Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-13 / 85. szám

Pályázat szociális intézmények fejlesztésére Újra nyitva lehetnek a boltok vasárnap Budapest Négyszázmillió fo­rintra pályázhatnak az önkor­mányzatok saját tulajdonú szoci­ális intézményeik fejlesztéséhez, felújításához - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának (Emmi) szociális ügye­kért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden Bu­dapesten. Czibere Károly egy XVIII. ke­rületi idősek otthonában tartott sajtótájékoztatón elmondta, el­Budapest. Az Országgyűlés kedden hozzájárult a Budapest- Belgrád vasútvonal magyaror­szági szakaszának újjáépítésé­hez, a beruházás várhatóan 472 milliárd forintba kerül, amelyet 85 százalékban kínai hitelből fi­nanszíroznak. A képviselők 123 igen szavazattal, ó nem ellené­ben és 45 tartózkodás mellett hirdették ki az építkezés kivite­lezéséről és finanszírozásáról szóló, Pekingben, tavaly novem­ber 24-én aláírt kínai-magyar kétoldalú egyezményt. A beruházás elsődleges célja, hogy a görögországi Pireusz ki­kötőjébe érkező kínai áruk vas­sősorban idősotthonok fejleszté­sére szánják a támogatást, de ré­szesülhetnek belőle a gyerme­kek és családok átmeneti ottho­nai, valamint a hajléktalanszál­lók is. Bérezik Ábel, a Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) kincstárért felelős helyettes ál­lamtitkára közölte: pályázni jú­nius elsejéig lehet, döntés au­gusztus végén várható, az el­nyert összeget pedig 2017. de­cember 31-ig kell felhasználni. úton közelíthessék meg az Eu­rópai Uniót. Ennek érdekében a magyarországi szakaszon a Budapest-Ferencváros-Kelebia- országhatár közötti vasútvona­lon 160 kilométeren alakítanak ki új kétvágányú, villamosított, az európai szabványnak megfe­lelő pályát, amelyen akár 740 méter hosszú tehervonatok is közlekedhetnek, a személyvo­natok sebessége pedig elérheti az óránkénti 160 kilométert. A tervek szerint a projekt 2018-as megvalósítása után a je­lenlegi 8 óráról három és fél órá­ra csökken a Budapest-Belgrád közötti vonatát ideje. Visszavonta az Ország- gyűlés a boltok vasárnapi zárva tartását előíró sza­bályozást kedden a kor­mány javaslatára, mivel az a kabinet szerint meg­osztó kérdésnek bizo­nyult az elmúlt egy évben és hasznosságáról az el­ért eredmények ellenére sem sikerült meggyőzni­ük az embereket. Budapest. A képviselők 163 igen szavazattal, 2 nem ellené­ben és 11 tartózkodás mellett fo­gadták el Rogán Antal, a Minisz­terelnöki Kabinetiroda vezetője és Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter előterjesztését, amely alig több mint egy év után törli el a vasárnapi pihenőnapról szóló rendelkezéseket. Nemmel voksolt - a fideszes Szatmáry Kristóf mellett - a KDNP képviselőcsoportjának vezetője, Harrach Péter, frakciójának többi tagja - az igennel szavazó Seszták Miklós és Simicskó István kor­mánytagokon kívül - tartó ózkodott. A fideszes képviselők közül Balog Zoltán és Lázár lános miniszterek közleményben tudat­ták, hogy meggyőződésük ellené­re van a kormány szabad vasárna­pot korlátozó javaslata, a voksolás­tól való távolmaradásuk nem sza­vazat, amelyet a kormány iránti lojalitásból és Orbán Viktor mi­niszterelnök kérésére nem adtak le. Az ellenzék igen gombot nyo­mott, egyedül Szelényi Zsuzsanna független képviselő, az Együtt po­litikusa tartózkodott. A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban megtárgyalt indít­vány indoklása hivatkozik az MSZP boltzár eltörlését célzó népszavazási kezdeményezésé­re. Az előterjesztők kiemelték, a kormánynak ma a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepí­tés elleni egységes fellépés a leg­fontosabb kérdés, amit megaka­dályozna egy vasárnapi pihenő­napról szóló referendum. Rogán Antal és Varga Mihály emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a 2015-ben bevezetett vasár­napi pihenőnap több célját is el­érte. Példaként említették, hogy tavaly március óta egyetlen mun­kavállalót sem lehetett munka­végzésre kényszeríteni, a kiske­reskedelmi szektor forgalma 2015-ben 5,6 százalékkal emel­kedett, a 2500 négyzetméter felet­ti üzletek piaci részesedése né­mileg csökkent az ennél kiseb­bek javára, a kiskereskedelem­ben dolgozók száma pedig az elő­ző évben több mint 3 ezerrel nö­vekedett, miközben idén márciu­sában még mindig meghaladta a ó ezret a be nem töltött álláshe­lyek száma. A parlament keddi döntésével a vasárnapi pihenőnap bevezeté­se előtti szabályokat állította vissza. Törvényben rögzítették, hogy az üzletek nyitvatartási idejét a kereskedők állapíthatják meg figyelembe véve a vásárlá­si szokásokat, valamint a foglal­koztatottak és a lakókörnyezet érdekeit. A települések és a budapesti kerületek rendeletben szabá­lyozhatják az üzletek éjszakai, vagyis 22 és 6 óra közötti nyitva­tartási rendjét. A kiskereskede­lemben dolgozó munkavállalók­nak vasárnapi munkavégzés esetén ezentúl 50 százalék, munkaszüneti napon - továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasár­nap -100 százalék bérpótlék jár. A vasárnapi pihenőnapot el­rendelő törvény a most elfogadott módosítás kihirdetését követő na­pon veszti hatályát. A jogszabály Magyar Közlönyben való megje­lenésének függvényében az üzle­tek így akár már most vasárnap nyitva tarthatnak. Megújul a vasútvonal Terrorellenes akcióterv Gyakorlatilag elhárultak az elvi akadályok a kor­mány terrorellenes akció­tervének elfogadása elől - mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára, a csomagról tartott keddi ötpárti egyeztetés után Budapest. Kontrát Károly kö­zölte: szerdán még egy szakmai, szakértői szintű egyeztetés van hátra, ezt követően várhatóan jö­vő héten nyújtja be a kormány a törvényjavaslatot, amit az április 25-i héten kezdhet tárgyalni az Országgyűlés. Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy fogalmazott: újabb fontos lé­pést tettek az intézkedéscsomag elfogadásának irányába. Hozzátet­te: az elvi egyetértés a csomag fon­tosságával kapcsolatban megvan, nem kellett bizonygatni senkinek, hogy minden olyan eszközt a kor­mány és az illetékes szervezetek rendelkezésére kell bocsátani, amelyek segítenek a terrorakciók megakadályozásában. Kontrát Károly beszámolója szerint a büntetőtörvénykönyv (Btk.)módosítása ügyében, a tit­kosított kommunikációval és a gyülekezési joggal kapcsolat­ban, valamint a védelmi beszer­zések terén is elfogadták az el­lenzéki javaslatokat, aggályokat. Az államtitkár a részletekről szólva elmondta: az ellenzéki pár­tok javaslatára a Btk. két tényál­lását módosítják, egyrészt bünte­tendő cselekménynek minősül a terrorista csoport szervezése, il­letve ha valaki terrorista csoport­hoz csatlakozás céljából Magyar­Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (balra) es Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatót tart a kormány terrorel­lenes akciótervéről folytatott ötpárti egyeztetés után a Belügyminisztéri­umban 2016. április 12-én országról ki- vagy átutazik, és szintén büntetik majd a nagy nyilvánosság előtti terrorizmust támogató hírvérést. Közölte: a kormány a Btk. módosítása kap­csán javasolni fogja bizonyos bűncselekmények esetén a kor­határ leszállítását 14 évről 12 év­re, mert nemzetközi tapasztala­tok azt mutatják, hogy terroris­ták gyakran 14 évnél is a fiatalab­bakat használnak súlyos bűncse­lekmények elkövetése során. Kontrát Károly fontos témá­nak nevezte a titkosított kommu­nikáció ellenőrizhetőségének szankcionálását, amiben a kor­mány elfogadta azt az ellenzéki javaslatot, hogy csak a szolgálta­tó kötelezettségszegését büntes­sék, a felhasználókét ne. Az ál­lamtitkár szerint vita volt arról, hogy milyen módon lehet ezt a jogszabályi rendelkezést végre­hajtani, de a kormány álláspont­ja most és korábban is az volt, hogy a bűnüldöző szerveknek meg lehet adni a jogszabályi le­hetőséget az ellenőrzésekre. Kérdésre válaszolva Kovács Zol­tán hangsúlyozta: minél sző­kébb lehetőséget kell hagyni ar­ra, hogy a rossz, negatív szándé­kot el lehessen rejteni a hatósá­gok elől, és az ötpárti egyezteté­sen konszenzus volt abban, hogy nem a felhasználók, hanem a szolgáltatók oldaláról lehet ezt a „legjobban megfogni”. Kontrát Károly szerint a kor­mány az ellenzék aggályait elfo­gadva kiveszi a javaslatcsomagból a gyülekezési jog korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket, így veszély esetén a rendezvény szer­vezőit tájékoztatják majd a hatósá­gok, a továbbiakban őket terheli a felelősség a rendezvény megtartá­sával kapcsolatban. Közölte: ellenzéki felvetés volt a védelmi beszerzések szabálya­inak módosítása, ezt is kiveszik a törvénycsomagból. Kontrát Károly szerint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző­központ feladatairól alakult még ki vita, a tárgyalást szerdán szakértői szinten folytatják. Ez volt a második ötpárti egyeztetés a kormány terroriz­mus elleni akciótervéről, ame­lyet március végén jelentett be Pintér Sándor belügyminiszter. Legutóbb április 1-jén Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy nyi­latkozott: alapvető szakmai né­zeteltérés nem volt, körvonala­zódik az egyetértés lehetősége. HIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents