Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-16 / 88. szám
Nyolcvan igehirdetőt toloncoltak ki Börtönbüntetés toborzásért Franciaország „megközelítőleg nyolcvan gyűlöletkeltő igehirdetőt” tolon- colt ki az országból - nyilatkozta Francois Hollandé francia államfő a France2 közszolgálati televízióban, ahol eddig tevékenységét értékelte. PáHZS. Az elnök egy olyan anya kérdésére válaszolt, akinek fia csatlakozott a dzsihadistákhoz Szíriában, és a harcok közben meghalt. Biztosította az anyát arról, hogy a kormány mindent megtesz a fiatalok radikalizáló- dása ellen, akik közül már több százan csatlakoztak az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez. Francois Hollandé tájékoztatása szerint 170 francia állampolgárságú dzsihadista halt meg Szíriában és Irakban, és mintegy 2 ezer „fiatal vagy kevésbé fiatal” áll kapBrit EU-tagság: kampányidőszak Megkezdődött pénteken a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás valójában már hónapok óta folyó kampányának tízhetes hivatalos időszaka. London. A hivatalos kampánykezdet elsődleges jelentőségét az adja, hogy a brit választási törvények alapján a brit választási bizottság által valamely népképviseleti voksolás vagy referendum hivatalos kampánycsoportjaivá nyilvánított szervezetek a szavazás időpontjáig költségvetési juttatásokra, a televíziókban ingyenes politikai hirdetési lehetőségre és kampányanyagaik ingyenes postázására jogosultak. David Cameron konzervatív párti miniszterelnök február 20- án jelentette be, hogy június 23- án tartják a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről. A bejelentés közvetlen előzményeként sikerült egyezségre jutni Brüsszellel és az EU-társállamokkal a London által igényelt uniós szabályozási reformokról. Cameron már három évvel korábban meghirdette, hogy újra akarja tárgyalni Nagy-Britannia viszonyrendszerét az EU-val, és utána népszavazásra kívánja bocsátani azt a kérdést, hogy e tárgyalások eredményének alapján a brit választók továbbra is az EU- ban, vagy az unión kívül szeretnék tudni hazájukat. csolatban dzsihadista hálózatokkal és dönthet úgy, hogy elutazik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg hatszáz francia állampolgár harcol Irakban és Szíriában, akik bármikor visszatérhetnek Franciaországba. A francia kormány tagjai rendszeresen hangoztatják, hogy a legnagyobb terrorveszélyt az iraki és Szíriái dzsihadista harcokból hazatérő francia állampolgárok jelentik. A Charlie Hebdo szatirikus heHumanitárius és ökumenikus céllal utazik Ferenc pápa szombaton Leszbosz szigetére, ahol felkeresi a helyi menekülttábort és a migráció áldozataiért imádkozik majd - mondta Federico Lombardi vatikáni szóvivő sajtótájékoztatóján. Vatikánváros/Róma. a vatikáni program szerint Ferenc pápa helyi idő szerint délelőtt érkezik majd a szigetre, ahol négy órát tölt majd. A római katolikus egyházfőt a helyi repülőtéren Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök fogadja. Ferenc pápához I. Bartotilap elleni iszlamista támadást 2015. január 7-én egy olyan francia testvérpár követte el, akik Szíriában kaptak kiképzést. „Küzdenünk kell ezen igehirdetők ellen, a gyűlölet hirdetői ellen, akik elindítják a radikali- zálódást. A radikalizálódás nagyon gyorsan mehet végbe” - hangsúlyozta az államfő. „A törvényt alkalmazva azonnal fellépünk, amint jelét észleljük annak, hogy megsértik a szekulalomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, Ieronimosz athéni érsek és Fragkiszkosz Papamanólisz érsek, a görög püspöki kar elnöke csatlakozik. Együtt keresik majd fel a Leszboszon levő Moria táborát, ahol mintegy 2500 menedékkérő van - mondta Lombardi. Ferenc pápa mintegy kétszázötven menedékkérővel találkozik személyesen, valamint a táborban levő százötven kiskorúval is. Az egyházfő a tábor egyik konténerében együtt ebédel nyolc menekülttel. Az egyházi vezetők a menekülttáborban közös nyilatkozatot írnak alá, amelynek tartalma egyelőre nem ismert, valószínűleg elkötelezettségüket erősítik rizáció elveit” - tette hozzá. Francois Hollandé az anyának - aki nem tudja, hogy mikor és pontosan hol halt meg a fia, és nem is tudja eltemetni - megígérte, hogy a francia állam halotti bizonyítványt fog kiállítani minden olyan családnak, amely a dzsihadista harcokban veszítette el a hozzátartozóját. „Fiatalok halnak meg, dzsiha- disták, és nem vagyunk bizonyosak a haláluk (körülményeiben), ez nehézségeket okoz a családoknak. De tudjuk, hogy meghaltak, ezért ki fogjuk adni a halotti bizonyítványokat” - mondta az elnök. Francois Hollandé arra is kitért, hogy az év végén fogja bejelenteni, jelölteti-e magát újra a jövő évi elnökválasztáson újabb öt évre. Megerősítette, hogy csak akkor méretteti meg magát 2017-ben, ha sikerül csökkentenie a jelenleg 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget. meg a menekültek megsegítése iránt, szolidaritást szorgalmazva a nemzetközi közösség részéről. Szombat délután a pápa Leszbosz tengerpartján a helyi lakosokkal találkozik, majd I. Barto- lomaiosszal és Ieronimosszal a migráció áldozataiért imádkozik, és emlékükre babérkoszorút dobnak a tengerbe. Az egyházfő kétoldalú megbeszélést is folytat Alekszisz Ciprasszal. Federico Lombardi hangsúlyozta, hogy a pápai útnak nincsen politikai üzenete, nem az a célja, hogy a nemzetközi közösséget vagy az Európai Uniót kritizálja. A szóvivő elmondta, hogy a Vatikánnak nincsenek biztonsági aggályai, a pápára a helyi hatóságok fognak vigyázni. Brüsszel. A kiróható legmagasabb, 15 év szabadságvesztésre ítéltek két szélsőségest, Khalid Zerkanit és Fatima Aberkane-t, amiért dzsihadista harcosokat toboroztak az Iszlám Állam számára Belgiumban - tájékoztatott közleményében a brüsszeli fellebbvi- teli bíróság. A tájékoztatás szerint Zerkani egy terrorista csoport vezetőjeként, Fatima Aberkane a csoport tagjaként fiatalokat szervezett be Belgium területén és küldött Szíriába, közöttük a novemberi, Párizsban elkövetett merényletek egyik elkövetőjét is. A bíróság megemlítette, hogy Khalid Zerkani tavaly júliusban első fokon tizenkettő, Fatima Aberkane - aki több gyermekével együtt csatlakozott az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez Az erdélyi magyarság jogsérelmeire is kitér az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló emberi jogi jelentése, erről azonban az ország közvéleményének nagy része nem szerezhetett tudomást, hiszen a dokumentumot ismertető román hírforrások alig, vagy egyáltalán nem említik annak magyar vonatkozásait. Bukarest. Az amerikai külügyminisztérium szerdán hozta nyilvánosságra 2015-ről szóló éves országjelentéseit arról, miképpen érvényesülnek az emberi jogok a világ csaknem 200 államában. A bukaresti médiában a Romániának szentelt több negywen oldalból azokat az észrevételeket idézték, ameSzíriában - nyolc év börtönbüntetést kapott. Zerkani mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, és nem volt együttműködő a több mint egy éve tartó eljárás során - tették hozzá. A 2015. júliusi ítélethozatalkor a brüsszeli bíróság terrorista csoportban való részvétel miatt távollétében elítélte a Zerkani által beszervezett Chakib Akrouh nevű terroristát is, aki a Párizsban, november 13-án elkövetett támadásokat követően öt nappal, a francia főváros Saint- Denis nevű külvárosában tartott rendőrségi rajtaütés során halt meg, derekán egy robbanóövvel. Akrouh tagja volt az úgynevezett teraszkommandónak, amely 39 embert ölt meg párizsi kávéházak és bárok teraszain. lyek a romákat érő diszkriminációt, a fogvatartottak elleni rendőri erőszak, a szexuális kisebbségeket ért hátrányos megkülönböztetést és az állami szintű korrupciót tették szóvá. A magyar nyelvű kolozsvári Maszol.ro hírportál azonban részletesen beszámolt arról, hogy magyar nyelv hivatalos használatának tiltása, a kétnyelvű helységnévtáblák hiánya, az önálló, állami finanszírozású magyar egyetem alapításának elutasítása, a székely zászló és egyéb székelyföldi szimbólumok kriminalizálása, a csángóföldi magyarórák akadályoztatása, valamint az egyházi és közösségi ingatlanok restitúciójának késlekedése is megjelenik abban a néhány bekezdésben, amelyet az erdélyi magyarságnak szentelt az amerikai külügyminisztérium jelentése. Elmaradtak a török reformok Bmsszel/Strasbourg. Sürgető szükség van az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, illetve a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén végrehajtandó reformokra Törökországban - áll az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén csütörtökön elfogadott jelentésben, amelyben a képviselők aggodalmuknak adnak hangot a törökországi reform- folyamat lelassulásával kapcsolatban: Az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén 375 igen szavazattal, 133 ellenében, 87 tartózkodás mellett elfogadott éves helyzetértékelésben elismerték a világon a legtöbb menekültet befogadó Törökország „hatalmas humanitárius közreműködését”, mindazonáltal alapvető belpolitikai reformokra szólították fel az ankarai kormányt. „Az EP-t komoly aggodalommal tölti el, hogy Törökországban az elmúlt években jelentősen lelassult a reformok üteme és hogy bizonyos kulcsterületeken, így például a bírói kar függetlensége, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az emberi jogok és a jog- államiság tiszteletben tartása terén visszalépés történt, egyre inkább eltérve a koppenhágai kritériumok teljesítésétől, amelyhez a csatlakozni kívánó tagállamoknak igazodniuk kell” - írták a dokumentumban. Nyelvóra migráns gyerekeknek Pápai látogatás Görögországban Erdélyi magyarság Földrengések Japánban: nőtt a halálos áldozatok száma Kilencre nőtt a csütörtöki dél-japáni földrengés halálos áldozatainak száma, és a legfrissebb jelentések szerint legkevesebb 950 sérültet szállítottak kórházba, közülük 53-nak súlyos az állapota - közölte az NHK japán állami televízió. Tokió. A korábbi hírek még három halottról és száznál több sérültről szóltak. Csütörtökön, pár órás eltéréssel két erős földrengés rázta meg japán déli részét Az első földmozgás a Richter-skála szerinti 6,5-ös fokozatú volt. Az amerikai földtani intézet jelentése szerint epicentruma a Kjúsú szigetén lévő Kumamoto várostól 11 kilométerre volt A földrengést több utórengés követte, köztük egy 6,4-es erősségű. A japán meteorológiai szolgálat péntek reggeli sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy összesen száznál több utórengés volt, és továbbiak várhatók még. Az első rengés epicentruma mindössze 120 kilométerre volt a jelenleg egyetlen működő japán Összeomlott lakóházak a délnyugat-japáni Kumamoto tartományban fekvő Masiki városban egy nappal az után, hogy a Richter-skála szerinti 6.5-ös erősségű földrengés rázta meg a térséget atomerőműtől, a szendai létesítménytől. A 2011. március 11-én történt földrengés következtében kialakult hatalmas szökőár után - amely súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőmű három reaktorát, nukleáris katasztrófát okozva - japánban leállították mind a 48 még működő atomreaktort. Kumamoto prefektúrában 16 ezer háztartás maradt áram nélkül, és 38 ezerben szünetelt a gázellátás. Omlásveszély miatt kimenekítették egy kórház 177 betegét. Összességében 44 ezer embert költöztettek ki, mintegy ötszáz iskolában és állami intézményben nyújtottak nekik ideiglenes menedéket. A rengések miatt leomlott a 17. századbeli kumamotói vár fala, és komoly károk keletkeztek a tetőszerkezetében is. A legnagyobb károka 34 ezres Masiki városkában keletkeztek. Legfrissebb jelentések szerint húsznál több épület dőlt össze, de több embert sikerült élve kiemelni a romok alól. A túlélők felkutatásában mintegy ötezer katona, rendőr, tűzoltó és mentős vesz részt. Mignáns gyerekeknek tart nyelv órát egy önkéntes a macedón határ mellen lekvó Idnmem görög lain Bál létesített menekülttábor egyik villában 2016. április B án.
