Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-26 / 96. szám
20 éve debütált az autós világ egyik legsikeresebb modellsoro- zata: a SKODA AUTO 1996-ban mutatta be az Octavia szedánt a nemzetközi média képviselőinek. Az ezt követő két évtizedben a SKODA Octavia világsikerré vált, és máig a nagy hagyományú cseh autógyár legkeresettebb szériája. A kompakt modell nagyban hozzájárult a SKODA márka fejlődéséhez és sikeréhez. Az Octavia fontos évfordulót ünnepel. A kompakt sikerautó lenyűgöző eladási adatai azt mutatják, hogy az első bemutatása óta már ötmillió vásárló döntött világszerte az Octavia család széles modellkínálatának valamelyik tagja mellett. Az átlagosnál tágasabb belső tér, a modern motorok és biztonsági berendezések, valamint a vonzó árak páratlan együttese az, ami a márka későbbi modellszériáit és modellgene- rációit is inspirálja. Nagyjából egV évvel azután, hogy a cseh márka csatlakozott a Volkswagen Csoporthoz, 1992-ben megindult az Octavia új mo- dellszériájának fejlesztése. Ez a csoport számára akkoriban tervezett vadonatúj platformra épült, amit az új koncepció kidolgozásával párhuzamosan fejlesztettek. Míg a mérnökök CAD (Computer Aided Design) technológiával a merev platformon dolgoztak, a Mladá Boleslav-i fejlesztőközpontjában Dirk van Braeckel vezetésével egy hasonlóan időtálló, összetéveszthetetlen formájú karosszériát alkottak meg. A fejlesztőmérnökök nagy figyelmet fordítottak az aktív és passzív biztonságra. Az első légzsákokon túl a márka először kínált akkor még újdonságnak számító oldallégzsákokat is. Az új kompakt autó nagy, felnyíló hátsó ajtaja kiváló hozzáférést biztosított az 528 literes csomagtérhez, amit a hátsó ülések lehajlásával nem kevesebb, mint 1 328 literesre lehetett bővíteni. 1996-ban, amikor a modell először jelent meg a piacon, a vásárlók kétféle négyhengeres benzinmotor és egy turbódízel hajtáslánc közül választhattak. A belépő szintű 1.6-os MPI (hengerenként! befecskendezéses) motor teljesítménye 55 kW (75 LE) volt, az eggyel nagyobb, 1.8 20 V (húsz szelepes) változat pedig 92 kW-ot (125 LE) adott le. A modern 1.9 TDI közvetlen befecskendezéses turbódízel motor 66 kW (90 LE) teljesítményű volt, átlagfogyasztása 5,1 literre adódott 100 kilométerenként. A SKODA a későbbiekben a különösen gazdaságos, 50 kW-os (68 LE) 1.9 SDI motorral és a 110 kW-os (150 LE) 1.8 20V turbós motorral szélesítette a motorkínálatát. Az első Octavia Combi 1998 márciusában, a Genfi Autószalonon tartotta világpremierjét, és májusban már átvehették az első ügyfelek. Ez a karosszéria-változat hamarosan bestseller lett, különösen Európában. 1999-ben az Octavia Combi összkerékhajtásos változata debütált. Az Octavia/ Octavia Combi típuselnevezés arra a sikeres modellre utal vissza, amiből a SKODA 1959 és 1964 között 364 000 darabot gyártott Mladá Boleslav-ban és Kvasiny-ben. A latin „octavia” szó jelentése „a nyolcadik” - utalva a „modern korszak” nyolcadik SKODA automobiljára, ami a technológia 1933-as bevezetését követően már független felfüggesztéssel készült. Az új Octavia széria számára új gyártósort építettek, amelynek 37 500 négyzetméteres csarnoka a Mladá Boleslav-i üzemben helyezkedik el. Ezt követte egy új festőüzem, amelynek kapacitása 1 800 jármű naponta. Az új gyártósor 1996. április 3-án kezdte meg működését. A központi üzem termelőkapacitása évi 90 ezerről 350 ezer darabra növekedett, amivel a SKODA lett a legnagyobb iparvállalat a Cseh Köztársaságban. Az első széria utolsó darabja végül a Vrchlabí-i szerelőszalagról gördült le 2010 novemberében. 1996-tól 2010-ig a SKODA összesen 970 000 szedánt és több mint 470 000 kombit szállított le a fogyasztóknak világszerte. A második generációs Octavia töretlenül folytatta elődje sikerét. A gyár összesen 1,6 millió szedánt és 900 000 kombit adott el 2004 és 2013 között. Az újabb technológiai fejlesztések - mint a közvetlen befecskendezéses benzinmotorok és a kettős kapcsolású sebességváltók (DSG) - az Octavia Il-ben jelentek meg először. A harmadik generációs Octavia, a SKODA egyik kiemelkedő fontosságú gyártmánya, 2012 novemberétől gördül le a szerelőszalagokról. 2016 márciusának végén elkészült e modellgeneráció egymilliomodik tagja is a központi gyáregységében. A hagyományos cseh márka összesen ötmillió Octaviát állított elő a típus 1996-os bemutatkozása óta. A cseh gyár mellett Kínában, Indiában, Oroszországban és Kazahsztánban is gyártanak Octaviát. Hibrid vonalon erősít a Honda Továbbfejlesztett hibrid hajtást kap az új Accord, a Clarity a tüzeló'anyagcellás- mellett akkumulátoros elektromos hajtással, vagy plug-in hibridként is megvásárolható lesz. Egy év szünet után tér visz- sza az Egyesült Államok piacára a Honda Accord Hybrid, amely immár 212 lóerős rendszerteljesítményű hibrid hajtást kap. A 2,0 literes, Atkinson-ciklus szerint működő négyhengeres szívómotort csak átfésülték, új a két villanymotor, a lítium-ion akkumulátor-csomag a raktárból rabolja a teret. Ennek a bejelentésével egy időben árulták el azt is, hogy a Clarity nevű imázs- autó nem csak tüzelőanyag- cellás hajtással készül majd, hiszen annak a változatnak földrajzilag meglehetősen korlátozott a piaca a hiányzó töltőállomás-infrastruktúra miatt. Világszerte a két másik változattól remél komolyabb) darabszámokat a japán gyártó, az egyik egy akkumulátoros-elektromos változat lesz, a másik pedig egy hálózatról tölthető hibrid hajtást kap. Utóbbival kapcsolatban annyit árultak el, hogy .akkora kapacitású akkumulátort kap, amivel mintegy 54 km-t tud megtenni helyi károsanyag- kibocsájtás nélkül. Amíg a tüzelőanyagcellás Honda Clarity forgalmazását már 2016 végén megindítják Kaliforniában (a havi lízingdíj 500 dollár alatt lesz, a kezdőrészlet nagysága nem ismert), az akkumulátoros változat 2017 első felében csatlakozik hozzá, a benzinelektromos hibridre pedig 2017 végégig kell várnia a vásárlóknak. Megállapodás dízelbotrány ügyben Elvi megállapodást kötött a Volkswagen (VW) az Egyesült Államokban a dízelbotrány rendezéséről - közölte csütörtökön a német járműipari társaság. A közlemény szerint a vállalat megerősíti, hogy a „dízeltémával összefüggésben” a szövetségi kereskedelmi felügyelet (FTC) közreműködésével elvi megállapodásra jutott az igazságügyi minisztériummal, a szövetségi környezetvédelmi hatósággal (EPÁ) és a Kalifornia állami környezetvédelmi hatósággal (CARB). Ezt a megegyezést a következő hetekben az igazságügyi tárcával és az FTC-vel közösen olyan megállapodásokká formálják, amelyekben a társaság kötelezettségeket vállal az ügy lezárásáért cserébe, de nem Ismeri el, hogy hibázott (Consent decrees). A szűkszavú közleményben hozzátették, hogy a társaság az ellene egy San Francisco-i bíróságon indított gyűjtőper ügyében egyetértésre jutott az érdekelt felekkel egy peren kívüli megállapodás „fő vonalairól”. Ezt a megállapodást is a következő hetekben konkretizálják majd. Hozzátették, hogy az illetékes bíró, Charles Breyer üdvözölte a fejleményt. Az Egyesült Államokban formálódó megállapodásoknak nincsenek jogi következményei az Egyesült Államokon kívül - áll a közleményben. Német sajtójelentések szerint Charles Breyer szövetségi bíró közölte, hogy a tervezett megállapodás alapján a VW a tulajdonos igénye szerint vagy megjavítja, vagy visszavásárolja a dízelbotrányban érintett autókat, és számottevő kártérítést ad a tulajdonosnak. A VW továbbá a csalás révén keletkezett környezeti károk ellensúlyozására befizet majd egy környezetvédelmi alapba. A részleteket június 21-ig kell kidolgozni, így azt is, hogy miként lehet megjavítani az érintett 580 ezer autót. Azt még nem tudni, hogy a megállapodás mennyi pénzbe kerül majd a VW-nak. A Die Welt című német lap szerdán azt írta, hogy a VW autónként 5 ezer dollárt fizet a tulajdonosoknak. A cég ezt nem erősítette meg, és a ZDF német országos köztelevízió szerint más összegekről is hallani. Egyelőre az sem világos, hogy az Amerikában kidolgozandó megállapodás alkalmazható-e majd máshol. Mindenesetre a német fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (VZBV) az elvi egyezség hírére reagálva közölte, hogy nem lenne elfogadható, ha a VW nagyvonalúbb lenne az amerikai vásárlókkal, mint a németekkel. A dízelbotrány azzal kezdődött, hogy az EPA tavaTy szeptemberben megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátsz- hatóak a károsanyag-kfbocsá- tásról szóló amerikai előírások. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte mintegy 11 millió gépjárművet érint, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el. • • 'S Wm 1 • ■’W- "••"'••"••••''*' ;'" ^ ®B • I® HW * > T «•' g( ;■)'■' ■;• , a«***. «*»•«* _ UM fp'l^w! v x V(llj WjMAIilMJ _ __..... mm \ mim ■ «HMS
