Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-26 / 96. szám
2016. ÁPRILIS 26., KEDD Alkotmányos tilalom alá esik az iszlamizálódás Az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszter- elnök hétfőn az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, az Országházban. Budapest A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek, „ilyen politikát sem a törvényhozás, sem a kormány alkotmányosan nem gyakorolhat” - mondta. Kiemelte: a Schengen 2.0 akcióterv megalkotásával is a magyar polgárok biztonságának megóvása iránti alkotmányos kötelezettségének tett eleget a magyar kormány. A külső határokat meg kell védeni, azok eljárását pedig, akik Európába akarnak jönni, az unión kívül, zárt, őrzött körülmények között kell elvégezni - erősítette meg a kormányfő. Az is joggal várható el szerinte, hogy az illegális bevándorlókat halogatás nélkül küldjék vissza biztonságos származási helyükre vagy biztonságos tranzitországba. Szorgalmazta továbbá, hogy csak feltételekhez kötött fejlesztési és vízumpolitikát folytassanak az Európán kívüli országok irányába. Orbán Viktor fontosnak nevezte azt is, hogy a népesedési és munkaerő-piaci kihívásokra adott válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. A magyar állampolgárok megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez a kormányfő szerint „tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem”. Hozzátette: ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemes védelmének elvével. A miniszterelnök azt is az alkotmányosság kérdéséből vezette le, hogy míg az Európai Uniónak nincsenek működőképes javaslatai a különböző válságokra, addig Magyarországot, Közép-Európát „cselekvőképesség, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Boross Péter volt miniszterelnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (balról jobbra) távozik az ülésteremből az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepség végén az Országházban tett- és életerő jellemzi”. E különbség okát abban látja, hogy Magyarországnak van egy korszerű alaptörvénye, a magyarok meg tudják fogalmazni, honnan jönnek, hol vannak és hová tartanak, „ezzel szemben Európa tagadja, honnan jött, és nem akarja beismerni, hova tart”. A számok alapján szerinte az EU-nak a világ vezető hatalmának kellene lennie, ehhez képest „csak belső önmarcangolásra futja”, amit jól mutatnak a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, gyakran alkotmányos jellegű támadások. Az EU alapszerződésével szemben úgy tűnik - fogalmazott -, hogy az unió az intézményeiből áll, és a tagállamoknak ezeket kell segíteniük. Véleménye szerint ez a válasz arra, hogy az EU miért nem képes felszínre hozni a benne rejlő lehetőségeket. Orbán Viktor hosszan beszélt az alaptörvény öt évvel ezelőtti megalkotásának körülményeiről is. Úgy fogalmazott, az alkotmány nem tudományos vitában, hanem csatában, egy nagy politikai küzdelemben született meg; amelynek „mi, akik ma itt ülünk, mi vagyunk a győztesei”. E győzelemmel pedig - folytatta - Magyarország és polgárai egy szilárd alapot nyertek az életükhöz, ami megalapozhat egy felívelő korszakot. Felidézte, hogy az alaptörvény elfogadását megelőzte egy konzultáció, és az azon kialakult többségi véleményt kivétel nélkül érvényesítették. Ezek között voltak olyanok is, amelyekkel személy szerint nem értett egyet. Példaként említette a gyermekek után járó szavazati jog tervét. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy „erősek voltak a szirénhangok”, amelyek azt akarták elérni, hogy Magyarország ne erőltesse - különösen ne a kormányzati ciklus elején - az alkotmányozást, mert ez hátrányosan érintheti a magyar európai uniós elnökséget. „Szeretnék mindenkinek köszönetét mondani, aki ellenállt ezeknek a szirénhangoknak, és megértette, hogy (...) a politikában az időzítés legalább olyan fontos, mint a tartalmi kérdések” - mondta. A kormányfő hozzátette, pontosan tudták, milyen támadások lesznek az alkotmányozás miatt. Ezért köszönetét mondott az akkori köztársasági elnöknek, a mostani ünnepségen is részt vevő Schmitt Pálnak, mert ő szintén tudta, milyen következményei lesznek az aláírásának. A miniszterelnök ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az alkotmányban lefektetett elvek nagyon lassan testesülnek meg az alacsonyabb szintű jogszabályokban, valamint a közigazgatási és bírói döntésekben. Példaként a szülőtartás intézményét említette, amelynek gyakorlati megvalósulásából eddig keveset lehetett látni. Darák Péternek, a Kúria elnökének szavaira reagálva Orbán Viktor megjegyezte, hogy az alkotmányos feladatmegosztás kérdésében még várhatók viták. Esedékesnek nevezte a gyülekezési jog újraszabályozását is. Kötelezettségszegés! eljárás az MNB költekezése miatt? Családi gazdálkodókat kellene támogatni! A Jobbik határozati javaslatban kéri az Országgyűléstől, hogy a nagytőkések helyett a családi gazdálkodók jussanak nagyobb arányban vidékfejlesztési támogatásokhoz. Budapest Magyar Zoltán, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az agrártámogatások 2015-ös adataira hivatkozva kijelentette: a kormány ugyanazt a vidékromboló politikát folytatta, amit korábban az MSZP. A politikus kifejtette, hogy tavaly 770 milliárd forint jutott agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, ennek 76 százaléka - 587 milliárd forint - a leggazdagabb 10 százalékhoz került Hozzátette:.ezt nem lehet a rosszul letárgyalt uniós elvekre fogni, ez már a mostani kormány felelőssége. Magyar Zoltán a kedvezményezettek közül Leisztinger Tamást, Csányi Sándort és Mészáros Lőrincet emelte ki, s szerinte helyettük a minőségi munkahelyeket teremtő, nem a magánvagyonuk növelését célzó gazdálkodókat kell támogatni. Újra kell gondolni a tanárképzést A tanárképzés újragondolásának szükségességére hívta fel a figyelmet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A szervezet problémának tartja, hogy nincs megfelelő alkalmassági vizsga, nem hatékony az anyanyelvi kritériumvizsga, nem egységes a záróvizsga értelmezése és nem kellő a szakmai gyakorlat sem. Budapest A hallgatók érdek- képviselete az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemelte: a 2013-ban indított osztaüan tanárképzés első évfolyama most érkezett a szakképzettségválasztáshoz. Az elmúlt három évben a hallgatók több kritikus pontot is érzékeltek a rendszerben. Ennek eredményeként március közepén tanárképzési konferencián határozták meg a legfontosabb problémákat A tanárképzés helyzetének felmérésében az Eötvös Loránd, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, illetve az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói önkormányzatai vettek részt A Demokratikus Koalíció elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kötelezettség- szegési eljárást indít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellen, a jegybank pénzköltései miatt. Budapest. A párt ügyvezető alelnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a DK korábban az Európai Bizottsághoz és az Európai Központi Bankhoz fordult a jegybanki alapítványok pénzköltésének titkosítása és az MNB „monetáris politikán túli esztelen költekezése” miatt. Molnár Csaba közölte: az EKB elnöke egy levélben arról tájékoztatta, hogy az uniós tagállamok kormányainak kötelező konzultálniuk az Európai Központi Bankkal a nemzeti bankjaikat érintő törvénymódosítások előtt. A jegybanki alapítványokról szóló módosítás előtt elmaradt a konzultáció, de a törvény nem lépett hatályba, azért az Európai Központi Bank nem vizsgálja az esetet. Az EP-képviselő azt mondta, a parlament kedden arra készül, hogy „eltitkolja” a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok pénzköltéséit egy törvényjavaslat elfogadásával. Ha erről sem egyeztetnek az EKP-vel és ha a jogszabály életbe lép, akkor szankciókra lehet felkészülni - mondta a politikus, aki arra szólította fel a kormánypártokat, hogy ne szavazzák meg az indítványt. Molnár Csaba azt is elmondta, hogy az Európai Központi Bank e mellett már 2014-ben vizsgálta, hogy az MNB „hogyan szórhatja” az adófizetők pénzét „értelmetlen politikai célokra”. Az EKB arra jutott, hogy ezek a tevékenységek ellentétesek a monetáris finanszírozás tilalmával, vagyis az MNB az uniós jogot sértő módon jár el. Az ügyvezető alelnök kiemelte: az EKB kötelezettségszegési eljárást indíthat a jegybank ellen, és az eljárás nyomán Matolcsy György elnök tagságát felfüggesztheük az Európai Központi Bank általános tanácsában, az MNB-t pedig pénzügyi szankciókkal is sújthatják. Alaptörvény: egypárti diktátum A Magyar Liberális Párt elfogadhatatlan egypárti diktátumnak tartja az öt éve született alaptörvényt. Budapest Fodor Gábor pártelnök hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a jogszabály szembemegy a jogállamisággal és lényegében felszámolta a fékek és ellensúlyok rendszerét. A független képviselő másik témára áttérve elmondta, hogy az Alkotmánybíróság most hiánypótlást kért egy novemberi beadványához, amelyikben kezdeményezte, hogy vizsgálják felül a Btk.-t, mert jelenleg egy átlagember nem tud feljelentést tenni államtitoksértés miatt. Magyarázatként emlékeztetett arra, hogy tisztázni szerette volna, hogy a Századvég vezetői valóban hozzáférhettek-e államtitkokhoz. Arra is kitért, hogy ország- gyűlési határozati javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a parlament és a kormány álljon ki a korábban 22 év börtönre ítélt Nadia Szavcsenko ukrán pilótanő mellett. Oktatási reform Az LMP véleménye szerint azzal, hogy a jelenlegi Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KliK) 57 köznevelési központra akarják szétbontani, a kormány bebizonyította, hogy nem akar valódi oktatási reformokat. Budapest Ikotity István hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az elmúlt évek már bebizonyították, hogy a központosított állami iskolafenntartó modell megbukott. Kijelentette, hogy a Fidesz ugyanazt csinálja az oktatásban, amit a Gyurcsány-kormány tett az egészségügyben, ugyanis átgondolatlan, folyamatosan változó elképzelésekkel állnak elő. Az LMP viszont továbbra is azt javasolja, hogy amelyik önkormányzat kéri, az kapja vissza a oktatási intézményeit az állam pedig járuljon hozzá azok finanszírozásához. Arra is kitért, hogy a kormány a középiskolák átalakításával „tudatosan és tervezetten”, teljes mértékben le akarja butítani a szakképzést. Ez a rövid távú gondolkodás szűk gazdasági érdekcsoportoknak kedvez. Plakátkiállítás az illegális bevándorlásról Újabb köztéri plakátkiállítást rendezett az illegális bevándorlásról a Civil Összefogás Fórum (CÖF), ez május elsejéig látható a budapesti Olimpia parknál. Hét plakátot helyeztek ki: ellenzéki politikusoknak a migrációról tett pozitív kijelentései mellett ellentétes tartalmú képek láthatók rajtuk, főként a párizsi és a brüsszeli merényletek hatásairól. Budapest A hétfői megnyitón ifj. Lomnici Zoltán CÖF-szóvivő, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) közjogi kabinetjének vezetője azt mondta, hogy a kiállítás különösen aktuális az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulóján, annak egyik fejezete ugyanis a szabadságról és a felelősségről szól. Megjegyezte: ahol nincsen biztonság, ott szabadság sincsen. Brüsszelben, ahol korlátozzák a metrók forgalmát és fegyveresek járőröznek a bevásárló- központokban, nincsen szabadság. Nem rövid távon, pártpolitikai érdekeket szem előtt tartva kell gondolkodni, hanem harcolni kell a polgárok biztonságáért. A magyar baloldal viszont ahol lehetett, akadályokat gördített a kormány intézkedései elé. Ifj. Lomnici Zoltán rendkívül fontosnak nevezte, hogy a terrorveszélyhelyzet bekerüljön az alaptörvénybe. Az idézett ellenzéki politikusoknak pedig magukba kellene szállniuk és felelősen kellene tevékenykedniük - mondta. Heizler Norbert László, a CÖF- CÖKA országos koordinátora arról beszélt, hogy demográfiai válság sújtja Európát, amire két megoldási lehetőség kínálkozik: a gyermekvállalás támogatása - Magyar- országon ezt teszi a kormány -, valamint a bevándorlók integráció]' a. Közölte: az integráció nem működik. Európában több száz olyan zóna van, ahová még a hatóságok sem mernek belépni. Hozzátette, hogy Belgiumban a muszlimok aránya a népességen belül mintegy nyolc százalék, a börtönökben ugyanakkor negyvenöt százalék. Feltette a kérdést: szükséges-e munkaerőt importálni ott, ahol már az európaiak körében is harminc százalékos a munkanélküliség? ‘ A plakátokon Schiffer András, az LMP elnök-frakcióvezetője, Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke, Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője, Szanyi Tibor MSZP-s európai parlamenti képviselő, Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke látható. Gyurcsány Ferenc két plakáton is megjelenik, az egyiken azt idézik tőle, hogy „jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól”.
