Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-20 / 91. szám
MTI/EPA POOL/JENS SCHLOTER 20 16. ÁPRILIS 20., SZERDA L L Magyarellenes törvénymódosítás Bukarest A román nemzeti jelképek nyilvános megsértését bűncselekménynek minősítő törvénymódosítást nyilvánított hallgatólagosan elfogadottnak a román szenátus, miután a házszabályban megszabott határidőn belül nem rendeztek szavazást a tervezetről a szenátus plenáris ülésén - jelentette kedden az Ágerpres hírügynökség, hozzátéve, hogy a kérdésben a képviselőházé lesz a döntő szó. A büntető törvénykönyv módosítását a tavaly lemondott szociáldemokrata Ponta-kormányt támogató pártok 37 törvényhozója kezdeményezte. Indoklásukban rámutatnak: az Európai Unió számos országában bűncselekmény a lobogó, nemzeti ünnep, himnusz vagy címer nyilvános megsértése, és Romániában is az volt 2014-ig, de az új Btk.-ba nem került be. Ezt a „joghézagot” akarják most felszámolni. A tervezet Románia jelképeinek nyilvános megsértését egytől há-rom évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná. A módosító javaslat nemcsak Románia címerével, zászlajával, himnuszával szemben tanúsított megvetést büntetné, hanem azokat is két évig terjedő börtönnel sújtaná, akik a hatósági jelvényekkel szemben tiszteletlenül viselkednek. A tervezet más nemzetek vagy nemzetközi szervek jelképeire nem terjed ki. Néhány hete egy a román nemzet vagy állam nyilvános gyalázását büntető törvénymódosítást is a parlament elé terjesztett hatvan szociáldemokrata honatya. Az országgyalázást, a nemzeti jelképek megsértését bűncselekménnyé nyilvánították, mert így nem lehet megbüntetni egyes „más etnikumú” állampolgárokat, akik „gyásznapnak tekintik Románia nemzeti ünnepét, szakadárokat dicsőítenek, az ország szívéből pedig elüldözik a még ott élő románokat” - írják. Támadhat az Iszlám Állam Európai tengerparti üdülőhelyek elleni támadásokra készül a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet - írta kedden a BUd című német lap a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) értesülésére hivatkozva. Berlin. A beszámoló szerint a BND-t az olasz hírszerzés arról tájékoztatta, hogy mozgóárusnak álcázott terroristák öngyilkos merényleteket követhetnek el olasz, spanyol és francia tengerparti üdülőhelyeken. A feltételezett forgatókönyv alapján a merénylők tömött strandokon automata fegyverrel lövöldözni kezdenek, majd működésbe hozzák a testükre erősített robbanószerkezetet. „Meglehet, hogy az IÁ a terror egy új dimenzióját akarja létrehozni” a biztonságosnak hitt nyaralóhelyek megtámadásával - mondta a Bűdnek a BND egy magas beosztású munkatársa, rámutatva, hogy „a strandokat alig lehet védeni”. Az olasz hírszerzés szerint a támadók az afrikai Szenegálból érkezhetnek, az LÁ-val szövetséges Boko Haram nigériai terror- szervezet támogatói lehetnek. Az IÁ legutóbb tavaly júniusban követett el hasonló merényletet Tunéziában: 38 külföldi turistát lőtt le egy terrorista. Per a mozgalom vezetője ellen Lutz Bachmann, a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen, a PEG1DA mozgalom német társalapítója a bűnözők esetében alkalmazott kitakarásra emlékeztető, szögletes napszemüvegben perének tárgyalásán a drezdai városi bíróság tárgyalótermében 2016. április 19-én. Az észak-német városban 2014-ben alapított mozgalom vezetője ellen bujtogatásért és gyűlöletszításért emeltek vádat a Facebook internetes közösségi oldalon a migránshelyzettel kapcsolatban írt bejegyzéseiért. Öngyilkos merénylet Afganisztánban Öngyilkos merénylő támadásában legalább tizenöt ember meghalt, és kétszáznál is több megsebesült kedden Kabul központjában, ahol számos kormányzati intézmény és az amerikai nagykövetség is található - közölte az egészségügyi minisztérium. Kabul. Iszmail Kavoszi, a tárca szóvivője elmondta, hogy civilek és afgán biztonságiak vannak az áldozatok között, számuk feltehetően még növekedni fog. Az AFP francia hírügynökség szerint meghaladja a 300-at a sebesültek száma. A merénylet célpontja a biztonsági erőknek az a szolgálata volt, amelyik a kormányzati tisztviselők épségéért felelős. Számos biztonsági hivatal található a környéken, köztük az afgán nemzetbiztonsági igazgatóság, a védelmi minisztérium, míg az elnöki palota néhány száz méterre van a detonáció helyszínétől. Asraf Gáni afgán elnök éles szavakkal ítélte el a terrormerényletet. Szedik Szedikki belügyi szóvivő elmondta, hogy az öngyilkos merénylő robbantását követően fegyveresek indítottak támadást. Heves lövöldözés kezdődött. A területet a kormányerők körbevették. A helyszínre tucatnyi mentőautót vezényeltek. A térség felett sűrű fekete füst gomolygott. A helyszínen készült videofelvételeken az emtitett szolgálat épület volt látható, amelynek ablakait bezúzta a detonáció. Obaidullah Tarakhali, rendőrparancsnok, aki részese volt a történteknek, elmondta, hogy életében nem hallott ekkora robbanást. A detonációt követően húsz percig nem hallottak és nem láttak semmit. Mindent belepett a sűrű füst és a szálló por. Zabiullah Mudzsahid, az afganisztáni szélsőséges tálib mozgalom szóvivője kijelentette, hogy a szervezet áll a támadás mögött. Hozzátette, hogy számos fegyveresük még mindig harcban áll a biztonságiakkal a megtámadott létesítményen belül. Megszólaltak az amerikai nagykövetség szirénái, de a külképviseleten azt mondták, hogy a robbanás ott nem okozott károkat, és a NATO által vezetett katonai misszió közelben található főhadiszállása sem érintett. A szélsőséges tálibok egy hete jelentették be tavaszi offenzí- vájuk kezdetét. Milíciájuk vezetői tanácsa közölte, hogy a megindult műveletek célja az ellenség kezén maradt területek fel-’ szabadítása. A kormányellenes lázadók 2014 végén, az amerikai irányítás alatt álló NATO-erők kivonulását követően vettek új lendületet. Egy férfi sebesült kislányt visit a karjában Kabulban, miután öngyilkos merénylő robbantott az afgán fővárosban 2016. április 19-én Katonai műveletek a Földközi-tengeren A Földközi-tengeren működő embercsempész-hálózatok elleni, Sophia elnevezésű uniós katonai művelet ki- terjesztéséről egyeztettek hétfői luxembourgi tanácskozásukon az EU-tagorszá- gok védelmi és külügyminiszterei. Luxembourg. Az uniós haditengerészeti misszió mandátumának a líbiai felségvizekre való ki- terjesztését elsősorban Nagy-Bri- tannia, Franciaország és Olaszország szorgalmazta a találkozón. Erre azonban kizárólag a tripoli egységkormány beleegyezésével kerülhetne sor. A menekültek megmentését és az embercsempész-hálózatok felderítését célzó műveletben részt vevő hajók a tervek szerint szorosan együttműködnének az Égei-tengeren szolgálatot teljesítő NATO-flottával. "Feltétlenül szükséges biztosítani Líbia stabilitását, a líbiaiak biztonságát és az ország határait" - mondta Íean-Marc Ayrault francia külügyminiszter az ülést követően. "Minden tőlünk telhetőt meg kell tenni az ember- és fegyver- csempészek ellen" - tette hozzá. A több mint ötven miniszter részvételével zajló találkozón olyan terveket is megvitattak, amelyek értelmében segítenének az észak-afrikai ország hadseregének és parti őrségének kiképzésében. Philip Hammond, a brit diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy a kiképzésre Líbiában vagy egy szomszédos országban kerülhetne sor. "A líbiai kormányon áll, hogy pontosan meghatározza, milyen segítségre van szüksége" - mondta. A kiképzőmisszió felállítását Jósé Manuel García-Margallo spanyol külügyminiszter is rendkívül sürgősnek tartja. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője arról számolt be, hogy a Sophia elnevezésű művelet keretében jelenleg kizárólag nemzetközi vizeken szolgálatot teljesítő hajók az utóbbi hat hónap során 13 ezer ember, köztük mintegy 800 gyerek életét mentették meg. Az olasz diplomata emellett hangsúlyozta, a migrációs válság kezeléséhez a líbiai helyzet megoldása elodázhatatlan és elengedhetetlen. Egyes uniós tagállamok, például Svédország szerint a misszió kiterjesztéséhez nemcsak a líbiai kormány, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsán azonban elengedhetetlen Oroszország beleegyezése. Líbiában zűrzavar uralkodik a Moammer Kadhafi diktátor bukásához vezető 2011-es felkelés kirobbanása óta. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet a káoszt kihasználva megvetette a lábát, és irányítása alá vonta Kadhafi szülővárosát, Szirtet is. Az Olaszországtól mintegy háromszáz kilométerre lévő észak-afrikai államból 2014 óta több tízezer menekült és migráns érkezett Európába, az afrikai migránsok egyik fő tranzitállamának számít. Török vízummentesség: maradnak a feltételek A Törökországgal szembeni vízum- kényszer eltörlésének feltételeit nem lehet enyhíteni - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban. Jean-Claude Junker a török miniszterelnök hétfői ankarai felvetésére reagált. Strasbourg/BrÜSSZel. Ahmet Davutoglu a török állampolgárok vízummentességére vonatkozó ígéret betartását követelte az Európai Uniótól hétfő este, mielőtt elutazott Srasbourgba. Jean-Claude Junker leszögezte, hogy Törökországnak az uniós vízummentesség minden feltételét teljesítenie kell. A migrációs válság megoldásában az unió Törökország segítségre szorul. Az ebben az ügyben kötött megállapodás máris meghozta első eredményeit - fogalmazott Juncker, hozzátéve: Ankara Ahmet Davutoglu hétfői kijelentésével jelentősen eltért a megállapodástól. Az Európai Unió és Törökország vezetői márciusban megegyeztek, hogy minden érintett, így Törökország is felgyorsítja a vízumliberalizációhoz szükséges intézkedések meghozatalát, és ha minden feltétel teljesül, akkor legkésőbb június végéig megszűnhet a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszer. Európai Unió: újraalapító szerződés? Brüsszel. Az „európai álom” továbbélése érdekében az Európai Unió újraalapító szerződésének két éven belüli létrehozását javasolta Emmanuel Macron, francia gazdasági miniszter - közölte az RTBF belga közszolgálati televízió hétfőn. A belgiumi Brugge-ben tartott diákfórumon elhangzott kijelentése szerint 18-24 hónapon belül el kell készíteni egy új európai alapszerződést, hogy tovább élhessen az „európai álom”, még akkor Is, ha ez csak egyes tagállamokra vonatkozna. Elmondása szerint az új alapszerződés a nagyobb európai országok között lefolytatott demokratikus vita alapján jöhet létre. Mint mondta, szerencse, hogy 2017-ben, gyakorlatilag egy időben Németországban és Franciaországban is választások lesznek, s így az utána következő három évben megnyílik a tér a cselekvésre. Macron ezt követően egy 18-24 hónapra vetített tervet vázolt hallgatóságának, amely szerint az új alapszerződés az élet- színvonalban és gazdaságilag egymáshoz közelebb lévő, erősebb uniós országokat foglalná magába. Véleménye szerint „ha nem teszünk semmit”, Európa és az eurózóna szétesik. Európa számára rövid időn belül új útvonalat, új célokat kell kitűzni - mondta.
