Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-05 / 54. szám

Kisfia született a hercegnőnek Kisfiúnak adott életet Viktória svéd királyi hercegnő, Svédország trónörököse, akinek már van egy négyéves kislá­nya is. Az újszülött az Oscar Carl Olof nevet kapta. Stockholm. A baba kedden este született meg egy stock­holmi kórházban. Svédország legfiatalabb hercege, aki édes­anyja és nővére után a harma­dik a trónöröklési sorban, 52 centiméterrel és 3655 gram­mal jött világra - közölte a ki­rályi udvar. A 38 éves Viktória hercegnő és újszülöttje is jól vannak. „Re­mekül érzik magukat. Mind­annyian boldogok vagyunk - nyilatkozta egy sajtótájékozta­tón a hercegnő férje, a 42 éves Dániel herceg, aki jelen volt a szülésnél. A királyi udvar csütörtökön jelentette be, hogy a kisfiú az Oscar Carl Olof, Skane hercege nevet és címet kapta. A hercegnő 2010 nyarán há­zasodott össze Dániel Westling személyi edzővel, fitneszterem- tulajdonossal. Közember férje a házasságkötés után hercegi rangot kapott. Első gyermekük, Esztella 2012 februárjában szü­letett meg. Viktória koronahercegnő XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia királyné legidősebb gyermeke, két testvére van, Károly Fülöp és Magdolna. A királyi párnak immár négy unokája van, korábban Mag­dolna hercegnőnek is két gyer­meke született. Hamarosan Károly Fülöp és felesége is gyermekáldás elé néz: április­ra várják első kisbabájukat. Az emlékezés működési mechanizmusának feltá­rásáért három egymástól függetlenül dolgozó brit neurológusnak ítélték oda idén az idegtudo­mány legjelentősebb elis­merését, az egymillió euróval járó dániai Agy­díjat. Koppenhágg/London. a kitünte­tettek, Tim Bliss, Graham Collingridge és Richard Morris egymástól függetlenül leírták, hogy az agy miként képezi, tárol­ja és veszíti el az emlékeket. Ki­mutatták, hogy a hippokampusz stimulálásával javítani lehet az emlékezőképességen - indokol­ta honlapján a díjat odaítélő gyógyszergyári jótékonysági szervezet, a GreteLundbeck Euró­pai Agykutatási Alapítvány. A brit lapok tudósítása szerint a díjazottak megoldottak egy rej­télyt, amely 100 éve izgatta a tu­dósokat. „Az emlékezés annyira szerves része a létezésünknek, hogy gyalázat volt, hogy eddig nem ismertük a mechanizmu­sát” - idézte a The Independent a kutatók egyikét, a 75 éves Tim Blisst, a londoni Francis Crick Intézet professzorát. A kutatók azonosították a hippokampuszban azokat a szi­napszisokat - a sejtek közötti kapcsolódási pontokat -, ame­lyek elektromos stimulálásával javítható a memória, majd azo­kat a receptorokat - fehérjéket -, amelyek aktiválásával elindítha­tó a tartós memóriaerősítés. Richard Morris, az Edin­burghi Egyetem 67 éves kutató­ja szerint felfedezéseikkel nem lehet megakadályozni az Alzheimer-betegség kifejlődését, de elvezethetnek olyan gyógy­szerek kifejlesztéséhez, amelyek csökkentik a memóriavesztést a betegség korai szakaszaiban. Bár a 61 éves Graham Collingridge, a Bristoli Egyetem kutatója és a másik két neuroló­gus sohasem kísérletezett együtt laboratóriumban, tapasztalatai­kat megosztották egymással. Az idegtudományi Nobel­ként is emlegetett Agy-díj a legnagyobb pénzjutalommal járó elismerés ezen a szakte­rületen, összege meghaladja a Kavli Alapítvány kétévente odaítélt díjáét, amellyel egy­millió dollár jár. A díjazottak megosztoznak az egymillió eurós összegen. Az elismerést július elsején adja át Koppen­hágában Frigyes trónörökös. Megtalálták a császár sírját Megtalálták és régészek felszínre hozták annak a kínai uralkodónak a koporsóját, aki 2000 év­vel ezelőtt 27 napig volt a trónon, és a kínai tör­ténelemben Haj nun őr­grófjaként vált ismertté. Peking. A történészek bizo­nyosak abban, hogy a kelet-kí­nai Csianghszi tartomány székvárosához, Nancsanghoz közeli, öt éve felfedezett sír­hely Liu Ho temetkezése he­lye, a koporsó az egykori ural­kodó földi maradványait tar­talmazza. Erre utal a mellette talált pecsét is, rajta a császár neve. A koporsót januárban emel­ték ki a föld alól, majd labora­tóriumban vizsgálták. Az ásatások korábbi szaka­szában egy másik pecsétet is találtak „Liu mester pecsétje” felirattal, valamint aranyból készült érméken és bambusz­tárgyakon szereplő feliratok is utalnak a sír gazdájára. A Kr. e. 92-ben született Liu a virágzó Han-dinasztia legna­gyobbnak tartott uralkodója, Vu császár unokája volt. Öt­éves korában, amikor apja meghalt, a mai Santung tarto­mányi Lajcsou hercege lett. Nagybátyja halála után, Kr.e. 74-ben lett uralkodó, de állító­lag alkalmatlansága miatt az akkori uralkodói klán békés trónfosztást követően vissza­küldte Csangjiba. Tíz évvel ké­sőbb Hszuan császár tette meg Hajnun őrgrófjának. Liu sírjának díszítése nem utal arra, hogy valaha is csá­szár lehetett. Sírhantja még az őrgrófoknak engedélyezett 13 méteresnél is kisebb. Orosz archív dokumentumok Moszkva. John Tefft, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete (középen, jobbra) orosz eredetű ké­peket mutat a mellette álló Mihail Margelovnak, az orosz külügyi bizottság szóvivőjének a képek hi­vatalos átadásán a nagykövet moszkvai rezidenciáján. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztéri­umának küldöttsége egy 28 darabból álló archív gyűjteményt szolgáltatott vissza Oroszországnak. Az ellopott, 18-19. századi képek és iratok, amelyek között birodalmi rendeletek és építészeti tervrajzok is vannak, nemrégiben kerültek az amerikai hatóságok kezébe. Kis híján drónnak ütközött Párizs. Kis híján összeütközött egy drónnal a francia légitársa­ság Barcelona és Párizs között közlekedő Airbus A320 típusú utasszállító repülőgépe leszállás közben - jelentette a BEA polgá­ri repülésbiztonsággal foglalkozó francia elemzőiroda pénteken. A BEA által súlyosnak minősí­tett légi incidens a Roissy repté­ren történt még február 19-én történt. Az eset kivizsgálása még tart. A BEA szerint az ütközést a másodpilóta lélekjelenlétének köszönhetően kerülték el. A drónra ő figyelt fel a repülőgép bal oldalán körülbelül 1600 mé­teres magasságban. „Ekkor a másodpilóta kikap­csolta az automata vezérlést, ki­kerülő manővert hajtott végre, és egyúttal tájékoztatta a fedél­zetparancsnokot a drón jelenlé­téről" - tette hozzá az iroda. A fedélzetparancsnok becslése szerint a drón a repülőgép bal szár­nya alatt öt méterrel suhant el. A személyzet azonnal értesí­tette a légi irányítást a drón je­lenlétéről, majd további problé­ma nélkül folytatta a leszállást. A BEA nem adott hírt sem a drón méretéről, sem az Airbus fedélzetén tartózkodó emberek számáról. Az A320-ast körül­belül 160 utas szállítására ter­vezték. A drónok nem repülhetnek repterek közelében és lakott te­rületek felett sem, emellett álta­lában nem hagyhatják el az irá­nyítójuk körüli 150 méteres su­garú kört, illetve annak látótá­volságát. 2014 őszén számos hobbidrónokhoz kapcsolódó in­cidens történt Párizsban, vala­mint atomreaktorok közelében. Pompeji inkább a felszínen maradna Meg akarják állítani Pom­peji maradványainak pusztulását régészek és műemlékvédelmi szakem­berek. Az ókori város, amelyet Kr. u. 79-ben ma­ga alá temetett a Vezúv kitöréséből származó ha­mu- és kőeső, éveken át a műemlékvédelem problé­más gyermeke volt. Popeji. Hatalmas méreteket öl­tött a romlás, ám vannak már po­zitív fejlemények - hangoztatja Erwin Emmerling, a müncheni műszaki egyetem kutatója. A szakemberek egyebek között azon dolgoznak, hogy a Vezúv lábainál fekvő ásatási helyet te­tőkkel óvják meg - mondták el a szakemberek a Pompeji - egy világörökség helyszín védelme elnevezésű konferencián. Azt is fontolóra veszik, hogy az ásatási hely egyes részeit újra fel­töltsék és lezárják, Emmerling szerint gyakran ez lenne a meg­óvás legjobb módja. „Ez azonban csak a kisebb épületekre igaz, nem gondolunk arra, hogy a vá­rost, amit éppen kiástunk, most visszatemessük” - hangoztatta. A szakemberek véleménye arról is megoszlik, hogy kell-e folytat­ni a feltárásokat. „Újra és újra megálljt kell pa­rancsolnom a régészeknék, akiknek érthető a törekvése ar­ra, hogy újabb és újabb izgalmas épületeket fedezhetnek fel” - mondja Stefano De Caro, a római nemzetközi műemlékvédelmi kutatóközpont igazgatója. Gyak­ran ütköznek a műemlékvédők és a restaurációs munkák finan­szírozóinak az érdekei is. Az utóbbiak ugyanis inkább érde­keltek a látványos, új feltárások­ban, mint az állagmegóvásban. Emlékezetkutatásért kaptak Agy-díjat

Next

/
Thumbnails
Contents