Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-14 / 61. szám

Emlékezzünk! Ha egyszer a mérleg egyik serpenyőjébe bele lehetne rakni mindazt, amit a Habs­burgok elvittek Magyarországról, a másik­ba pedig azt, amit idehoztak, nem kétsé­ges, hogy a hozadék igen csekély lenne. Csekély ahhoz képest, ami kárt itt okoztak uralmuk évszázadai alatt! Hosszan lehet­ne sorolni, a koncepciós perekben f&és va­gyonvesztésre ítélt főurak eseteitől az or­szággazdaságának hanyagolásáig, a fize­tetten végvári vitézek magukra hagyásától a szabadságjogok tiprásáig, az adók kiszi­polyozásától az etniakai arányok felborítá­sáig nagyon sok minden van a rovásukon - tulajdonképpen a középkori magyar ki­rályság pusztulása. Vér és arany: mindkettő ment, ki tudja, mennyi... Érdekeiket magyar katonák is védték Európa harcterein, a felvidéki és er­délyi bányák aranya és ezüstje a bécsi kincstárat hizlalta. Ha egy kicsit közelebb szaladunk a történelemben, azt is láthat­juk, hogy a végzetes békediktátumhoz ve­zető első világháború sem magyar akarat­ra kezdődött, sőt... Mégis Magyarország fizette érte a legnagyobb árat, szenvedte el a legtöbb veszteséget! A Habsburgok által vérbefojtott felkelések sorában az 1848-49-es események nem úgy kezdődtek, hogy rosszul is végződhet valami: 1848. március 15-én bizonyára úgy tűnt azok­nak, akik átélték az eseményeket, hogy vér nélkül győz a magyar szabadság. Utólag per­sze már tudjuk, mi lett a vége... Ezt azonban mégnem sejthették, akik Táncsics Mihályt ki­szabadították börtönéből, vagy kinyomtatták a Tizenkét pontot A márciusi ifjak kezdeményezése az újabb kori magyar történelemben példát­lan nemzeti egységre talált. Erre gondol­junk mi is az ünnepen, mert most is nagy szükség lenne rá! „Egy nemzet összefogott" „Ügyen lelked szabad” Salgótarján. Március 15-én az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc évfordulójára meg­rendezett városi programok dél­előtt 10.00 órától kezdődnek. A Nógrád Történeti Múzeumban múzeumpedagógiai foglalko­zásra várják az oda látogató ér­deklődőket. 10.45-től Salgótar­ján Megyei Jogú Város Önkor­mányzata és a Nógrád Megyei Természetbarátok Társasága Petőfi Sándor Emléktúrát hir­det a Salgóvár alatti sziklafalon elhelyezett Petőfi-emléktáblá- hoz. Emlékező beszédet mond: Dániel Zoltán alpolgármester és Józsa Gábor, a Nógrád Megyei Természetbarátok Társaságá­nak képviselője. Közreműködnek a SÁI Pető­fi Sándor Tagiskolája VI. osztá­lyos tanulói és Godó Sándorné, az SKTC Baráti Társaságának tagja. A megemlékezés a Salgóvár szikláján elhelyezett emléktáblánál történő koszo­rúzással zárul. A délután folyamán 15 órától a Múzeum téren kezdődik a ha­gyományos városi megemléke­zés és koszorúzás. Az ünnepi szónok Fekete Zsolt, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármeste­re lesz. A „Legyen lelked sza­bad...” című zenés műsorban közreműködnek a Zenthe Fe­renc Színház művészei és stúdi­ójának tagjai, a Nógrád Tánc- együttes, valamint a Dobroda Ze­nekar, Csábi István és Végh Gyu­la előadóművészek. Ünnep a várnál .: i BtljákaAa elméit évek hagyo­mányaihoz hasonlóan idén március 15-én, kedden is 10 órától színes programokkal várnak minden érdeklődőt a Cserhát Natúrpark rendezvé­nyére, amely a bujáki várnál lesz. Parkolásra a honvédségi üdülő melletti téren lesz lehe­tőség. Számos érdekességgel várják az oda látogatókat, töb­bek között zenés ünnepi megemélkezéssel, baranta ha­gyományos magyar harcművé­szeti bemutatóval, valamint gyermekprogramokkal, az íjá­szat , az ostorkezelés kipróbá­lásával. Túrázásra is lehetőség nyílik azok számára, akik gya­log szeretnék megközelíteni a várat. Nekik a javasolt felszere­lés a túraruházat. Eső esetén a program elmarad. A Széchenyi István Álta­lános Iskola diákjainak kitűnően megkomponált műsorával, Bállá Mihály országgyűlési képviselő beszédével, illetve a hősi emlékhelyhez vezető fák­lyás felvonulással és ko­szorúzással tisztelegtek Bercelen az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc legendás alakjai előtt. Hegedűs H. Az általános iskola aulájában fel­vezetésként a helyi Csemetekert óvoda apróságai énekeltek, majd képi bejátszáson hazánk legszebb ékességei vetítődtek elő, miközben kísérő zeneként a Bánk bán legis­mertebb áriája csendült fel. Az iskolások műsorának ele­jén egy íróasztalnál foglalt he­lyet a Szendrey Júliát alakító lány, aki fiának, Zoltánnak me­sélt édesapjáról, Petőfi Sándorról és a dicsőséges eseményekről; a fiú nem ismerhette apját, mivel féléves volt, amikor a forradal­már költőnek nyoma veszett Se­gesvárnál. Felidéződött, miként indultak a Pilvax ifjai március tizenötödikéi útjukra, mi módon változtatta át Petőfi a Nemzeti dal első sorát „Rajta magyar”-ról „Talpra, magyar”-ra, hogyan vet­ték rá Landerert, hogy kinyom­tassa a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. Előjött Kossuth, aki tüzes han­gú beszédet intézett a nemzethez, hogy a honvéd hadseregbe minél több katonát toborozzanak, s fel- elevenítődött Világos, a fegyverle­tétel, a szabadságharc vége. A Zentainé Fehér Ágnes által összeállított mozgalmas előadás után lépett a mikrofonhoz Bállá Mihály. Nosztalgiázással kezdte gondolatait: ifjúkorára, 1982-re tekintett vissza, amikor az Illés együttes megzenésített Nemzeti dala óriási érzelmi hatást váltott ki a fiatalokban, és ez is egy pont volt abban a folyamatban, ami a rendszerváltáshoz vezetett, és immár március 15-e piros betűs ünnep lett a naptárban. Hozzá­tette, Petőfi és társai egy kiváló­an előkészített közegben, a re­formkor szellemiségében léptek fel forradalmi módon, tanultak elődeik hibájából, és a nemzet összefogott a közös cél érdeké­ben. A forradalom vértelenül zaj­lott, amit tudatos építkezés, tör­vénykezés követett, mígnem a harc eljutott a magyar független­ség kimondásáig, és csak egy ide­gen hatalom beavatkozása, majd a cári haderő bevetése fejeztette be sajnos idő előtt ett a munkát. A márciusi hősök hittek ab­ban, hogy elérhetik végső célju­kat, a magyar név pedig megint szép lesz. Polgári értékeket val­lottak és a nemzeti nyelv ügyét is sikerre vitték. A politikus pár­huzamot vont a mai aktualitá­sokkal: a délkeleti határainknál megjelenő migránsok hiába jön­nek tömegesen egy jobb élet re­ményében, ahogy a Habsburgok céljai nem voltak azonosak a ma­gyar függetlenségi törekvések­kel, úgy a menekültek kultúrája sem egyeztethető össze a keresz­tény Európa értékeivel. Az iskolai ünnepséget követő­en a nemzeti és a berceli közsé­gi zászló „felvezetésével” fáklyás menet indult a falu központjá­ban található hősi emlékműhöz, amelyet a helyiek és vendégeik egyaránt megkoszorúztak. HIRDETÉS SALGÓTARJÁNI fh*<i PROGRAMAJÁNLÓ JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONDERENCIA KÖZPONT Március 14.19.00 Bartók Kamaraszínház (Dunaújváros) Anconai szerelmesek Szólójegyek vásárolhatók! Március 25.17.00 Alma Együttes koncert (Színházterem) Jegyek már kaphatók! IDŐPONTVÁLTOZÁS! Zenthe Ferenc Bérlet - Rózsavölgyi Szalon: Romance.com új időpontja: 2016. április 1.19.00 APOLLÓ MOZI 11.30,13.30,14.00 Zootropolis • Állati nagy balhé, 12.15,3015.30 Kung Fu Panda 3,16.15ALovasíjász, 17.30,20.00 A Beavatott: A hűséges, 18.30 Agyas és agyatlan, 20.15 Támadás a Fehér Ház ellen 2 • London ostroma VÁROSI MEGEMLEKEZES Camping telep buszforduló Március 15.8.45 Petőfi Emléktúra indulás Salgó vára-Petőfi Emléktábla Március 15.10.45 Megemlékezés, koszorúzás Dornyay Béla Múzeum Március 15.10.001848-49-es forradalom és szabadságharc emlékezete - múzeumpedagógiai foglalkozás Múzeum tér Március 15.15.00 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett városi megemlékezés, koszorúzás VÁROSI TELEVÍZIÓ HÉTFŐ 09.00 Mesél az ovi (Papp Benjá­min) 09.05 Hírfüzér 09.35 Nemzetközi Dixieland Fesztivál 2015 - Funny Fellows 09.50 Monológium III. - Nagy Pál portré 10.30 Hírfüzér 11.00 INFO TV 1#.0O fflffBlfér 13.30 INFO TV 19.00 Mesél az ovi (Medved Bálint) 19.05 Hírfüzér 19.30 Értéktár - Pedagógus hangverseny a zeneiskolában 20.30 H(rfüzér21.00 INFO TV KEDD 09.00 Mesél az ovi (Medved Bálint) 09.05 Hírfüzér 09.30 Ér­téktár - Pedagógus hangverseny a zeneiskolában 10.35 Hírfüzér 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.25 Ajánlói 3.30 INFO TV 19.00 Mesél az ovi (Kis Páles Virág) 19.05 Hírfüzér 19.35 1948. március 15. (kisfilm) 19.40 Városi megemlékezés az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc évfordulóján 20.30 Hírfüzér 21.00 INFO TV Apropawjinléa Wmttjm WwtwIWisUtcwpiA Kft, üsMgjösivJiCiÄ További programok a WWW.STKULr.INFO honlapon1 Kopjafát avattak a templomkertben Az 1848-49-es forradalom­ban és szabadságharcban részt vett őrhalmi - akkor még Trázs - honvédek tisz­teletére pénteken délután kopjafát avattak a község ró­mai katolikus templomának kertjében. H. H. _____________________ Oltalom. A kezdeményező Őrhalomért Egyesület nevében Farkas Andrea elnök rövid ünne­pi beszédében elmondta, hogyan jutottak el az ötlettől a megvalósí­tásig. A tavaly első alkalommal megtartott községi megemlékezé­sen beszélgettek László Péter köl­tővel, hogy vajon hányán harcol­hattak Őrhalomból, illetve a tele­pülés elődjéről, Trázsról a szabad­ságharcban. Az irodalmár-króni­kás hamarosan rábukkant egy eredeti, 1848-as keltezésű hivata­los besorozási iratra, és végül ti­zenkilenc olyan helyi személy ne­ve került elő a megsárgult papí­rokról, akik fegyvert fogtak a nem­zeti függetienség kivívásáért. Előttük tisztelegve kérte fel az Őrhalomért Egyesület a faluban élő fafaragót, Kertész Attilát a kopjafa elkészítésére, amit Varga Olivér vállalkozó anyagilag támo­gatott, illetve Farkas Egon pol­gármester, valamint Horváth Bertalan plébános is a kezdemé­nyezés mellé állt. Az eseményen Menyhárt Éva énekelt, László Péter saját versét szavalta, míg a mementó oszlo­pot az egyesület két tagja, Antal József György és Varga József lép- lezte le, míg az egyház részéről Horváth Bertalan plébános szen­telte fel. A kopjafa-avatás után tar­tották a művelődési házban az ön- kormányzat március tizenötödi­kéi megemlékezését, amelyen Farkas Egon polgármester mon­dott beszédet, a műsorban pedig felléptek Nagy Luca és Berták Áron, a József Attila Általános Is­kola tanulói, a helyi nyugdíjas klub tagjai, az őrhalmi óvodások és a Tormay Cecile Irodalmi és Történelmi Társaság előadói.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents