Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-12 / 84. szám

/ Déli útra terelnék a kamionforgalmat Hegedűs H. (Folytatás az 1. oldalról.) Balassagyarmat Amikor meg­épült a Balassagyarmatot észak­ról elkerülő országút, nagy kő hullt le a városban élő emberek szívéről. Hasonlóképpen érez­hették akkor, amikor a belváros rekonstrukciójával együtt kitil­tották onnan a kamionokat. En­nek következtében a nyugati irányból érkező tehergépjármű­forgalom a Madách-ligettől két „vonalon” halad tovább. Vagy balra fordulnak, az Ipoly folyóval párhuzamosan futó elkerülő fe­lé, vagy jobbra kanyarodnak, és a széles Ady Endre utcán, majd a Kossuth, Leiningen és Szügyi utcákon át mennek céljuk felé. Csakhogy, amióta a Balassa­gyarmattól délre elterülő ipari övezet - a szügyivel közösen - egyre inkább bővül, és újabb gyári üzemcsarnokok emelked­nek, bizony több és több kamion gurul végig rakományaival eze­ken a szakaszon, hatalmas zajt okozva, sok-sok benzingőzt elpö- fógtetve, nem ritkán zavarva a környéken élők nyugalmát. A forgalomszámlálási adatok sze­rint itt napi ötezer jármű halad át, ebből ezer tehergépkocsi, nem beszélve az elviselhetetlen­né váló környezeti terhelésről. Éppen ezért határozta el a kö­zelmúltban a város önkormány­zata, hogy a teherautók számára egy „alternatív” útvonalat kez­deményez. Ami nem más, mint az egykori, történelmi országút „felélesztése”. Ez Érsekvadkert után, Szentlőrincpusztánál tér le jobbra, és a környező dombokat átszelve Galibapuszta határában csatlakozik rá a Csesztvét Balas­sagyarmattal összekötő műútra. Ugyan itt manapság legfeljebb keréknyomok futnak, de a sza­kasz aszfaltozását követően négy kilométerrel megrövidülne a déli ipartelep főváros irányából történő elérhetősége.- Nyugat-Nógrád egész Észak- Magyarország egyik legdinami­kusabban fejlődő térsége, amiben a Balassagyarmat-Szügy gazda­sági övezet vezérszerepet játszik - mondta az új út indoklásaként minap tartott sajtótájékoztatóján Medvácz Lajos balassagyarmati polgármester. - Itt további ipari bővítési lehetőségek kínálkoz­nak, és érdeklődők is akadnak, akik beruháznának. Számukra sem mindegy, milyen gyorsan, zökkenőmentesen, könnyedeb­ben közelíthető meg a terület Ter­mészetesen a városlakók érdeke­it is kiemelten kell kezelnünk, ahol ma ez az átmenő teherforga­lom elvonul, mindinkább elvisel­hetetlenek a körülmények. A me­gyei útfej lesztési tervekben sze­repel a Szentlőrinc-Galiba közti szakasz kialakítása, hozzá kap­csolódva egy közel másfél kilo­méteres összeköttetés megterem­tése a Szügyi úttal, de csak 2030- ig bezárólag, egy következő cik­lusban. A Balassagyarmatot északról elkerülő út nyugati foly­tatása viszont a 2020-ig megvaló­sítandó elképzeléseknél szerepel, ezt szeretnénk kicserélni, ponto­sabban lemondunk a Madách-li- get és Újkóvár közötti útépítés­ről, hiszen ez így feleslegessé, okafogyottá válna. Remélem, a döntéshozók is támogatják a kezdeményezésünket, annál is inkább, mert Szügy mellett to­vábbi tizenegy település is ugyanúgy szorgalmazza ezt a déli elkerülést, mivel így ők is időben sokkal közelebb jutná­nak a fővároshoz. Markó Antal, Szügy polgár- mestere hozzátette, a község la­kóinak, és az itt működő cégek­nek is jól felfogott érdeke, ha nem Balassagyarmaton keresz­tül, hanem a 22-es főútról köz­vetlenül, gyorsabban, különö­sebb akadályok nélkül érkeznek meg a célállomásukra. Hozzátet­te, négy újabb területre települ­nének vállalkozások, tehát ez a teherforgalom a jövőben min­denképpen növekedik majd. Bállá Mihály, a nyugat-nógrádi térség országgyűlési képviselője a tájékoztatón kifejtette, a lehető legteljesebb mértékben egyetért a balassagyarmati és szügyi ön- kormányzat indítványával, és a közeljövő útfejlesztési terveiben ennek a két szakasznak minden­képpen előtérbe kell kerülnie. Hi­szen ezek az elképzelések telje­sen egybevágnak az uniós pályá­zati előirányzatokkal, amelyek­ben az útépítéseknél és korszerű­sítéseknél az iparterületek jobb megközelíthetősége az alapvető feltétel, és ebben az esetben ép­pen erről van szó. HIRDETÉS Nemzetközi konferencia Alsópetényben Nógrád megyében 2016. tava­szán egy lokális adottságokhoz, körülményekhez igazodó szem­léletformáló kampányt, nemzet­közi fórumot kezdett el szervez­ni az Ipoly-menti REL Egyesület az OKTF NHI támogatásával. Meggyőződésük, hogy a kör­nyezeti fenntarthatósági minták alapjainak lerakását már a gyer­mekeknél meg kell kezdeni, hi­szen annál biztosabban őrzik meg a tanult mintákat és alkal­mazzák azokat felnőtt korukban. A két sikeres rendezvényt márciusban megtartották Salgó­tarjánban és Balassagyarmaton, ahol közel 900 gyermek vett részt az interaktív játszóházak­ban, ismerkedett a szelektív hul­ladékgyűjtés szabályaival. „Használd Újra!” - Környezet- tudatos szemléletformálás és nemzetközi jó gyakorlat átadás Nógrád megyében kampány az utolsó eseményéhez érkezett. Alsópetényben, a Prónay- kastélyban tartják 2016. április 13-án szerdán 10 órai kezdettel nemzetközi konferenciájukat. Az előadók között lesznek ame­rikai, belga, olasz valamint ma­gyar szakértők. A térség szakmai és szakmapo­litikai résztvevőivel közösen össze­foglalják a hulladék gazdálkodás­sal kapcsolatos kihívásokat, hazai és nemzetközi előadók segítségé­vel pedig konkrét példákon ke­resztül vázoljuk a hulladékhasz­nosítás lehetséges megoldásait. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. OKTF NHI „Munkával és hittel"- Meggyőződéssel vallom, hogy azok a vezetők, akik szakmájukban nem jár­ták végig kezdetektől a vezetői szintig a beosztá­sokat, nem tudják átérez­ni az általuk irányított emberek gondjait, kihívá­sait. Nekem ez megada­tott... - mondta dr. Ber­csényi Lajos, a salgótarjá­ni Szent Lázár Megyei Kórház főigazgató főorvo­sa, aki - nemzeti ünne­pünk, március 15. alkal­mából - a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Ta­gozatának elismerését ve­hette át Szigeti András- Miért döntött a középiskola elvégzése után az orvosi hivatás mellett?- Középiskolában kiváló volt a fizika és a biológia oktatása. Ta­lán ennek köszönhettem, hogy érettségi előtt az országos tanul­mányi verseny dobogós helyén végeztem - kezdte dr. Bercsényi Lajos: - Tóth Norbert és kedves felesége Magdika, valamint Ko­vács Tibor tanárok életvitelük­ben és pedagógiai munkájukban egyaránt nagyon sokunk számá­ra példamutatóak voltak. Az or­vosi egyetem felvételi tárgyai ezek a tantárgyak voltak. A nyá­ri szünetekben beteghordó mun­kát vállaltam a kórházban. Édes­anyám és az akkori kórházi is­merőseim közösen biztattak az orvosi pálya felé.- Miért a Semmelweis Egyete­met választotta tanulmányai hely­színéül?- Keresztény hívő családban nőttem fel. Érettségim előtt kez­dődött meg a Nógrád Megyei Szénbányászati Tröszt felszámo­lása, megszületett a negyedik kis­testvérem, bányamérnök édes­apám helyzete tarthatatlan lett Salgótarjánban. Tatabányára ke­rült, így nem volt kérdés szá­momra hogy Budapestre, a Sem­melweis Egyetemre jelentkezzek, minél közeíebb a családhoz.- Milyenek voltak az egyetemi évei?- A középiskola könnyű volt az egyetemhez képest. Az egye­temi tanulmányaimat is végig vittem becsülettel, lelkiismere­tesen. Ami nehézséget okozott, hogy ezen időszak alatt kollégi­umban laktam, nehezen illesz­kedtem be ebbe a környezetbe, a több ágyas szobákban az ember­nek sokkal nehezebb volt a tanu­lás. Ezen túlmenően pedig némi gondot jelentett a tanulmányok összeegyeztetése azzal a mun­kával, amit azért vállaltam, hogy önfenntartó tudjak lenni.- Miért a szülészetet és az onko­lógiát választotta szakterületéül?- A sors hozta úgy, hogy az egyik szakterületem a szülészet lett, ugyanis sebésznek készül­tem. A sebész főorvos, aki mellett tanultam alacsony termetű volt, én viszont elég magas vagyok, ezért folyamatosan görnyednem kellett a műtőasztal mellett, amit sajnos nem bírt a derekam. így a váltás mellett döntöttem és a szü­lészet volt az, ahol szívesen fogad­tak és hívtak is. Hálás vagyok, mert dr. Kis Csitári István főorvos segítette a gyakorlati munkámat. Nekem meggyőződésem, hogy ő Észak-Magyarország legjobb szü­lész-nőgyógyász szakorvosa a mai napig. Második szakvizsgámat klini­kai onkológiából tettem le. Az Onkológia Intézetben prof. dr. Eckhard Sándor mellett eltöltött időszakban ismertem meg iga­zán a szenvedést és az emberek gyógyításának a nagyszerűség­ét. A szülészetben nagyon sok örömöt kaptam, hiszen ott új éle­teket segítünk a világra. Az on­kológiában más érzések vannak. Ott az igazi alázat, őszinte meg­értés, emberiesség, szeretet és közvetlen segítségnyújtás más formája jön ki az orvosi tevé­kenységből. Természetesen a magas szakmai tudás elenged­hetetlen. Ez megfogott engem.- Pályája elején milyen nehéz­ségekkel kellett megküzdenie nap, mint nap?- Meggyőződéssel vallom, hogy azok a vezetők, akik szak­májukban nem járták végig kez­detektől a vezetői szintig a be­osztásokat, nem tudják átérezni az általuk irányított emberek gondjait, kihívásait. Nekem ez megadatott, hogy beteghordótól főigazgatóig lássam a nehézsé­geket nap, mint nap. Pályám ele­jén három évig nővérszálláson laktam a feleségemmel, amely közel nem volt olyan korszerű és összkomfortos, mint a mai álla­pot. Ezt most már inkább előny­nek érzem érett fejjel, hiszen még inkább segítek fiatal kollé­gák, szakemberek lakáskérdés­ének megoldásában.- A munka mellett elvégezte az egészségügyi menedzseri képzést is. Miért döntött a második diplo­ma megszerzése mellett?- A Nógrád megyei közgyűlés­ben akkoriban az egészségügyi bizottság tagjaként dolgoztam, ott éreztem meg, hogy az egész­ségügy folyamatosan átalakuló­ban van. Képviselőtársaim biz­tattak, és a menedzserképzőben valóban megismertem, megta­nultam a vezetői szakma kihívá­sait, megoldási lehetőségeit.- Meglepetésként érte-e az orvosigazgatói, majd a főigazga­tói kinevezése?- Az orvosigazgatói felkéré­semre nem számítottam. Vélemé­nyem szerint azért esett rám felet­teseim választása, mert a megyei közgyűlés egészségügyi bizottsá­gának vezetőjeként sokszor sike­rült konszenzussal és megértés­sel megoldani dolgokat. Mindig azt kerestem, ami összeköt, nem pedig azt, ami elválaszt. A kérdés második felére ne­héz válaszolnom, mert ez a lehe­tőség váratlanul ért elődöm távo­zását követően. Természetesen a törvényeknek megfelelően pá­lyázat útján nyertem el a főigaz­gatói kinevezést.- Milyen fontos célokat sikerült elérni az intézménynek az ön ve­zetése mellett?- Büszke vagyok arra, hogy az általam vezetett elmúlt 15 évben intézményünk minden napja működőképes volt. Nem volt egy olyan alkalom sem, amikor nem tudtunk biztosítani ügyeleti ellá­tást betegeink részére. Vezető­ként kötelességem, hogy min­den lehetőséget - legyen az pá­lyázat, alapítványi támogatás vagy a korábbiakra visszatekint­ve címzett- vagy céltámogatás - megragadnunk annak érdeké­ben, hogy az intézménybe beke­rült betegek a kor színvonalának megfelelő gyógyító- és ápoló­munkát megkapják. Két dolgot veszek nagyon ko­molyan az életben és a munkám­ban: a hiba megbocsátható, de a hazugság nem! Nem szabad hi­báznunk, ezért vezetőtársaim­mal együtt mindent többször el­lenőrzünk, közös munkát vég­zünk. Véleményem szerint en­nek köszönhető az, hogy sike­rült megtartani kórházunk területi vezető szerepét, sőt bőví­teni tudtuk azt. Vallom, hogy ennek érdeké­ben az irányító hatóságokkal és döntéshozó szervezetekkel köl­csönösen jó kapcsolatokat kell ápolni, hiszen a közösségi érdek mindent megelőz. Ma már elmondhatom, hogy a Szent Lázár Megyei Kórház épü­letrendszere, modern műszere­zettsége európai szintű. Ez mind nagy eredmény, mégis a legesleg­fontosabb, hogy megpróbálunk olyan környezetet biztosítani, ahol az emberek megkapják a gondos­kodó gyógyítás lehetőségét Ennek eléréséhez minden kollégám hoz­zájárul nap, mint nap, amit csak köszönni tudok nekik.- Milyen személyes és intézmé­nyi tervei vannak a jövőre nézve?- Pályázat útján tovább korsze­rűsítenénk az energetikai rend­szerünket. Az informatikai rend­szerünk már képes arra, hogy a telemedicina lehetőségével más kórházak felé on-line kapcsola­tunk legyen. Célom, hogy mie­lőbb az alapellátás orvosai is be­kapcsolódjanak ebbe a rendszer­be, hogy ne papíralapon kelljen a betegeknek hozni-vinni az ered­ményeket. Más intézményektől érdeklődés van a nagy mosodai kapacitásunk iránt, további mun­kahelyeket tudnánk így teremte­ni egy korszerű mosodaüzem működtetésével. Amíg főigazgatói megbízatá­som szól, hittel és becsülettel szeretném szolgálni Nógrád me­gye lakosságát.- Véleménye szerint mivel érde­melte ki ezt az állami kitüntetést?- Inkább úgy fogalmaznék, hogy a közösségem érdemelte ki. Én csak egy szereplője va­gyok ennek a kollektívának, s hogy most engem ért ez a meg­tiszteltetés, azt őszintén köszö­nöm, de meggyőződésem, hogy ez az elismerés mindannyiunké.- Hogyan fogadták, munkatár­sai, ismerősei, családtagjai ezt a kitüntetést?- Hihetetlen sok gratulációt kaptam, éreztem az emberek szeretetét, számomra ez a szere­tet és megbecsülés igen fontos. Remélem, hogy továbbra is rá­szolgálok bizalmukra.- Milyen érzés volt átvenni ezt az érdemkeresztet?- Felemelő és megtisztelő. Eze­ket az érzéseket végtelenül köszö­nöm a családomnak, feleségem­nek, édesanyámnak, ugyanis az ő támogatásuk nélkül ezt a mun­kát nem tudnám végezni. A jó Is­ten áldását kérem mindenkire, aki a másik emberért tanul, dol­gozik vagy bármilyen szempont­ból segítséget nyújt neki!

Next

/
Thumbnails
Contents