Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-14 / 86. szám

Árulkodik a nevetés Washington. A nevetés hang­jairól felismerhető, hogy két ember ismeri-e egymást vagy idegenek, ezt még a más kultú­rákhoz tartozók is nagy bizton­sággal el tudják dönteni - de­rült ki egy tanulmányból, amely az amerikai tudomá­nyos akadémia lapjában (PNAS) jelent meg. Amerikai kutatók két-két ember közös nevetését rögzí­tették, voltak közöttük barátok és olyanok is, akik nem ismer­ték egymást. A hangfelvételek rövid részleteit ezután leját­szották a kutatás 996 résztve­vőjének, akik a világ 24 kultú­ráját és országát képviselték. Volt közöttük osztrák, kínai, brazil, egyiptomi, valamint a tanzániai vadászó-gyűjtögető hadza törzs tagja is. A felvételek hallgatói 67 szá­zalékos pontossággal eltalál­ták, hogy barátok vagy idege­nek nevetését hallják - írta a nemzetközi kutatócsoport. Enyhíthető az éghajlatváltozás Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökken­tésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatá­sait - mutattak rá új ta­nulmányukban a Potsda­mi Klímahatás Kutatóin­tézet (PIK) szakemberei. London. A kutatók szerint a ha­tékonyabb élelmiszer-felhaszná­lás és -elosztás révén 2050-re akár 14 százalékkal lehetne csök­kenteni a mezőgazdasági tevé­kenységekből származó káros- anyag-kibocsátást - írta a The Guardian című brit lap internetes kiadása. „A mezőgazdaság a klímavál­tozás mögött álló egyik fontos té­nyező, amely a globális üvegház­hatású gázkibocsátás több mint 20 százalékáért volt felelős 2010- ben” - hangsúlyozta Prajal Pradhan, a tanulmány társszer­zője. Mint hozzátette, az élelmi­szerveszteség és -hulladék csök­kentésével elkerülhetővé válna a fölösleges károsanyag-kibocsá- tás és enyhülnének a klímavál­tozás bizonyos hatásai. Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladék­ként végzi világszerte, mert tönk­remegy a betakarítás és a szállí­tás alatt vagy a boltok és a fo­gyasztók dobják ki őket. Az élel­miszerhulladék mennyisége vár­hatóan drasztikusan növekedni fog, ahogy a fejlődő gazdaságok, úgy mint Kína és India átveszik az olyan nyugati szokásokat, mint a több hús fogyasztása. A szakemberek szerint a gazdag or­szágok továbbá több ételt fogyasz­tanak a szükségesnél, vagy egy­szerűen kidobják az élelmiszert. Széles körben elterjedt elkép­zelés, hogy az élelmiszerhulla­dék felszámolása és a világ élel­miszertöbbletének szétosztása segíthetne az éhezés problémá­jának felszámolásában. Bővülhet a szállodai kapacitás A The Ritz-Carlton Hotel Company első magyarországi szállodája Budapesten, az Erzsébet téren április 12-én. A felújított - korábbi Le Meridien - hotelben 170 szobát, 30 lakosztályt, tárgyaló- és rendezvénytermeket, egészségközpontot és beltéri medencét alakítottak ki A szállodai kapacitás minden évben átlagosan 2,5-3 százalékkal emelke­dik, ez természetes növekedésnek számít, a következő' években azon­ban a bővülés várhatóan eléri majd a 4-5 százalékot is, egyebek közt a sportesemények hatására - mondta el a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke kedden az Ml aktuális csatornán. Budapest. Niklai Ákos hozzátette: a szállo­dai kapacitás bővülést olyan sportesemények is segíthetik, mint például a vizes világbaj­nokság és az olimpiai pályázat, ugyanis ezek növelik a befektetési kedvet. A belföldi turizmusról szólva kiemelte: a forgalomra továbbra is nagy hatással van a SZÉP-kártya, az idén februárban például 22 százalékkal nőtt a kártyával fizetett összeg az előző évhez képest. A magyarok körében, akik általában a hosszú hétvégéket töltik szállodákban, főként a gyógy-, wellness és a kastély szállodák a legnépszerűb­bek télen - fogalmazott a szövetség elnöke. Kérdésre válaszolva elmondta: a legtöbb tu­rista Németországból érkezik, azonban Ang­liából is sokan jönnek, a Kínából ide utazók által eltöltött vendégéjszakák száma pedig csaknem 100 százalékkal emelkedett. A szállodaszövetség elnöke elmondta: a külföldiek általában 2-3 napot töltenek el Magyarországon, kivéve azok, akik gyógyszállodákba érkeznek, ők 5-10 napot maradnak. Vérlemezkéket gyártó őssejtet növesztettek A vérzéscsillapításban kulcs­szerepet játszó vérlemezkék előállítóit, csontvelői őssejteket növesztettek laboratóriumban brit kutatók - tudósított a BBC News. London. A brit közegészségügyi szol­gálat (NHS) és a Cambridge-i Egyetem tudósai felfedezték, hogyan állíthatják elő laboratóriumban a szervezet „vérlemezkegyárait”. Ez a vérlemez­kék, vagyis a trombociták új forrását jelenthetné, amire erős vérzéskor, töb­bek között autóbaleseteknél lehet szükség - olvasható a Nature Commu­nications tudományos lapban. Véradáskor a levett vért vörösvértes- tekre, plazmára és vérlemezkékre bont­ják, hogy a beteg azt kaphassa, ami a gyógyításához kell. A vérlemezkékre baleset, műtét, leu­kémia kezelés vagy vérképzési zavarok, például hemofília esetén van szükség. „Teljesen a véradóktól függünk, ha trombocitákra van szükségünk” - mond­ta Cedric Ghevaert hematológus, akinek kutatócsoportja megakariocitákat, vagyis vérlemezkéket előállító csontvelői óriás­sejteket kísérelt meg laboratóriumban nö­veszteni. Kutatásuk azért jelent áttörést, mert felfedezték azokat a kémiai folyamato­kat, amelyek a csontvelői őssejtek labo­ratóriumi növesztéséhez szükségesek. „A következő nagy előrelépés az lesz, amikor minden megakariocita elegendő vérlemezkét állít elő” - magyarázta Ghevaert. A laboratóriumi őssejtek egyenként tíz vérlemezkét hoznak létre, míg a csontve­lő őssejtjei akár kétezer trombocitát is gyártanak. A kutatók azt remélik, ha si­kerül ugyanazokat a feltételeket megte­remteni, mint a csontvelőben, akkor a sej­tek hatékonyabbá válnak. Több a háztartási alkalmazott Minden eddiginél több, mintegy 15 ezer háztartási alkalmazottat - bébiszittert, kertészt, takarítónőt, szakácsot - foglalkoztattak tavaly Magyarországon - közli a Magyar Idők. Budapest. A napilap hozzáteszi: éz csupán a felszín, mivel az adóhatóság csak a regisztrált háztartási alkalmazottakról tud információt adni. Aki ugyanis háztartási alkalmazottat foglalkoztat, annak be kell jelentenie azt az adóhivatalnál, és havonta ezer forintos regisztrációs díjat kell fizetnie. Az utóbbi hat évben ennek az adónak az összege összességében még a 100 millió forintot sem érte el. Pedig a háztartási alkalmazottak száma nőtt, 2012-ről 2013- ra például megkétszereződött. Nőtt a fürdők bevétele tavaly Tavaly a magyarországi fürdők üzemeltetői átla­gosan 12,5 százalékos ár­bevétel-növekedést értek el az előző évhez képest, az átlagárak 5,1 százalé­kos növekedése mellett - derül ki a Magyar Fürdő- szövetség tavalyi évet ösz- szefoglaló elemzéséből. Budapest A szövetség az MTI- hez eljuttatott elemzésében is­merteti: a vizsgált fürdők éves ár­bevétele tavaly meghaladta az 58,8 milliárd forintot, míg a für­dőszolgáltatásból származó árbe­vételük a 31,1 milliárd forintot. A felmérésben 84 fürdő vett részt, a turisztikai jelentőségű magyaror­szági fürdők kétharmada. A fürdők több mint 40 millió vendéget fogadtak tavaly, míg 2014-ben 37,9 millió látogató for­dult meg a magyarországi für­dőkben, ezzel a fürdők átlago­san 7 százalékos vendégszám- növekedést regisztráltak. A forgalom növekedése ki­emelkedő volt a kisebb kapacitá­sú és főleg a nyári időszakra koncentráló fürdőkben, volt olyan fürdő, amely megduplázta nyári időszaki forgalmát. Ismertetik: a legnagyobb for­galmú fürdő vendégszáma meg­haladta az 1,6 milliót. Az átlagos fürdőbelépőjegy a felmérés alapján bruttó 2054 fo­rint volt, amely a nagy kapacitá­sú élmény- és gyógyfürdőkben 2582 forintot ért el, míg a kisebb strandfürdők esetében 1613 fo­rint volt az átlagár. A SZÉP-kártya továbbra is népszerű a fürdőkben, felhasz­nálása 2015-ben 13,8 százalék­kal bővült a vizsgált 84 fürdő­ben, és meghaladta a 3,2 milli­árd forintot. Az elemzés szerint a vizsgált fürdőkben 2,1 százalékkal bő­vült a főállású foglalkoztatottak száma, amely így meghaladta a 7 ezret. A fürdőkben a főállású munkavállalók az összes fürdő­ben dolgozó munkatársak 60- 70 százalékát teszik ki a kiszer­vezett és a külső szolgáltatók ál­tal foglalkoztatott munkaválla­lók mellett. A jelentésből kiderült, hogy a fürdőkben végzett gyógyászati szolgáltatások árbevétele átlago­san 2,5 százalékkal esett vissza. , *,Tí• - ■ "s >■ %• / V* rföv­tosan visszatérő felső légúti betegség. évektől i nem új, már az ötvenes használjuk. Ablonczy Mária lül-prr-gégész szakorvoshoz ndponta érkeznek olyan beteg gyerekek, akik krónikus mandula, garat, középfül vagy arc- üreg-gyulladásra panaszkodnak. Hiába gyógyulnak meg, pár hónap múlva kiújulnak a tüneteik. A Salvus vizes inhalációt szok­tam nekik javasolni, mivel ez a lú­gos víz úgy oldja fel a> váladékot, mint a szappan a koszt - magya­rázza Ablonczy Mária, a II. Sz. Gyermekklinika szakorvosa. A száraz köhögést nagyon hatásosan szünteti meg, ezért sok bronchitises beteg iá megkönnyebbül a használatakor. A több mint 500 méterről: feltörő gyógyvíz nemcsak a légúti, hanem a reflux betegség kezelésére is alkalmas. A reflux eredendően gyomorbetegség, a gyomorszáj nem záródik le rendesen, vagy a kelleténél többször nyílik ki, ezért a gyomortartalom visszakerül a nyelőcsőbe. Ezek a betegek gyakran torokfájásra panaszkodva jönnek hozzám, és igen meglepődnek, amikor kiderül, hogy mi a bajuk, és hogy milyen egyszerűen lehet kezelni azt - magyarázta az orvos. A túlzott gyomorsavtúltengést lehet Salvus gyógyvízzel enyhí­teni, a száj és orrspray pedig a nyelőcső bántalmaít kezeli. A Salvus Gyógyvíz Permet gyógyszertárakban és gyógyter- mék üzletekben, a Salvus Gyógyvíz élelmiszer áruházakban is (Auchan, Fűszértek, Coop továbbá Rossmann üzletekben) kap­ható.

Next

/
Thumbnails
Contents