Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-11 / 83. szám
Japán kulturális értékeivel várja a turistákat A japán Kanszai régió három prefektúrája, Hjogó, Tottori és Kiotó a 2020-as tokiói olimpiáig külföldön ismeretlen termálfürdőivel, nemzeti parkjaival, kulturális örökségével és gasztronómiájával ötszörösére szeretné növelni az európai turisták számát. Venczel Katalin A fukusimai atomerőmű katasztrófája utáni drasztikus visz- szaesést követően 2014-hez képest tavaly csaknem 50 százalékkal emelkedett a Japánba látogató külföldi turisták száma, megközelítetve a 20 milliót, ami rekordnak számít. A látványos növekedés csalóka, mert a turisták többsége csak a Tokiótól Oszakáig vezető úgynevezett Arany Úton megy végig. A metropoliszok ellentétét képező autentikus vidéki tájakon alig fordul meg külföldi, pedig majdnem háromezer fürdővárosban kiválóan kiépített infrastruktúra, nyugati színvonalú hotelek és panziók várják a látogatókat, valamint a világ legjobb séfjeit megihlető éttermek. Japánt főleg a szomszédos ázsiai országok középosztálybeli turistái keresik fel. A kínaiak aránya egy év alatt 107 százalékkal nőtt a dél-koreaiak, a tajvaniak és a hongkongiak előtt, akik a többi ázsiai nemzettel együtt a szigetországba látogató turisták 83 százalékát teszik ki. A csoportosan utazó ázsiaiak elsősorban vásárolni érkeznek a japán nagyvárosokba és csupán alig néhány napot maradnak. Mindezek tudatában fogott ösz- sze Japán 47 prefektúrája közül három az ország középső részén, a Jionsú-szigeten található Hjogó, Tottori és Kiotó annak érdekében, hogy a hosszabb időre érkező és szívesebben költekező amerikai és európai turistákat a vidéki tájakra vonzza. A Japán-tenger partján elterülő három megye területén található a Sanin Kaigan Geopark. A természetvédelmi terület legfőbb látványosságai a tengerparton 16 kilométer hosszan emelkedő, a szél és eső által formázott, csodálatos látványt nyújtó homokdűnék Tottori város határában, valamint a feketecsőrű gólyák telepe a hegyekkel körülölelt Tojookában. Az európai fehér gólyával rokonságban álló, de jóval nagyobb madárból már csak kétezer létezik, főként Oroszországban és Kínában. Japánban alig kétszázat nevelnek a ritka fajból annyira védetten, hogy azok télen sem vándorolnak el. A feketecsőrű gólya valójában 1971-ben kihalt Japánban, Oroszországból hozott példányokkal indították el a reprodukciós programot, amelynek eredményeként 1989-ben születtek először gólyák a természetvédelmi parkban. Tíz évvel ezelőtt pedig szabadon engedték az első fogságban született és nevelkedett példányokat.- Ezek a gólyák prefektúránk jelképei, a nemzeti természeti örökség részét képezik - mondta az MTI-nek Nakagai Mune- haru, Tojooka polgármestere. Másik büszkesége a közeli Kinoszaki, a régió egyik legnépszerűbb fürdővárosa hét fürdőházával, a földrengéseket követöbbi múzeumára: a gazdag gyűjtemény üresen kong. A nyugdíjas, többségében önkéntes személyzet idegen nyelvet nem beszél, pedig a földrengést hang- és fényhatásokkal megidéző panorámaterem mellett korabeli dokumentumfilmek, személyes tárgyak, valamint a természeti katasztrófák megelőzésére koncentráló oktató programok is várják az érdeklődőket. Hasonló kép fogadja a látogatókat a japán képregények, a mangák szerzőinek városában, Tottoriban, az 1978 óta működő Watanabe Művészeti Múzeumban. Ott található Japán egyik leggazdagabb szamuráj harcművészeti gyűjteménye, amely a nyitás óta soha nem hagyta el az épületet. Bárki felpróbálhatja az eredeti páncélokat és megcsodálhatja a korabeli viseleteket, kézbe veheti a hétköznapi tárgyakat, a fegyvereket és az ékszekereket. A jobbára látogatók nélkül nyitva tartó múzeumban kizárólag japán nyelvű feliratok találhatók. A Japán egykori legfőbb kereskedelmi útvonalán található Sizuban pedig az óriásfenyőkből épült, negyvenszobás egykori Isitani vendégházból átalakított múzeumban és a hozzá tartozó legutóbbi cannes-i fesztiválon a legjobb rendezés díját elnyert The Assasin is, a tajvani Hu Hsziao-hszien alkotása. Hiraijukó, a prefektúra turisztikai igazgatója olyan kulturális örökségekre szeretné ráirányítani a figyelmet, amelyek külföldön még ismeretlennek számítanak. Ilyen az 1994 óta UNESCO-védettséget élvező több mint ezeréves Bjódóin buddhista templom a Kiotóhoz közeli Udzsi városkában, vagy az 1661- ben alapított Manpuku-dzsi buddhista iskola impozáns épületegyüttese és hatalmas parkja. A leglátványosabb kétségkívül a Fusimí Inari sintó vallású szentély az Inari-hegy lábánál. Imacsarnokához 30 ezer vörösre festett szentélykapu alatt lehet eljutni a cédrusok árnyékában. A Kiotó körüli félsziget sziklás partvidékének függővasúttal megközelíthető kilátóiból csodálatos kilátás nyílik a Japán-tenger mély öbleire, köztük a Mijazu-öblölre, amelyen 3,5 kilométeren nyúlik át egy száz méter széles, fenyőkkel borított ho- mokpad. A japánok egyszerűen csak Amanohasidaténak, azaz a menny hídjának nevezik, és hazájuk három legszebb tájképéhez sorolják. tőén újjáépített hagyományos fa épületeivel, az ajándékboltokkal teli, festői főutcájával, ahol a kimonó egyszerűbb, pamutból készülő változatát, a jukatát viselő japánok között időnként európai turisták is feltűnnek. Az onszenek, a természeti környezetben található, ásványokban gazdag termálfürdők Japán legfőbb természeti kincsei. A víz a vulkanikus eredetű, természetes hőforrásokban 45-50 fokos. Az onszen kultúra a japán mindennapok része: családok, kollégák, baráti társaságok együtt járnak kikapcsolódni a szigorú etikett alapján meghatározott bel- és kültéri fürdőzésekre. A nemek szerint elkülönített medencékbe csak szappanos mosakodás után, meztelenül szabad belépni. Agisi Juko, a Hokkaidói Egyetem professzora a magyar gyógyfürdők terápiáinak tanulmányozásával elsők között próbálja meghonosítani a gyógy- turizmust Japán egyik legelegánsabb és legrégibb fürdőhelyén, a több mint 1300 éves Ariméban. A másfél milliós Köbétől alig félórára, a Rokkó- hegyen az 1980-as évek ingatlanboomja idején húzták fel azokat a hatalmas komplexumokat, amelyek a főszezonon kívül kihasználatlanok, a ritka külföldi vendégeket tárt karokkal várják. Kóbe teljesen újjáépített modern tengerparti városközpontjában hozták létre a Hansin- Avadzsi Földrengés Emlékmúzeumát. Japán történelmének egyik legerősebb, a Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű földrengése 6437 áldozatot követelt 1995. január 17-én. Az alig 21 másodpercig tartó katasztrófában 40 ezren sérültek meg és több mint 240 ezer épület megsemmisült. Az üvegfalú modern központra jellemző, mint a régió meseszerű japánkertben a külföldi turisták a hagyományos japán életmód alapjaival ismerkedhetnek. A régió leglátogatottabb turista látványossága, a himedzsi várkastély, amely 1993 óta az UNESCO világörökségi helyszíne. Öt év teljes körű felújítás után egy évvel ezelőtt nyitotta meg újra a kapuit, azóta 2,5 millió látogatót vonzott. Messziről fehérlő falairól kapta a fehér kócsag becenevet. A hadakozó fejedelemségek korában mind a 250 japán tartomány hasonló végvárral rendelkezett, de a fából készült kastélyok közül csak 12 maradt fent. Himedzsi 47 méter magas tornyait soha nem érte támadás, a labirintusszerű, lenyűgöző építményrendszer teljesen épen megmaradt, a második világháborús bombázások és a földrengések is megkímélték. Itt forgatta Akira Kuroszava 1980-ban Az árnyéklovas, majd 1985-ben a Ran-Káosz című filmjét, és itt készült 2003-ban Az utolsó szamuráj Tom Cruise- zal a főszerepben. Ahogyan a
