Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-27 / 97. szám

Hegedűs Henrik Úttalan nógrádi utakon Nemrégiben nagy örömmel számol- \ tunk be lapunkban arról, hogy har- j minchárom kilométeres ossz- j szakaszon újulnak meg Nógrád me- I gye „kétszámjegyű” főútjai. Ez mind í szép és jó, elengedhetetlen, „ideje volt \ már”-fejlesztés, a korszerűsítés felet- tébb szükségszerű, de csupán a jég- I hegy csúcsa. Mi lakozik akkor a fel­szín alatt? Bizony temérdek kátyú, mé- ' lyedés, beszakadás, burkolati hibák. Ha például a 22-esfőútról bárhol dél felé kanyarodunk, kisvártatva szem- besüthetünk az igencsak balkáni han- ; gulatot árasztó állapotokkal. A közelmúltban Terényből Romhány- ha autóval utaztunk kollégámmal. Már j az odafelé út sem volt „rózsás”. A Ba- I lassagyarmatrólSzanda felé tartó busz- J | járat amint elhagyta Cserháthalápot, ji máris kisebb sebességi fokozatba kap- j ; csőit, és a sofőr óvatos kormánymozdu- ií latokkal kerülgette a messziről látszó i aszfalt-hasadásokat. Kisebbfajta ge- I rinctomának is beillett a zötykölődés, j a könyvet is be kellett csukni a kézben, I mert az állandó rázkódástól követhetet- lenné vált a betűtenger. Hiába csodás j a táj, hiába csillant mega napfény atá- volban, Szanda várának évszázados \ ormain, hiába mutatott varázslatos lát- ványt a sárguló repcemező, hiába mu- j látták pompásan a kies domboldala- \ kon egymást érő hétvégi házak, a sa- j nyarú utazási körülmények miatt mind- j ez élvezhetetlenné vált. Aztán elindultunk Romhányba. Ha f mindez teljesen sima, zökkenő és he- \ : pehupamentes vonalon történik, a de- |j rék Suzukival kényelmes tempóban is jj legfeljebb húsz perc alatt Rákóczi köz- ji j ségébe érünk. De nem itt, Nyugat-Nóg- ji rád útkaparók által teljesen elfeledett [ vidékén. Lassan döcögtünk a járgány- | nyal, néha-néha, egy-egy egyenletesebb j szakaszon, mint például Magyar- I nándor és Debercsény között vagy \ százötven méteren, átléphettük az er­refelé már szuperszonikus sebesség- nek számító hatvan kilométer per órás határt, de jobbára az ötvenet sem lép­te át a mutató óra. Debercsény és Szente között még csak-csak átvonag- lottajapán autóipar eme ezerhárom­százköbcentis büszkesége, de Szente utolsó házait elhagyva komoly próba elé állított bennünket az aszfaltcsík - már ha egyáltalán csíknak lehet ne­vezni. Akadt olyan terület, ahol csak lépésben tudtunk haladni, annyi ká- !J tyá sereglett egymás hegyén-hátán, és az anyósülésen helyet foglaló férfiú, jelen esetben jómagam, szinte „rali- : mitfáreri”szerepben tetszelegtem, any- nyiszor kellett figyelmeztetni a sofőr kollégát, nehogy tengelytörés legyen á vége az „uszkve” húsz kilométeres munka-kiruccanásnak. Szerencsére épségben megúsztunk mindent, a ke­rekek sem szakadtak ki, a veszélyessé­gi pótlékért sem kellett beszaladtunk a Romhány határán lévő vendégváró panzióba, és a célállomásra érve sem mustráltuk át töviről-hegyire a kocsit, valami sérülés után kutatva. Tény és való, ezek a fentebb vázolt állapotok nem csupán erre a Terény és Romhány közötti távra jellemző ek. Ha más irányokba csámborgunk a nyugat-nógrádi alsóbbrendű uta­kon, néhány kivételtől eltekintve ha­sonló viszontagságokkal illik számol- ji nunk. Ezek után csak reménykedhe- ji tünk, hogy a szuroköntő gépek, a sár­ii ga mellényes aszfaltterítő munkások, a tömörítő és lesimító úthengerek ji nemsokára ezeken a vidékeken is fel­vonulnak, és talán akkor, nem kell ji az interneten közszájon forgó viccet ji élni: „Uraim, ez a Hold?Nem, kérem szépen ez Nógrád megye... ” LP fr Tb Ai I tfll fíl# fü i#ülül%#fcl# l##^*p#ü jpfr r^#l^#Iili IIl#fl|i #1 SMI#IIlllll#aSt Mll#lll I ■ li ^aw {,. . ■ ■ ik. -- Jr % Ir -\P LULL Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Országos Baleset-megelőzési Bizottsága idén Debrecenben rendezte meg a „Közép- iskolás Közlekedésbiztonsági Kupa” elne­vezésű verseny országos döntőjét. A meg­mérettetésen Nógrád megyei fiatalok is részt vettek, s közülük a pásztói Urbán Bence jól szerepelt, hiszen megnyerte a személygépkocsi-vezető kategóriát. A közlekedésbiztonsági rendel­vény célja a középiskolás korosztály baleseteinek csökkentése, szabályismeretük elmélyítése volt. A megmérettetésben az ország valamennyi megyéjéből hatvan középiskolás fiatal vett részt. A14-19 év közöt­ti diákok előbb elméleti (KRESZ, elsősegélynyújtás), majd másnap ügyességi és szabályossági gyakorlati versenyszámokban mérték össze tudásukat. Az ünnepélyes eredményhirdetésen és a nyeremé­nyek átadásában részt vett dr. Gyurosovics József, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője és helyettese, dr. Lingvay Csaba, továbbá Szádvári Jő zsef az ORFK közlekedésrendészeti főosztálya képvi­seletében, dr. Molnár Péter, a Hajdú-Bihar Megyei Kor­mányhivatal műszaki engedélyezési és fogyasztóvé­delmi főosztályvezetője és Szabó József nyugalmazott rendőr, a Közlekedés Biztonságáért Alapítvány kura­tóriumának elnöke. Dr. Gyurosovics lózsef a verseny zárásaként gratu­lált a nyerteseknek és az összes résztvevőnek, vala­mint megköszönte a felkészítő tanárok, továbbá a szervezők munkáját, hogy általuk egy magas színvo­nalú és sportszerű versenyen vehettek részt a diákok a debreceni Nagyerdőn. A „Középiskolás Közlekedésbiztonsági Kupa” ke­rékpáros egyéni kategóriáját Bajzáth Márton Imre (Jász-Nagykun-Szolnok megye) nyerte meg, megelőz­ve Lukics Gábort (Somogy megye) és Németh Bencét (Vas megye). Megyénket a pásztói Csonka Dominik, a Madách Imre Gimnázium tanulója képviselte. A segédmotor-kerékpárosok közül Péter Attila (He­ves megye) teljesített a legjobban. A képzeletbeli do­bogó második és harmadik fokára Reining Tibor (Tol­na megye) és Paska László (Fejér megye) állhatott fel. Szűkebb pátriánkból a verseny ezen részén a salgó­tarjáni Póczos Sándor Levente, a Bolyai János Gimná­zium diákja indult. A személygépkocsit vezetők kö­zött a pásztói Urbán Bence, a Mikszáth Kálmán Líce­um növendéke volt a legjobb, megelőzve Sörfőző Dá­vidot (Baranya megye) és Tóth Lajost (Békés megye). A csapatversenyt pedig Fejér megye - Körmendi Dá­vid, Paska László, Hegedűs Márió - nyerte meg. A má­sodik Bács-Kiskun megye : Eszenyei Lajos, Zsombik Imre, Pölös Bence -, a harmadik pedig Veszprém me­gye - Takács Balázs, Ress Dániel, Orsós Szilveszter - lett. A Nógrád megyei csapat összesítésben a tizenne­gyedik helyen végzett. Az abszolút első helyezett Pé­ter Attila lett Heves megyéből, aki megnyerte az Or­szágos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-meg­előzési Bizottságának fődíját, egy értékes kerékpárt. A megméretést követően Urbán Bencével, a gépkocsi kategória győztesével beszélgettünk arról, hogy miként jutott el az országos döntőig, hogyan készült a verseny­re, milyen nehézségeket kellett leküzdenie, illetve mi­lyen volt magának a rendezvénynek a hangulata.- Mivel ez a verseny felmenő rendszerű volt, így vé­gigjártam a lépcsőket, azaz előbb a helyi, majd később a megyei döntőt kellett megnyernem, s így jutottam be az országos küzdelembe, ahol személygépjármű kategóriában én lehettem az a szerencsés, aki képvi­selhette Nógrád megyét. A felkészülésemben segítsé­gemre volt Tamás-Kovács Andrea címzetes rendőr őr­nagy és Kis Károly rendőr főhadnagy. A finálé előtt próbáltunk a lehető legtöbbet gyakorolni, de sajnos az idő ellenünk volt - fejtette ki Urbán Bence. Mint mondta, először vett részt ilyen megmérette­tésben, ahol teljesen új környezetben, új emberek kö­zött kellett a legtöbbet nyújtani. A legnagyobb nehéz­séget számára a gyakorlati rész jelentette, ahol egy tel­jesen idegen autóval kellett először pályán, majd for­galomban vezetni. A vezetési feladatok előtt nagyon izgult, de a többiek próbálták megnyugtatni, kisebb- nagyobb sikerrel. Zárásként Urbán Bence elmondta: bár számított rá, hogy szép eredményt ér el, de azt nem gondol­ta, hogy a saját kategóriáját megnyerheti. A rendez­vény nagyszerű hangulatban telt el, s mindenki segítőkész és barátságos volt. S gratulál a rendező­ségnek, hogy ilyen színvonalas versenyt sikerült létrehozniuk - zárta szavait. Sz.A. Különdíjat nyertek a salgótarjáni „közgések” Az előző évekhez hasonlóan az idén is a közös rendőr- és tűzol­tónapon tartották meg a felmenő rendszerű ifjúsági katasztrófavé­delmi verseny országos döntőjét, amelyen a megyei versenyek leg­jobbjai vettek részt - így Nógrád megyéből az általános iskolások mezőnyében a nőtincsiek, a kö­zépiskolások között pedig a sal­gótarjáni „közgések” mérették meg magukat. NMH-ilrfontláciÓ. Ebben az évben im­már huszonnegyedszerre mérték össze tudásukat az ország legjobb általános és középiskolás csapatai, hogy a nap végére kiderüljön, kik tudnak a legtöb­bet a veszélyhelyzeti ismeretekből, hol a legjobbak a diákok önmaguk vagy mások mentésében. Az országos döntő­be bejutott legjobb megyei csapatok - fogalmazott a versenyt megnyitó dr. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, or­szágos polgári védelmi főfelügyelő - már mind győztesek, hiszen a megszer­zett tudást senki nem veheti el tőlük. Az idén negyvenhárom csapat szállt versenybe az elsőségért, a húsz-húsz általános- és középiskolai együttes mel­lett a szerbiai BajmokróMs érkeztek versenyzők, illetve meghívottként a ta­valyi döntő két első helyezettjei is meg; mérették magukat - összesen tizenegy állomáson bizonyították felkészültsé­güket. Nógrád megyéből az általános iskolások csapata között a megyei szin­ten negyedjére címvédő Nőtincsi Álta­lános Iskola diákjai, míg a középiskolás­ok versenyében az idei megyei győztes Salgótarjáni Szakképzési Centrum Tán­csics Mihály Szakközépiskolájának di­ákjai szálltak versenybe. A számítógépes elméleti kérdések után mentési feladattal találták magukat szemben a fiatalok, ráadásul az úgyne­vezett INSARAG irányelvek szerinti jelö­léseket kellett felismerniük. A tűzoltós állomáson a Budaörs Városi Önkéntes Egyesület felügyelete mellett a csapatok osztott sugarat szereltek, a feladathoz hozzátartozott a visszaszerelés is. Az ár- és belvíz, helyi vízkárelhárítás elnevezé­sű állomáson homokzsákokat töltöttek, majd azokból szabályszerű védművet építettek egy tűzcsap köré. A Rádiós Se­gélyhívó és Infokommunikációs Orszá­gos Egyesület két helyen is kihívás elé ál­lította a versenyzőket: az egyiknél a vi­harjelzések, a másiknál a térképek áll­tak a kérdések középpontjában. A következő állomáson a tavaszias idő ellenére sítalpra pattantak a csapatok, feladatuk az volt, hogy az úgymond mo­csárjárásra használható alkalmatossá­gon együtt mozogjanak, és közben az el­szórt tizenöt különböző tárgyból begyújt­sák azt a tízet, amelynek ott kell lennie egy túlélőcsomagban. A Magyar Vörös- kereszt sátránál húzniuk kellett, így volt, aki zárt töréssel, bokasérüléssel, mások másodfokú égéssel és bokasérüléssel, megint mások eszméleüen sérülttel talál­ták szemben magukat. A versenyzők dol­ga az volt, hogy a kárhelyről kimentsék a bajba jutott embereket, megkezdjék az elsősegélynyújtást, illetve szabályosan mentőt hívjanak a sérülthöz. A döntő hagyományainak megfelelő­en több olyan állomás is volt, ahol nem pontokat gyűjtöttek a csapatok, hanem információt, vagyis meglátogatták az ál­lomásokat, meghallgatták a tudnivaló­kat. A Budapesti Természetbarát Sport- szövetség Sólyom Speciális Természet- és Állatvédelmi Szakosztálya több hely­színen is várta a versenyzőket. Az egyi­ken az általános iskolások turistajelzése­ket festettek, a középiskolások pedig tér­képészeti ismereteiket hasznosították. Kiderült, turistajelzést nem festhet akárki, komoly felkészültség és képzett­ség szükséges hozzá, a „sólymosok” a közelmúltban a Pilisi Parkerdőben több mint harminchat kilométernyi turista­utat láttak el a szükséges felfestésekkel. A másik helyszínen mindenki falra má­szott, nem a szó átvitt, hanem valódi ér­telmében: egy több nehézségi fokozatú oldalakkal ellátott mászófalat állítottak fel ugyanis, ezt pedig a tériszonyosokon kívül minden versenyző ki is próbálta, természetesen a megfelelő biztonsági fel­szerelések használata mellett. A felmenő rendszerű ifjúsági kataszt­rófavédelmi versenyt végül az általános iskolások között a sátoraljaújhelyi Pető­fi Sándor Református Általános Iskola csapata nyerte, a borsodi iskolások meg­előzték a Békés és a Pest megyéből érke­ző társakat. A középiskolások között a mezőkovácsházi Hunyadi János Közok­tatási Intézmény diákjai érték el a leg­jobb eredményt, így maguk mögé utasí­tották a tavalyi győztes kiskunmajsai, il­letve a Veszprém megyei csapatot. Az ünnepélyes eredményhirdetésen Tóth Ferenc adta át az első helyezettek­nek járó vándorserleget, és úgy fogalma­zott, jelentős tudás birtokába kerültek a versenyzők, használják fel jól a tanulta­kat! A középiskolásokhoz szólva úgy fo­galmazott, „jól áll nekik a versenypóló kékje, amely később lehet akár sötétebb is”, utalt a tábornok a hivatásos állo­mány által viselt gyakorlóruházat színé­re - magyarán arra bátorította a fiatalo­kat, hogy ha kedvet kaptak ahhoz, hogy tűzoltó vagy rendőr legyen belőlük, ne habozzanak erre a pályára lépni! A záróceremónián kiosztották az or­szágos katasztrófavédelmi főigazgató különdíját is, az azt elnyerő Salgótarjá­ni Szakképzési Centrum Táncsics Mi­hály Szakközépiskolája lehetőséget ka­pott arra, hogy június 8-10. között részt vegyen a szlovák nemzeti ifjúsági pol­gári védelmi bajnokságon.

Next

/
Thumbnails
Contents