Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-18 / 89. szám

Az orvos elkésett, de az MTK életben maradt KOSÁRLABDA NB I/B, férfiak, rájátszás az 1-8. helyért, negyeddöntő, 2. mérkőzés MTK Törökbálint - Konecranes-Salgótarjáni KSE 89-84 (21-19,24-24,15-19,29-22) Törökhálinti Sportközpont, 300 néző, vezette: Balog Gy., Bog­nár T., Jurák. MTK: JAKAB P. 19/3, Horváth K. 9/3, BOINITZER 19/6, BIHA­RI M. 21, Trepák 11. Csere: Sza­bó T. 8, Spiriev 2. Edző: Szarvas Gábor. Salgótarján: Helmeczi 12/3, Szabó D., MADÁR 23/15, Tutus ló, SÖMENEK 18/9. Csere: Sza­bó P. 9/9, Schéda 3/3, Dániel P. 1, Varga M., Béres D. 2. Edző: Czigler László. Az eredmény ala­kulása. 4. perc: 11-11, 8. perc: 19-14,13. perc: 29-29,18. perc: 40-40,23. perc: 45-49,27. perc: 58-58,34. perc: 68-69,38. perc: 78-74. Kipontozódott: Szabó D. (40.), Bihari M. (40.). A két győ­zelemig tartó párharc állása: 1-1. Szokatlan közjáték vezette fel az egy héttel korábban magabiztos SKSE-sikerrel induló negyeddön- tó's párharc második felvonását, melynek kezdése meglehetősen prózai okból, a kötelező egészség- ügyi személyzet hiánya miatt csú­szott közel fél órát. így azonban ki­zárólag a salgótarjáni vezetők sportszerű hozzáállásán múlott, hogy a Törökbálinti Sportközpont csarnokában szombaton este egyáltalában feldobták a labdát, hiszen mire az orvosi felügyeletet hiztosít^ökpjnegérkezett. a sza- bályratfö&elQÍrttizeTTOtperces vár rakozási idő mar jócskán lejárt. Minden bizonnyal a szép számú, lelkes vendégdrukker jelenléte is közrejátszott abban, hogy a piros­feketék elöljárói a 20-0-ás győze­lem és a biztos továbbjutás helyett inkább a játékra szavaztak, amit így utólag, fair play ide, vagy oda, azért kicsit talán már bánnak... A kezdés mindenesetre még nem adott különösebb okot az ag­godalomra, annak ellenére sem, hogy a tarjániak védelmi vonala kezdettől fogva inkább emlékezte­tett egy forgalmas árjáróházra, mintsem a jól megszokott áthatol­hatatlan kőfalra. Jakab, Boinitzer és Horváth így többnyire különö­sebb megerőltetés nélkül válaszol- gattak Madár és Tütus korai talá­lataira, aminek nyomán a nyitó ne­gyed közepén mindössze három ponttal, 11 -8-ra vezetett a szurko­lói által fergeteges buzdításban ré­szesített vendéggárda. Ekkor rá­adásul támadásban iá megállt ki­csit a mieink tudománya, amit ki­használva nem csak fordított, de Madár és Sömenek kései triplái dacára, a kisszünetig állandósíta­ni is tudta pár egységnyi fórját a re­meklő Boinitzer vezette házigazda (21-19). Mivel pedig a piros-feke­ték a rövid pihenőt követően is bántóan könnyedén szedegették be az újabb kosarakat, a jóval éle­sebbnek tűnő Szarvas-tanítvá­nyok kisvártatva már hatpontos előnyt birtokoltak. A folytatásban azonban Helmeczi, majd Szabó Péter is megrázták magukat, s előbbi három szemfüles zicceré­vel, illetve utóbbi triplájával 29-nél utol is érte riválisát Czigler László alakulata. Noha ekkor megint el­léptek valamelyest a palánk alatt jóval határozottabb törökbálinti­ak, a félidő hajrájában 36-31-ről, Madár zsinórban szerzett hat pontjával, valamint Sömenek re­mek távolijával, pillanatok alatt 38-40-re alakította az állást az SKSE csapata. Csakhogy a mieink 9-2-es rohamára Bihariék közvet­lenül a nagyszünet előtt egy ha­sonlóan lendületes, 7-0-ás futás­sal válaszoltak, így a legvégén Ma­dárnak hiába akadt be egy újabb triplája, a nagyszünetre megint az üldöző szerepébe kényszerült a tarjáni gárda (45-43). Sömenek kettő plusz egyes ak­ciója nyitotta a harmadik perió­dust, ezt követően azonban itt is, ott is jó néhány támadás pont nél­kül zárult. Bő két perc elteltével azután Schéda triplája hullott a ko­sárba, az - odavágóval ellentétben ezúttal jó értelemben véve - rop­pant erőszakos Szabó Tibor cen­tergóljainak és Bihari, védői által jobbára csak szemmel lekövetett, betöréseinek köszönhetően vi­szont hamarosan megint fordult a kocka (45-49-ről 53-49 a játék­rész derekára). Ám a hullámzó küzdelemben a negyed végére új­fent az ekkortájt leginkább a Tutus-Sömenek-Szabó Péter „tri­ász” kosaraival lépegető piros-fe­keték kerültek felszálló ágba, így a felek 60-62-es állással léptek át a záró felvonásba. Melynek elején a mieink, kis odafigyeléssel, akár el is dönthették volna a meccset, ehelyett Trepák és Horváth révén a roppant elszántan harcoló, min­den hibát kíméletlenül büntető kék-fehérek gyorsan kiegyenlítet­tek. Innentől azután a hajráig már jobbára fej-fej mellett haladtak a csapatok, a tarthatatlan Bihari, il­letve a rutinját meg-megvillantó Trepák közeli találataira előbb Szabó Pétertől, majd Madártól ér­keztek három pontot érő válaszok. Egészen 72-72-ig nem is nagyon voltak hajlandóak elengedni egy­más kezét a riválisok, a végjáték­ba fordulva viszont a mindvégig élesebbnek, motiváltabbnak tűnő vendéglátók képesek voltak elin­dítani még egy végső, nagy roha­mot. Ennek sikeréhez persze je­lentős mértékben hozzájárult, hogy a puhán és bután védekező tarjániak taktikai szabálytalansá­gok helyett rendre végigmozizták, ahogy az MTK-sok a megszerzett labdákkal egészen a gyűrűig nyar­galnak, s „potya” találatokkal nö­velik pontszámúkat Mindennek tetejében a mieink­nél a finisre támadásban is elfo­gyott minden ötlet, a j obbára kiszo­rított helyzetekből elengedett tá­voli kísérletek pedig szinte kivétel nélkül célt tévesztettek. Az utolsó két percre mindazonáltal így is csupán 78-74es hazai vezetéssel fordultunk, ám a lefújáshoz köze­ledve Jakab kettő plusz egyes ak­ciója és Trepák újabb bebrusztolt közelije a legfontosabb kérdések­re immár végleg választ adott (83-74). A „kötelező köröket” ugyan természetesen még lefutot­ták a csapatok, ám a rendre a ha­zaiak legbiztosabb kezű ítéletvég­rehajtóját, Jakab Pétert faultoló tarjániak néhány kozmetikázó ko­sara a lényegen, vagyis a hazaiak megérdemelt sikerének tényén, már nem változtatott. A december közepe óta építgetett győzelmi szé­riájukat elsősorban - önmaguk­hoz képest különösen - gyenge csapatvédekezésük miatt elbukó piros-feketék ezáltal harmadik, mindent eldöntő összecsapásra kényszerülnek a párharcban, me­lyet április 23-án, szombaton, 18 órától saját otthonukban játszhat­nak. Szarvas Gábor: - Először is szeretnék köszönetét mondani a salgótarjániaknak, hogy sport­szerűen álltak hozzá a találkozó előtti csúszáshoz. Azt gondolom az első mérkőzéshez képest si­került megújulnunk, és ezúttal már .valós tudásunknak megfe­lelően játszottunk. Nem lehet más célunk, mint erre még egy lapáttal rátenni, s miután meg­törtük ellenfelünk tizennégy meccses győzelmi sorozatát, jö­vő szombaton megpróbáljuk ha­zai veretlenségüket is elvenni. Czigler László: - Pár pontos ve­zetésünknél, kritikus pillanatok­ban, fontos büntetőket rontot­tunk és elkövettiikiflaTa taktikai hibát; hogy nem használtuk ki a csapatfaultokat az ellenfél'gyors indításainak megakadályozásá­ra, ami a hazaiak javára döntöt­te el a találkozót. További eredmények Oroszlá­nyi SE Lions - Békési SZSK 92-69 (a párharc győztese: az Oroszlány, 2-0-ás összesítéssel), Óbudai Kaszások - HOYA Pan­non Egyetem Veszprémi 66-79 (a párharc győztese: a Veszprém, 2-0-ás összesítéssel). A Debre­ceni EAC - Vasas Akadémia pár­harc második mérkőzése lapzár­tánk után ért véget (a párharc állása: 1 -0, a Debrecen javára). H. P. Földházi Zsófia ezüstérmes Kecskeméten öttusa vk. Földházi Zsófia ezüstérmet nyert az öttusázók kecskeméti világkupaversenyén. A győzelmet a fehérorosz Anasztaszija Prokopenko harcol­ta ki, míg harmadikként a francia Julie Belhamri végzett. A szombati döntőben három to­vábbi magyar szerepelt: Kovács Sarolta 11., Alekszejev Tamara 18., Boros Alexandra 32. lett. Földházi az idény első két vk- fordulóján, Kairóban és Rio de Janeiróban egyformán negye­dikként végzett, szombati sike­rével pedig tovább növelte esé­lyét arra, hogy a világranglistá­ról olimpiai kvótához jusson. Jól indult számára a nap, a 200 méteres úszást megnyerte. A vívásban 16 ellenfelét győzte le és 19-től kapott ki, ezzel ebben a számban a mezőny második feléhez tartozott, de összességé­ben így is a kilencedik helyen állt. Lovaglásban az első aka­dályt verte le, amihez jött még némi időtúllépés, ezzel együtt ez jó teljesítmény volt, így a lövé­szetekkel megszakított 4x800 méteres futásnak hatodikként vághatott neki. A kombinált számban az előtte állókat meg­előzte, mögüle azonban eléje ke­rült a 19. helyről rajtoló Prokopenko. Földházi az első lövészet után már feljött a negyedik helyre, amikor a kanyarban elgáncsol­ták. Elesett, de gyorsan felpat­tant, s futott tovább, majd a má­sodik lövészet után már máso­dik volt, és fokozatosan csökken­tette hátrányát az élen futó kínai Csanggal szemben. Az utolsó lö­vészet az addigra felzárkózó Prokopenkónak sikerült a leg­jobbnak, aztán Belhamri indult el, majd Földházi, aki a franciát a végén lehajrázta.- Küzdelmes nap volt, a ke­mény mezőnyben elfáradtam, de büszke vagyok rá, hogy közel áll­tam tavalyi itteni elsőségem megvédéséhez - értékelt az MTT nek. - Két negyedik hely után végre érmet szereztem a világ­kupában. Az olimpiai kvalifiká­cióról annyit mondhatok, hogy gyűjtögetem a pontokat, mint a katicabogár, és bízom benne, hogy tényleg közelebb kerültem a kvótához. A már olimpiai kvótás Kovács Sarolta, aki öt hete lágyéki sérv­műtéten esett át, a vk-sorozatban most versenyzett először. Úszás­ban harmadik volt, alig elmarad­va Földházi eredményétől, és ví­vásban is hozzá hasonlóan telje­sített, de bónuszponttal éppen előtte végzett. Lovaglásban neki sem sikerült hiba nélkül túljut­nia az első akadályon, majd a ha­todikat is verte a lova, s tőle is vontak még pontokat időtúllépé­sért is. A kombinált szám előtt ti­zedik volt, s a műtétje miatti ki­hagyás ellenére jól teljesített, csak egy helyet csúszott vissza.- Bár az utóbbi időben már százszázalékos edzésmunkát vé­geztem, azért a versenyhiány ér­ződött. A selejtezőbeli jó teljesít­ményemnek örültem, de sokat ki­vett belőlem az ottani szereplés, ezért a döntőben kicsit nehézke­sebben mentek a dolgok. Ez a vi­lágkupa elsősorban arra volt jó, hogy visszaszerezzem a verseny­rutinomat - mondta az MTI-nek. Két szám után még Alekszejev állt az élen, elsősorban annak kö­szönhetően, hogy vívásban má­sodik lett 23 győzelemmel. Lovag­lása viszont nem jól alakult, sok pontot „hagyott ott” a pályán, emi­att a 14. helyre csúszott vissza, s aztán már nem tudott felkapasz­kodni a bő élmezőnybe. A fiatal Boros Alexandra már azzal bravúrt hajtott végre, hogy a csütörtöki selejtezőből bejutott a döntőbe.- Nagy küzdés volt, a kombi­nált számban különösen - mondta Pálvölgyi Miklós szövet­ségi kapitány. - Eddig is biztosak voltunk abban, hogy Zsófi meg­szerzi majd a kvótát, ezzel az ezüstéremmel pedig ez még biz­tosabbá vált - tette hozzá. Eredmények. Női döntő: 1. Anasztaszija Prokopenko (fehér­orosz) 1352 pont, 2. Földházi Zsófia 1342 (úszás: 2:11.09 perc/307 pont, vívás: 16 győze- lem/19 vereség/196 pont, lovag­lás: 287, lövészet-futás: 12:28.43 perc/552), 3. Julie Belhamri (francia) 1339 ...11. Kovács Sa­rolta 1312 (2:11.53/306, 16/19/197, 281,12:52.35/528) ...18. Alekszejev Tamara 1286 (2:19.12/283, 23/12/238, 257, 13:12.24/508) ...32. Boros Ale­xandra 1207 (2:16.98/290, 10/25/160, 275,13:38.58/482). A későbbi ezüstérmes Földházi Zsófia fut az öttusa világkupa női döntőjében

Next

/
Thumbnails
Contents