóját ünneplő fesztivál keretében várta az érdeklődőket. A projektben részt vevő 20 diák kilenc hónapon át dolgozott a drón megtervezésén és megépítésén, hogy megmutassa, milyen fontos része lehet a modernkori mindennapoknak egy ilyen apró, beltéri szerkezet. A Blue Jay-re, vagyis kék szajkóra keresztelt drón úgy fest, mint egy fehér színű repülő csészealj hatalmas világító szemekkel. A szerkezet odarepül az asztalhoz és felveszi a rendelést a vendégtől, aki' az étlapra mutatva jelzi, hogy mit szeretne fogyasztani, majd egy másik drón kihozza a kért innivalót. A szenzoroknak és a hosz- szú életű elemeknek köszönhetően a Blue Jay könnyedén elnavigál az emberekkel teli beltéri környezetben, szemben más drónokkal, amelyek GPS-rendszerre épülnek. A projekt az egyetem támogatásával valósult meg és minden egyes drón megépítése nagyjából 2000 euróba (622 ezer forint) került. A hallgatók szerint a beltéri drónokat egy sor különböző módon lehetne alkalmazni, egyebek között tüzek eloltására, betolakodók jelzésére, vagy miniatűr házi pincérként.- Úgy hisszük, hogy a beltéri drónok egy nap a társadalmunk részévé válnak. Egy nap a barátainak lehetnek - fogalmazott az egyik diák a fejlesztésüket bemutató videóban. A Nagy-Britanniában működő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világ- szövetségének kezdeményezésére 1994. április 27-e óta világszerte ezen a napon hívják fel a figyelmet a vakvezető kutyák munkájának fontosságára. tandoq/Blldapest A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat. Vakvezető kutyának elsősorban a labrador retriever, a golden retriever és a német juhász fajta vált be. (Az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jellemző agresszió.). Mellettük sok keverék kutya is alkalmas e célra. Mivel a kutyák színvakok, a zebrához érve a vakvezető eb a gyalogosok mozgásából ítéli meg, hogy zöld-e a lámpa. A segítő kutyák általában 8-12 éves korukban „vonulnak nyugdíjba”. A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd 1978-ban létrehozta a csepeli vakvezető kutyákiképző iskolát, amelyet a hatóságok szinte azonnal be is zárattak. Csaknem egy évig tartó harc után, amelyben nagy szerepet játszott Schüller Imre rendező-operatőr dokumentumfilmje, 1979-ben az iskola újra megnyithatta kapuit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének keretei közt. A segítő kutyák kiképzését 2006 óta pályázati úton támogatják. Míg a világszövetség székhelyének is otthont adó Angliában évente 700 kutyát képeznek ki vakvezetésre, addig Magyarországon az elmúlt időszakban mindössze évi 20-25 kutyát adtak át, s ez a szám is egyre csökken. Egy teljesen kiképzett kutyára a rászorulónak akár két évet is várnia kell. Egy eb nevelése másfél, kiképzése fél évig tart, ennek költsége akár másfél millió forint is lehet. A Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mintegy 110-120 rendelkezik segítő kutyával. Sokan azért nem vállalhatnak ilyen segítőtársat, mert nem tudják fedezni a havi minimum 5-8 ezer forintos tartási költséget. 2009 decemberében lépett hatályba a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet, amely szerint minden közszolgáltatási területre, egyebek mellett bevásárlóközpontokba, üzletekbe, piacra, egészségügyi intézményekbe, vendéglátóhelyekre, közművelődési és oktatási intézményekbe be kell engedni a hámmal és jelvénynyel ellátott segítő kutyákat. A rohamosan fejlődő technika korában sem nélkülözhető a kutya sokirányú szolgálata, a vakvezető kutyát nem lehet technikai eszközökkel helyettesíteni! Szakemberek szerint a vakvezető kutyák valamilyen módon szinte mindennap megmentik gazdáik életét. Luther végrendelete Budapest Luther Márton vagyonára, családjára vonatkozó „magánvégrendeletét” és Julius Ludwig Grimm 1830-as évekből származó, felfújható fóldgömbjét állítja ki a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. A két különleges kiállítási darab bemutatásával a Levéltár az intézményben folyó munkába is bepillantást szeretne adni - emelte ki Mikó Zsuzsanna, a Levéltár főigazgatója a kiállítás hétfői megnyitóján. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a Magyar Evangélikus Egyház őrizheti a németek és az egész világ számára kiemelt jelentőségű történelmi. Ez is segít ráirányítani a figyelmet az „egymást megtermékenyítő kulturális és egyházi kapcso- • latokra” - mondta. Titokzatos etruszkok Firenze. Az ókor egyik legnagyobb rejtélyét jelentő etruszkok életéről szolgálhat izgalmas információkkal egy feliratos kőtábla, amelyet Firenze közelében tártak fel a régészek. Az etruszk kultúra 2500 évvel ezelőtt virágzott Itália középső részén. A művészetéről, mezőgazdaságáról, finom fémmunkáiról és kereskedelméről ismert civilizáció hanyatlása az Krisztus-előtti. 5. században kezdődött, majd 300 és 100 között végül beolvadtak a Római Birodalomba. Gazdagon dekorált sírokat, edényeket és szobrokat hagytak maguk után, ám kevés írott anyag és tárgyi bizonyíték árulkodik a mindennapi életükről. Csaknem kipusztult... Phnompen. A kihalás szélére került a kambodzsai királyi teknős: a déli Batagur-teknősnek (Batagur affinis) csak alig tíz példánya él vadon, mert a partokon egyre gyakoribb homokkotrás és az elárasztott erdőterületek irtása miatt folyamatosan csökken a faj élettere. A New York-i központú Wildlife Conservation Society (WCS) közlése szerint hosszú évekig sikerült megőrizni a populációt a Sre Ambel folyórendszernél a szervezet és az illetékes kormányhatóság közreműködésével. Egyre nagyobb mértékben háborgatják azonban a folyórendszert Kohkong tartományban, az egyetlen kambodzsai régióban, ahol a déli Batagur-teknős él. Emiatt egyre nagyobb veszély fenyegeti a fajt. A déli Batagur-teknős egyike a világ huszonöt legveszélyeztetettebb teknősfajának. Kambodzsai királyi teknősként is emlegetik, mivel a történelmi időkben csak a királyi család tagjai engedhették meg maguknak a faj tojásainak fogyasztását. A déli Batagur- teknőst 2005-ben az ország nemzeti állatává nyilvánították. A WCS kutatócsoportja idén visszaesést tapasztalt az állat fészekrakásában: a tavalyi négyhez képest csupán egy fészket találtak.- Úgy véljük, ezt az okozza, hogy egyre több a homokkotrás, a fészekrakó területeken az elárasztott erdők irtása és a fa elszállítása zavarja a nőstényeket tojásrakás idején - fejtette ki In Hűl, a projekt koordinátora. Egy robot Rubik-kockát rak ki a hannoveri ipari és kereskedelmi vásár egyik standján 2016. április 25-én, az ötnapos rendezvény nyitónapján. A 2016-os nemzetközi szakvásár meghívott partner- országa az Egyesült Államok. Tutanhamon-tárlattal nyit az Egyiptomi Nagymúzeum A híres egyiptomi fáraóhoz, Tutanha- monhoz kötődő régészeti kincsek garmadáját tárja a nagyközönség elé 2018- as részleges átadásakor az Egyiptomi Nagymúzeum. Kairó. - 2018 májusában nagyjából 4500 teljesen új és egyedülálló Tutanhamon-lelet, valamint további száz grándiózus szobor fog bemutatkozni az intézmény nyitóünnepségén - mondta Tarek Tavfik, a gízai piramisoktól mintegy két kilométerre épülő új múzeum igazgatója. Mint megjegyezte, a „Tutanhamon sírjából származó kincsek önmagukban kitesznek egy egész mú- zeumnyi látnivalót és legalább fél nap kell megtekintésükhöz”. Az igazgató szerint a legnagyobb érdeklődés várhatóan azt a mintegy kétezer, Tutanhamonhoz kötődő leletet fogja övezni, amelyek helyreállítási munkálataival a napokban végeznek a szakemberek. Az immár évek óta épülő Egyiptomi Nagymúzeum csak tízezer négyzetméternyi területet fog megnyitni a látogatók előtt 2018-bán. A világ legnagyobb régészeti múzeumának tervezett intézmény várhatóan 2020-tól fog teljes gőzzel üzemelni. Gyűjteményében a fáraók korából, az ókori Görögországból és az ókori Rómából származó mintegy százezer műtárgy kap helyet. Tutanhamon kincseit nagyjából hétezer négyzetméteren állítják ki. Tavfik szerint a 800 millió amerikai dollárból megvalósuló múzeum évente várhatóan ötmillió látogatót fog vonzani. A múzeum átadását eredetileg 2015-re tervezték, ám az elmúlt évek zűrzavarai miatt az építkezési munkálatokat rendszeresen fel kellett függeszteni. Tutanhamon az egyiptomi Újbirodalom rendkívül zavaros időszakában élt, a 18. dinasztia tizenkettedik fáraója volt. Vélhetőleg Krisztus előtt 1354-ben született, kilencévesen került a trónra, amelyen csak kilenc évet töltött. Annak ellenére, hogy politikai szempontból az egyik legjelentéktelenebb uralkodó volt, a sors fintora, hogy ma mégis ő az egyik legismertebb fáraó, mivel az ő szinte érintetlen sírját találta meg 1922- ben a dúsgazdag Lord Carnarvon és Howard Carter, brit régész, világszenzációt keltve a felfedezéssel. Vakvezető kutyák világnapja
