Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-09 / 57. szám
Kevesebb a menedékkérő Mintegy harmadával csökkent a Németországba érkező menedékkérők száma februárban az előző hónaphoz képest - közölte a német belügyminisztérium kedden. Berlin. Az EASY elnevezésű rendszer adatai szerint, amely azt rögzíti, hogy hányán szándékoznak menedékkérelmet benyújtani, februárban 61 ezer 428-an érkeztek Németországba, a januári 91 ezer 671-hez képest. A februári érkezők közül 24 612 ember szíriai, 12 355 iraki, és 12 121 afgán állampolgár. Az EASY rendszer azonban csak a menedékkérelmi szándékot regisztrálja, azt nem, hogy az illető tényleg kért-e menekültstátust. Emiatt nem lehet tudni, a menedékkérelmi szándékukról nyilatkozók közül hányán folytatják útjukat Észak-Európába, illetve hányán vannak azok, akik egyáltalán nem szándékoztak menedéket kérni Németországban. Moldova csak Romániával egyesülve kerülhet be az Európai Unióba Moldova sosem lesz az Európai Unió vagy a NATO tagállama, csak úgy kerülhet be az EU-ba, ha egyesül Romániával - állította Traian Basescu volt román államfő egy moldáv lapnak adott interjújában, amelyet kedden ismertetett a román Hotnews.ro hírportál. Bukarest A politikus alkalmasnak nevezte a történelmi pillanatot a „két román állam” újraegyesítésének felvetésére, amit szerinte eddig csak gyávaságból nem tűztek napirendre a két ország politikusai. „Végül is két bűnöző, Sztálin és Hitler rendelte el a szétválásunkat, amit aztán a külügyminisztereik, Ribbentrop és Molotov ültetett át a gyakorlatba. Miért nincs bátorságunk kijelenteni, hogy nem akarunk többé két bűnöző által megszabott modell szerint élni? A válasz egyértelműen a gyávaság, e mellett pedig a legtöbb moldovai politikus ragaszkodik ahhoz, hogy saját országa legyen” - vélekedett Basescu. A mai Moldovával csaknem megegyező területű Besszarábia - a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt térség - több mint egy évszázados cári uralom után a bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része. Megállapodás született a határok lezárásáról Angela Merkel német kancellár (balról a második) és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő (középen) az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli migrációs csúcstalálkozója után Brüszszelben 2016. március 8-án Vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugatbalkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni , az embercsempész útvonalakat, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben újságíróknak az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóját követően kedden. Brteel, Orbán Viktor tájékoztatása szerint eredményre vezetett a magyar-osztrák- szlovén-horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk. A megállapodás értelmében az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánják törni, ami azt jelenti, hogy ők „hiába is állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon” - fogalmazott a miniszterelnök. Ez nehéz helyzetet idéz elő Görögországban, hiszen nagyon sokan ott ragadtak és ott ragadnak, ezért az uniós tagállami vezetők azt vállalták, hogy segítenek Görögországnak a megnövekedett terhek viselésében. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy nem született megállapodás a törökökkel, mivel ők négy nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslattal álltak elő. Az uniós tagországok vezetői úgy ítélték meg, hogy azok túlságosan nehéz kérdések ahhoz, hogy egy délután alatt igent vagy nemet lehessen rájuk mondani. Ezért felhatalmazták Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat Törökországgal arról a javaslatról, amelyet a hétfői tárgyaláson előterjesztettek. Orbán Viktor elmondta, meghatároztak néhány olyan elvet, amelyek a tárgyalások kiindulópontjai lehetnek. A tárgyalások eredményeiről a következő, jövő heti uniós csúcs- értekezleten egyeztethetnek a tagországok vezetői. A török megállapodás részleteiről Orbán Viktor újságíró kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország élesen ellenzi azt az EU-Törökország megállapodás szövegében szereplő utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Szlovákiával közösen jogfenntartó nyilatkozatot tett Magyarország, amelyben kimondták, hogy a szöveget nem tudják támogatni. Ennek oka az, hogy perük az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik. Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező betelepítési kvóta egyetlen eddig elfogadott módszerével sem, ezért támogatta azt a lengyel indítványt is, amely kimondja: semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi áttelepítési, áthelyezési és betelepítési mennyiségen felül újabb kötelezettségek jöhetnének létre - közölte Orbán Viktor. Lengyelország nem támogat újabb áttelepítést A rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozó után körvonalazódó megállapodás esélyt ad a migrációs válság megoldására, egyelőre fontos, hogy az elfogadott zárónyilatkozat kizárja az újabb áttelepítési elköteleződéseket - értékelte az Európai Unió és Törökország közötti tárgyalásokat kedden a lengyel miniszterelnök. Varsó/Briisszel. Beata Szydlo a brüsszeli megbeszélések befejezése után nyilatkozott a lengyel újságíróknak. A kormányfő azt mondta, a találkozó során bebizonyosodott annak, a lengyel kormány által korábban is képviselt álláspontnak a jogossága, miszerint a közel-keleti migráció problémáit az Európai Unió határain kívül kell kezelni. A megbeszéléseken Szydlo felajánlotta, hogy Lengyelország részt vállal a külső uniós határ védelmében, e feladat teljesítésére több száz határőrt és rendőrt irányítana, felszereléssel együtt. Kifejezte Varsónak azt a készségét is, hogy folytassák a közel-keleti válság sújtotta területekre irányuló lengyel humanitárius segítségnyújtást. A „nehéz, de Lengyelország és az Európai Unió jövőjének szempontjából jó eredménynyel járó” megbeszélések reményt adtak, a schengeni övezet „normális működésének visszaállítására” - értékelte a lengyel kormányfő, megjegyezve, hogy „nagy lépést jelentene az európai migrációs problémák megoldásában, ha következetesen megvalósítanánk” a tárgyalásokon megbeszélteket Kiemelte, hogy a keddre virradóra elfogadott zárónyilatkozatba az ő javaslatára az a módosítás került be, amely szerint - mint mondta - a tagállamok nem fogadnak el „semmiféle újabb áttelepítési elköteleződést, a már elvállaltakon felül”. Az előző lengyel kormány tavaly szeptemberben elfogadta az Európai Bizottság kötelező kvótáját, amely 120 ezer menekült szétosztását irányozza elő a tagországok között. Lengyelországnak ezen megállapodás, valamint egy korábbi kötelezettségvállalás értelmében 2017 végéig összesen 6-7 ezer migránst kellene befogadnia. Szydlo kabinetje - tiszteletben tartva a jogfolytonosságot - vállalja az előző kormány által vállalt kötelezettséget. Szlovákiai választás: magyar összefogást! Budapest/Pozsony. A szlovákiai magyar szavazók összefogást várnak a kisebbségi pártoktól, ezért a Magyar Közösség Pártja (MKP) egy esetleges előre hozott választáson közös jelöltek állítására törekedne - mondta a párt elnökségi tagja a Kossuth Rádió műsorában kedden. Bárdos Gyula úgy vélte: katasztrofálisan sikerült a hétvégi szlovákiai parlamenti választás mind az ország, mind a déli régió, mind a magyar kisebbség számára: ilyen kevés magyar képviselő még nem volt a pozsonyi törvényhozásban. A magyar szavazók azt várják a kisebbségi pártoktól, hogy összefogjanak, mivel ez a Most-Híd miatt ezen a választáson nem történt meg, a magyarok többsége el sem ment szavazni - fogalmazott. Azzal kapcsolatban, hogy Berényi lózsef, a párt eddigi vezetője hétfőn lemondott, azt mondta: bár a parlamentből kimaradt az MKP, de a szavazó- bázisát megtartotta. A közeljövőben várható előre hozott választáson készek szövetségre lépni a Most-Híddal is. A szombati parlamenti választást Robert Fico kormánypártja, az Irány - Szociáldemokrácia nyerte, a pozsonyi törvényhozásba ezzel együtt 8 politikai csoportosulás jutott be. Az új pozsonyi parlamentbe bejutott a Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd, amely a voksok 6,5 százalékát kapta meg. Az MKP-ra a választók 4,04 százaléka adta szavazatát. Falak és kerítések: fokozzák a szenvedést Brüsszei/Strasbourg. Nem jelent megoldást a kerítések és falak építése a menekültek távol tartására, ezek csak fokozzák ezeknek az embereknek a szenvedését - jelentette ki kedden Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. A tisztségviselő az EP-képviselők előtt beszélve hangsúlyozta: Európa elérkezett az igazság pillanatához, most kell megerősíteni azokat a értékeket, amelyekre a kontinens épült. Filippo Grandi aggodalmát fejezte ki az uniós és török vezetők hétfői brüsszeli csúcstalálkozóján megkötött elvi megállapodás miatt: attól tart, hogy olyan egyezmény születhet, amelynek során nem veszik figyelembe a nemzetközi jog előírásait. Lehetetlen megállapodni a törökökkel Szinte lehetetlen lenne végrehajtani bármilyen, a migrációs válság kezelését célzó megállapodást az Európai Unió és Törökország között - írták az uniós ügyészségi együttműködési szervezet, az Eurojust egy belső jelentésében, amelyet kedden ismertetett a Politico.eu című brüsszeli hírportál. Brüsszel. A Politico friss cikkében az olvasható, hogy a dokumentum készítői komoly kétségeket fogalmaztak meg a már meglévő és a jövőben eseüegesen megkötött EU-török migrációs egyezményekben foglaltak megvalósíthatóságával kapcsolatban. Törökországban a kellő politikai akarat és a szükséges infrastruktúra is hiányzik az Európába tartó migránsáradat megfékezéséhez - írták a jelentésben. A török kormány és a nép jórészt pártolja, hogy a menekültek elhagyják az országot, azaz „támogatják az embercsempészeket a bevándorlók Törökországból történő elszállításában” - állapította meg az ügyészi szervezet februári jelentésben. Az uniós és török vezetők hétfői rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb vonalairól. A körvonalazódó megállapodás értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU- nak viszont minden egyes visz- szafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Egy verekedésben megsebesült, vérző fejű migráns a Görögországot és Macedóniát elválasztó határkerítés görög oldalán, Idomeni közelében lévő sátortáborban 2016. március 8-án. A macedón hatóságok szigorították a migránsok belépésének feltételeit, hogy lassítsák a menekültáradatot. A határ görög oldalán már több mint 14 ezer migráns torlódott fel. Torlódnak a migránsok a határon
