Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-20 / 91. szám
„Tavaszi Mérnöknap" Több éves hagyományra tekint vissza az immáron nyolcadik alkalommal megrendezett „Tavaszi Mérnöknap”, amelyet Salgótarjánban, a Megyeháza dísztermében tartottak meg. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Fó'osztálya, a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoportja, valamint a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság Nógrád megyei csoportja rendezésében a résztvevő mérnökök szakmai előadásokat hallhattak. Salgótarján. Szakmai előadásokat, majd a szervezetekhez kapcsolódó témákban - a földmérési szakterületet érintő törvényi változások, a földvédelmíTold használati területet érintő jogszabályi változások, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésnek jogszabályi változásai, a legújabb innovációk, a mobiltérképezés világa - új információkat hallhattak a résztvevők. A szakmai nap védnöke dr. Szabó Sándor kormánymegbízott, a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője volt. Az ország legkisebb mérnöki kamarájának elnökét, Bózvári Józsefet arról kérdeztük, hogy miért tartja hasznosnak ezt a fajta információ átadást?- Közhelynek számít, hogy minden változik. Ez igaz a mérnöki tevékenységekre is - kezdte Bózvári József: - Változik a jogszabályi környezet, amiben a mérnök dolgozik, új módszerek, új technológiák jelennek meg. Aki nem követ ezeket a változásokat, az egyszerűen lemarad. Ezért elengedhetetlen, hogy a mérnök folyamatosan képezze magát. Az ilyen rendezvények ezt a folyamatot segítik elő.- Hogy tudják a megyében népszerűsíteni a mérnök szakmát?- Az idén szintén nyolcadik alkalommal megrendezendő „Őszi Mérnöknap” évek óta a „Mérnöknek lenni kell!” mottóval invitálja a pályaválasztás előtt álló középiskolásokat. Ezen rendezvényünk keretében a mérnök szakmák mutatkoznak be, melynek célja az érettségi előtt álló fiatalok érdeklődésének felkeltése.- Mit tart fontosnak szakmai szempontból az ilyen rendezvények során?- Fontos a már fent említett továbbképzés biztosításának lehetősége. Tekintettel azonban arra, hogy a Tavaszi Mérnöknapon évek óta 10-12 megyéből érkeznek érdeklődők, fontos az is, hogy jó hírünket vigyék az ország minden részébe.- Milyenek voltak a visszajelzések?- A visszajelzések alapján a hallgatóság az előadásokat tartalmasnak, az eltöltött időt hasznosnak, a rendezvényt sikeresnek ítélte meg. Az előadásokat követően a hallgatóságnak lehetősége volt kifejteni álláspontját, a jelenlévők kérdezhettek az egyes témákkal kapcsolatban. A rendezvény ideje alatt a Leica Geosystems Hungary Kft. műszerbemutatót tartott. (NBA) Az elmúlt hétvégén Romhányban, közvetlenül egymás után két olyan kulturális eseményt rendeztek, amely iránt komoly érdeklődés mutatkozott meg - és nem csak a község lakossága részéről. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatot hirdetett „Tanulmányi kirándulás” hetedikeseknek címmel, a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővítésére. A „Határtalanul” program keretében márciusban négy napos erdélyi tanulmányúton vehetett részt a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium 7. d osztálya. Salgótarján. Erdély az utóbbi évtizedben óriási változásokon esett át. Az Európai Unióhoz való 2007-es csatlakozás óta Románia határozott gazdasági fejlődést mutat. Ugyanakkor feltartóztathatatlan a globalizáció, a helyi kultúra elhalványulása. A régi életmód, a népművészet élő emlékei ma már csak a legszegényebb településeken vagy a hagyományápoló közösségekben fedezhetők föl. Ott az idősebb és fiatalabb generációk között öröklődik a nemzedékeken átívelő tradicionális szokásrendszer. Tiszteletre méltó azonban, hogy Trianon után közel száz évvel anyanyelvűnk ma is tökéletes kapcsolatot jelent a Kárpátmedence egész területén. Az anyaország soha el nem múló feladata elevenen tartani a kötelékeket a határainkon túl élő magyarsággal. Az élményekben bővelkedő osztálykiránduláson számtalan kiemelkedő jelentőségű várost, kulturális vagy természeti értékei alapján mérvadó települést látogattak meg a Hegedűs H. - Sztranyovszky B. Romhány. Először László Erzsébet kiállítása nyílt meg a falu művelődési házában. A tavaly elhunyt művésznő gyermek- és ifjúkorát Romhányban töltötte, majd az egri főiskola rajz szakán szerzett diplomáját követően Kazincbarcikán telepedett le. bolyais diákok. Eljutottak a Bánság központjába, a nyelvében és hagyományaiban is sokszínű Temesvárra. Déván meglátogatták és megajándékozták a Böjté Csaba ferences rendi szerzetes által működtetett Szent Ferenc Alapítványt, valamint fölkeresték a várat is. A többségében magyarlakta Csernakeresztúron a falu mindennapi életébe és konyhájának remekeibe kóstolhattak bele. Vajdahunyad várának varázslatos gótikus falai, Gyulafehérváron a több száz éves, hatalmas székesegyház ejtette ámulatba a gyerekeket. Marosvásárhely Székelyföld művelődési központja, Erdély hatodik legnagyobb települése, áhol hatvanezer magyar ember A megnyitón felidézték László Erzsébet önvallomását is, amelyben így fogalmazott: „A színek, a formák vonzása gyermekkoromban kezdődött, bámultam a még palóc viseletben járó lányokat, asszonyokat, kíváncsisággal néztem a paraszti életformát. Rajzi adottságaimat, alkotó hajlamaimat Csavlek Márta grafikusművész-rajztanárom fedezte fel, és próbált a mesterség alapjaiba beavatni”. A tárlat alkotásainak méltatásán Varga János romhányi festőművész hangsúlyozta, a képek ihletői hétköznapi élmények, látványok, amelyek hangulati hatása: a természet szín- és forma- gazdagsága, az ember alkotta tárgyak csendes szépsége. A megnyitót a Tormay Cecile íróéi. A legszebb látnivalók közé tartozott a Rózsák tere, a katolikus, református és ortodox templom, a középkori vár, és a szecessziós Kultúrpalota, valamint a Teleki Téka. A gyerekek megkoszorúzták Bolyai Farkas és Bolyai János szobrát, majd meglátogatták testvériskolájukat, a vásárhelyi magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceumot. Az intézménnyel a Bolyai János Gimnázium hosszú évek óta testvérkapcsolatot ápol, ezúttal a diákok találkozhattak is egymással. Tordán nagy élményt jelentett a múzeummá alakított sóbánya bejárása, Petőfi emlékhelyének megkoszorúzása és a híres Tordai-hasadék. Kolozsvárott dalmi és Történeti Társaság műsora színesítette. Néhány órával később, ugyancsak a művelődési ház épületében a Homyákné Bulejka Krisztina által vezetett Dallamkórus nevű együttes tartott, fennállása negyedik születésnapját ünnepelve zenés estet Ezúttal a Romhányi Dalárda férfikórusával közösen léptek fel a fekete blúzos, hosszú, bordó szoknyát viselő lánvok-asszo- nyok, és különleges * csengést kölcsönzött a műsornak e kettős hangzás. A programon belül Szlezák Csenge szólójában hallhatták az érdeklődők az Ave Mariát Az est rangját emelte két »csalogánytorkú” vendég-énekművész, Huszár Anita mezzoszoprán és RáczÉva szoprán, akiket Cs. Nagy Ildikó kísért zongorán. Mátyás király szülőházánál, a gótikus Szent Mihály templomnál és a Mátyás szobornál folytatódott az emlékezés. A református Kalotaszentkirályon és Körösfőn Kalotaszeg gazdag népi kultúrájával találkozhattak a tanulók. A Királyhágón túl Nagyváradon volt az utolsó megálló, ahol az impozáns barokk Szent László székesegyházat és a városközpont műemlékeit csodálhatták meg a Határtalanul program résztvevői. Erdély ma is az a hely, ahová a kedves vendéglátók, a nevezetességek sokasága mindig visz- szavárja a turistákat, azért hogy soha ne felejtsük el: mi, magyarok összetartozunk. Gedeon Hajnalka HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. Telefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32)786-744 E-mail: lehoczki@gergihalo.hu; Ieh9czki.szab0ics@upcmail.hu Web: http://wwwJehoczkivagyonvedelem.hu Nem úgy van most, mint volt régen Bebarangolták Erdélyt a bolyais diákok Kulturális hétvége Romhányban
