Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-02 / 76. szám

Rendhagyó óra Buják. A Glatz Oszkár Mű­velődési Központban a Balas­si Bálint Megyei Könyvtár könyvtári szolgáltató rend­szerének keretében rendha­gyó természetismeret órát tartanak április 4-én, hétfőn 14 órától a helyi Szent-Györ- gyi Albert Általános Iskola felső tagozatosai részére. A résztvevők megtekinthetik a Novohrad-Nógrád Geopark „Ősi világ határok nélkül" cí­mű filmjét, valamint előadást tart Drexler Szilárd, a geopark munkatársa. Fraktálok Pásztó. A Teleki László Vá­rosi Könyvtár galériájában Babcsány József fraktál- készítő alkotásai április 4- től, hétfőtől egész hónapban megtekinthetők lesznek a könyvtár második emeletén. Szeretettel várnak minden érdeklődőt! „Üres a sír...” Salgótarján. Április 2-án, szombaton, azaz ma este 18.30 órától „Üres a sír..” rím­mel húsvéti zenés áhítatot tartanak a Szent József-temp- lomban. A műsorban közre­működik Matuz Csilla orgo­naművész, Simon Katalin magánének-tanár, valamint Csákiné Szabó Anita. A prog­ram tervezett időtartama 55 perc. A belépés díjtalan, de a templom orgonájának kar­bantartására adományokat köszönettel fogadnak. Segítsünk, hogy segíthessenek! Gerhát Karina ! az 1. oldalról.) algótarján. Fekete Zsolt la­punknak elmondta, hogy na­gyon Gerhát Karinai. Ugyanis minden koro'sztályban vannak sajnos hátrányos helyzetűek, de főleg a gyermekek jobb ellátását fogják biztosítani az április 15-i jeles eseményen befolyt összeg­ből. Ezért döntöttek úgy az alpol­gármesterekkel együtt, hogy tá­mogatói jegyeket vásárolnak, és természetesen a rendezvényen is részt vesznek. Az eseményen jelen volt még a támogatásban részesülő lakás­otthon képviselője, valamint La­katos Béla, a rendezvény ötlet­gazdája és szervezője is. Ő el­mondta, hogy tavaly december­ben felkereste a salgótarjáni gyermekvédelmi intézetet és 350 doboz karácsonyi ajándékot adott át nekik. Ezek után hosz- szasan beszélgetett az igazgató­nővel, aki magát az intézetet is bemutatta az adományozónak. Az ötletgazda szerint siralmas állapotok uralkodnak. Sok min­den hiányzik ahhoz, hogy a gyer­mekek neveltetését megfelelően tudják biztosítani. Ezért döntött úgy, hogy egy éves koncertsoro­zatot indít, amelynek első állo­mása április 15-én (szombaton) Salgótarjánban lesz, ahol a TNT együttes fog élő koncertet adni. Ezen túlmenően, október 15- én szintén egy fellépés erejéig a városba látogat majd Demjén Fe­renc és Horváth Károly, művész­nevén Charlie. Az ország külön­böző pontjain eddig 4-5 helyszínt foglaltak már le a szervezők. Igyekeznek olyan nemes művé­szeket meghívni, akik a lehető legtöbb bevételt tudják kieszkö­zölni, ezáltal pedig a szervezők a gyermekvédelmi központot mi­nél több pénzzel támogatni. Jövő év decemberben ünnepélyes ke­retek között szeretnék majd átad­ni a remélhetőleg több milliós összeget, amelyből olyan dolgo­kat vásárolnak, amik a gyerme­kek hétköznapi életéhez nélkü­lözhetetlenek. Lakatos Béla reméli, hogy Sal­gótarján, a környékbeli települé­sek, valamint az egész megye a továbbiakban is partner lesz eb­ben. Megyénk székhelyén kívül Veszprémben, Debrecenben és Szolnokon is lesznek állomásai a rendezvénynek, továbbá Pécsen és Szegeden is szeretnék majd mindezt megvalósítani. Folya­matosan keresik a helyszíneket, amelyek lehetőséget biztosíta­nak a koncertek lebonyolítására. A rendezvény ötletgazdája azt is elmondta, hogy a befolyó ősz- szeg 20 százalékát a megyei gyer­mekvédelmi központnak ajánlják fel. Esetleg, ha mindez még nem lenne elég, tovább lehet fokozni, hiszen maguk az előadók is tá­mogatják a kezdeményezést és a művészi díjuk 20 százalékával ők is hozzájárulnak a cél sikeressé­géhez. A szervezők eddig még csak pozitív visszajelzéseket kap­tak, remélik, hogy ez a továbbiak­ban is így marad. Ugyanis ez egy elmondhatatla­nul szép kezdeményezés, gesz­tus volt Lakatos Béla részéről, aki igazán tudja, hogy mit is jelent gyermekotthonban nevelkedni, hiszen ő is 22 évet töltött el ott. Aki csak teheti támogassa ezt a rendkívül nemes célt, és segítse hozzá a gyermekeket ahhoz, hogy megfelelő körülmények kö­zött nőhessenek fel, valamint, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben!. Hiszen tudjuk, hogy adni jobb, mint kapni! Gazdálkodnunk kell, hogy unokáink is használhassák... A fa mint nyersanyag, alapanyag, a bölcsőtől a sírig kíséri az ember éle­tét. S mivel behálózza a mindennapjainkat, ezért folyamatosan meg kell termelni, valamint meg kell adni a lehetőséget, hogy a jövő nemzedékei is használhassák. A témá­hoz kapcsolódóan utána jártunk, hogy az év folya­mán mely erdőgazdálko­dási feladatokat kell elvé­gezni, illetve a gazdálko­dás kapcsán milyen ter­vek vannak a jövőre néz­ve az Ipoly Erdő Zrt-nél. NMH-informáciÓ. Az erdőgaz­dálkodás alapfeladatai közül két markáns elemet emelhetünk ki: a fakitermelés sokak számára a természet folyamataiba való dur­va beavatkozásnak tűnik, pedig ezeket az erdőket éppen emiatt is tartjuk fenn hosszú távon, hogy mindig legyen unokáink­nak is megfelelő alapanyag, megújuló energia. Ilyenkor nem­csak összefüggő területek levá­gása történik meg, hanem kü­lönféle korokban gyérítéseket, tisztítást, vagy egészségügyi ter­melést is végeznek a jó előre ter­vezett erdőrészletekben. yA másik jelentős tevékenység az erdőművelés ilyenkor tavasz­szal kezdődik, ami az erdők felújí­tására, a fiatal csemeték megsegí­tésére irányuló munkákat jelenti. Ebbe beletartozik a facsemeték ül­tetése, az elültetett kis fák környe­zetének ápolása, hogy azok minél jobban növekedhessenek, vagy éppen a nyesésük, ha ez szakma­ilag indokolt. Bármilyen furcsa, de ide tartozik, a csemeték felneveléseaz erre kialakított cse­metekertekben, illetve a makkok, szaporítóanyagokösszegyűjtése, tárolása is. ■ Mára az erdőgazdálkodás igen szerteágazó lett, hiszen egy er­désznek természetvédelmi, élő­hely megőrzési munkákat is el kell végeznie, mint például for­rás,vagy rét karbantartás, invazív fajok irtása. Hangsúlyossá vált szakemberek számára az erdő közjóléti berendezéseinek építé­se, kivitelezése, fenntartása is. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok he­lyen találkozhatunkolyan erdei pihenőhellyel, tanösvénnyel, ki­rándulóközponttal, kilátóval, túra utakkal, amiket az erdészek ké­szítettek, és tartanak fenn. A fák kitermeléséből szárma­zó bevétel adja a gazdasági alapot arra, hogy az erdeinket tartamo­sán használhassuk, sőt biológiai, természetvédelmi szempontból is jobb állapotúvá tehessük, mint ahogy elődeinktől kaptuk. Ter­mészetesen arról se feledkez­zünk meg, hogy a fa, mint nyers­anyag, alapanyag is, ésa bölcső­től a sírig kíséri az ember életét. Tehát behálózza a mindennapja­inkat, ezért folyamatosan meg kell termelni, s meg kell adni a le­hetőséget, hogy unokáink is használhassák. A témához kapcsolódóan meg­kérdeztük a megyénkben talál­ható Ipoly Erdő Zrt-t, hogy mi­lyen terveik vannak az idei esz­tendőben az erdőgazdálkodás kapcsán. Kérdéseinkre válaszol­va Lengyel László közönségkap­csolati vezető elmondta:- Mivel mi nem rendelkezünk jelentős szántókkal, így új terü­leteken nem telepítünk erdőt, hanem a korábban vágott erdő­ket újítjuk fel. Jelenleg a legna­gyobb kihívást a korábban jégtö­résekkel érintett erdők újra er­dősítése jelenti. Sok esetben em­bertelen körülmények között, nagy meredekségű lejtőkön vé­gezzük el az egyedi talaj-előké­szítést, majd pedig szintén kéz­zel a csemeteültetést. Ez nagy odafigyelést igénylő feladat a meglevő egyéb erdősítési mun­kákon kívül. Ezen felül termé­szetesen amegkezdett erdősíté­seinket is ápoljuk folyamatosan, s ilyenkor tavasszal a sarjleveré- sektől, a nem oda illő fajok eltá­volításáig sok mindent el kell vé­geznünk - fejtette ki. Hozzátette: s ha már szóba ke­rült az egyes fajok visszaszorítá­sa, az egyes hírek szerint a ma­gyar erdészek nem üldözik az akácot, ha az a neki megfelelő termőhelyen van. El kell ismerni az értékeit, hiszen kiváló méze­lő, gyorsan nő még a rossz termő­helyi körülmények között is, fája pedig kemény, vízzel szemben el­lenálló és jó tűzifa. Ugyanakkor, ahol megjelenik, ott az őshonos fajok életterét csökkentheti, ese­tenként gyors növekedésével ki is irtja a felnövekedő tölgy vagy egyéb értékes csemetéket. A vé­dett területeken, illetve a jobb ter­mőhelyi környezetben tehát nem preferálják, sőt megpróbálják visszaszorítani. Ezek lokális be­avatkozások, néhány hektáros foltokat érintenek, amelyekben már vannak sikereik. Ilyenkor az előd állomány akácot teljesen le­vágjuk, s helyére valamilyen ős­honos fafaj csemetéit ültetjük be, majd annyi évig ápoljuk kézzel, vegyszerrel, géppel, amíg az új erdőben már biztosan nem fog tudni elhatalmasodni az akác. Egyszerűnek hangzik, de renge­teg munkát igényel. Azért az biz­tos, hogy ott, ahol szakmai szem­pontok indokolják még sokáig helye lesz az akácnak, amit né- hányan az „Alföld aranyaként” is emlegetnek. Lengyel László zárásként ki­emelte: korábban az erdő mellett élő embereknek nem kellett ma­gyarázni, mire is való ez a „jó­szág”. Tudott élni, gazdálkodni ve­le, persze tudatosan leginkább on­nan számítjuk mindezt, amikor kialakult az erdészeti szakképzés, a tartamos gazdálkodás alapjai. Mára különösen fontos lett még a vidéken felnövő generációknak is, hogy testközelből ismerhessék meg az erdész munkáját, az erdő- gazdálkodást az erdészeti erdei is­kolákban. Az Ipoly Erdő Zrt-néla Pest megyei Bernecebarátiban a Domszky Pál Erdészház ilyen, de nagyon sok kiváló oktatási prog­ram helyszíne megyénkben talál­ható Katalinpusztai Kiránduló­központ és erdei iskola is.

Next

/
Thumbnails
Contents