Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-04 / 53. szám

Magánvagyonukkal feleljenek! Budapest A Demokratikus Koalíció arra szólította fel a fídeszes országgyűlési és fővá­rosi önkormányzati képviselő­ket, hogy a magánvagyonukkal feleljenek a 2024-es magyaror­szági olimpia rendezési költsé­gei kapcsán, ha azok több mint 10 százalékkal emelkednek. Oláh Lajos, független ország- gyűlési képviselő, aki csütör­tökön sajtótájékoztatót is tar­tott a témában, az MTI-vel azt közölte, minden fídeszes or­szággyűlési és fővárosi önkor­mányzati képviselővel alá akarnak íratni egy nyilatkoza­tot, amelyben vállalják: ha az olimpia megrendezése reális lehetőséggé válik és a budapes­ti esemény 1074 milliárd forin­tos költségei több mint tíz szá­zalékkal emelkednek, akkor az éves átlagjövedelmük kétsze­resét fizetik be a büdzsébe. „Kamu" humánfejlesztés Budapest Az LMP szerint összesen csaknem egymilli- árd forintot költhettek el uniós támogatásokból az ország hét megyéjében értelmetlen, „ka­mu” humánfejlesztési straté­giákra és azok előkészítésére. Hadházy Ákos, az ellenzéki párt antikorrupciós szakszó­vivője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján a Nógrád megyei tanulmány készítésé­re világított rá, kifogásolva, hdgy a! stratégia'kidolgozását megelőzte annak módszerta­nának elkészíttetése is, több mint 24 millió forintért. A módszertant tíz konfe­rencián és workshopon tár­gyalták át, amelyek összkölt­sége 25 millió forint volt, ugyanakkor a „nagy mű”, va­gyis a humánfejlesztési stra­tégia elmondása szerint sem­mi mást nem tartalmaz, mint korábbi tervek, dokumentu­mok felülvizsgálatát. Megváltoztatná a kötelező betelepítés az országot A kötelező betelepítés érdemben megváltoz­tatná Magyarországot és befolyásolná minden magyar életét, mindenkinek meg kell adni a jogot még idén, hogy maga döntsön erről - in­dokolta a kvótáról szóló népszavazási kezde­ményezést a Miniszterelnökséget vezető mi­niszter csütörtökön sajtótájékoztatón. Budapest Lázár János szerint a referendum ügyében a Kú­riához forduló baloldali pártok meg akarják változtatni az ország nemzetiségi viszonyait. Ebben éles ellentét van, mert a kormány szerint nincs szükség befogadásra - rögzítette. A tárcavezető közölte, a visegrádi négyek meggyőző­dése, hogy a Balkánon egy második védvonal is szüksé­ges Macedóniánál az illegális bevándorlás miatt. Egy ko­rábbi felvetésre visszautalva ismertette azt is, hogy az ukrán válság miatt 50-100 ezer ember hagyta el Kárpát­alját, és közülük sokan hosszabb-rövidebb távon Ma­gyarországon vannak. Lázár János kifejtette: Görögország beavatkozik abba a perbe, amelyet Magyarország indított a kötelező betele­pítési kvótával szemben, a görögök beavatkozása „Ma- gyarország-ellenes”. Úgy fogalmazott, Görögország be­vándorlást akar rákényszeríteni Magyarországra. Lázár János azt mondta a bevándorlókról szólva, hogy Magyarország nem utasítja el a segítséget, de ha „itt se­gítünk, idejönnek, ha ott, ahol baj van, ott maradnak”. A dunaújvárosi önkor­mányzat csütörtöki tájé­koztatása szerint hétfőn írásban lemondott önkor­mányzati képviselői meg­bízatásáról a gyilkosság- gal .gyanúsított Gál Ro­land (Fidesz-KDNP). Dunaújváros. Közlésük sze­rint a lemondás kedd reggel ér­kezett meg a helyi választási irodára. Azt írták, hogy a helyi választási bizottság pénteken 8 órakor ülésezik, melynek tár­gya Dunaújváros megyei jogú város 4. számú egyéni válasz-. tókerületében időközi válasz­tás kitűzése. Lemondott a képviselő Dunaújváros közgyűlése múlt hétfői rendkívüli nyílt ülé­sén valamennyi bizottsági tag­ságából, tanácsnoki és felügye­lő bizottsági tisztségéből vissza­hívta Gál Rolandot. A Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság február 11-én közölte, hogy egy dunafóldvári férfi több mint két évvel ezelőtti eltűnése ügyében január 5-én emberölés gyanúja miatt rendeltek el nyo­mozást. Két gyanúsítottat a bí­róság előzetes letartóztatásba helyezett; Sz. J. és G. R. ellen emberölés megalapozott gyanú­ja miatt folyik eljárás. Utóbbiról kiderült, ő Gál Roland önkor­mányzati képviselő. Február 14-én egy harmadik férfit is őri­zetbe vettek, ő is előzetes letar­tóztatásban van. Kosa Lajos, a Fidesz frakció- vezetője február 12-ei, lillafüre­di sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: a Fidesz fel­függesztette Gál Roland duna­újvárosi önkormányzati képvi­selő párttagságát. A párt helyi szervezete pedig kezdeményez­te kizárását az önkormányzati frakcióból. Molnár Gábor, a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese Szekszárdon, sajtótájékozta­tón közölte: a dunaföldvári vál­lalkozót, akinek egy dunaújvá­rosi ház pincéjében találták meg, az eltűnésének napján, otthonában ölték meg. A 41 éves áldozatot 2013. május 1- jén dunaföldvári otthonában bántalmazták, a férfi belehalt sérüléseibe. Felháborító bírálat Budapest Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a Külgazdasági és Külügymi­nisztérium (KKM), hogy egyes európai vezetők a kvótareferen­dummal kapcsolatban bírálják a magyar kormányt, mert a de­mokrácia egyik legalapvetőbb eszközével akar élni. A KKM az MTI-hez csütör­tökön eljuttatott közleményé­ben azt írta: visszautasítják Thorbjorn Jaglandnak, az Eu­rópa Tanács főtitkárának vádjait, Magyarország min­den nemzetközi előírást be­tartott és betart. Kifejtették: tavaly 400 ezer illegális bevándorlónak bizto­sított Magyarország ellátást a nemzetközi megállapodások­nak megfelelően. Ugyanakkor a magyar álláspont szerint az illegális gazdasági bevándor­lók semmilyen nemzetközi szerződés alapján nem dönt­hetik el, hogy melyik európai országban akarnak élni, és „nem vonulhatnak végig milli­ószámra Európán a schengeni és dublini szabályok felrúgá­sával” - fogalmaztak. Kiemelték: Magyarország megvédi a saját és a schengeni zóna külső határát Az illegális gazdasági bevándorlók kötele­ző betelepítési kvóta alapján történő elosztásában nem akar az ország részt venni, a kvóták­ról szóló uniós döntést Magyar- ország megtámadta az Európai Bíróságon - emlékeztettek. Hoz­zátették: a jövőbeni kvótával kapcsolatos döntésekről nép­szavazást kezdeményeznek. A tárcánál hangsúlyozták: a magyar embereknek joguk van elmondani a véleményü­ket egy ilyen súlyú, az ország jövőjét nagymértékben befo­lyásoló kérdésben. A KKM felidézte: Thorbjorn Jagland a miniszteri bizottság szerdai ülésén szokásos be­számolójában negatív fejle­ményként értékelte a magyar miniszterelnök népszavazási kezdeményezését Alkotmánybíróság: a szuverenitás védelmének intézménye Az Alkotmánybíróság a nemzeti szuverenitás vé­delmének fontos intézmé­nye, és ebben a kormány stratégiai partnere - mond­ta Stumpf István alkot­mánybíró a gaullizmusról rendezett csütörtöki, buda­pesti konferencián. Budapest Az alkotmánybíró | előadásában arról beszélt, £ hogy a nemzetközi jog bizo- 'ü nyos értelemben alkotmányo- | sodik, a különböző nemzetkö- | zi intézmények korlátozni £ akarják a nemzeti szuvereni- 2 tással bíró alkotmánybírósá­gok tevékenységét is.- Ebben a helyzetben az Al­kotmánybíróságnak az alaptör­vényből fakadóan a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjá­nak biztosítása a feladata, ugyanakkor az alaptörvény vé­delme a legfontosabb szempont - mondta Stumpf István.- Az alkotmánybíróságok egy­fajta moderátorok a nemzeti szu­verenitás védelme és a nemzet­közi szabályok tiszteletben tartá­sa között - fogalmazott. Stumpf István előadásában szólt arról, hogy az alaptörvény nem hozott változást a közjogi rendszerben, maradt a köztár­sasági államforma, ugyanakkor a kormányzati rendszerben je­lentősen megnőtt a miniszter- elnök szerepe. Hozzátette: olyan kormányzati központ jött létre a Miniszterel­nökséggel, amely lényegesen erő­sebb, mint bármely korábbi kor­Mint mondta, olyan csúcsmi­nisztérium jött lére, amely a korábbinál sokkal több közjo­gi-hatalmi jogosítvánnyal ren­delkezik, és stratégia fontossá­gú szakpolitikai területeket is felügyel. Szavai szerint feszült­séget okozhat, hogy a Minisz­A válságkezelés alkotmányos korlátáiról szólva kifejtette: a neoliberális elvek szerint a pi­acnak meg kellett volna oldania a 2008-as válságot, de nem tud­ta. A válság- megoldására aktív, intelligens, cselekvő államra van szükség, amely korlátozott. Hozzátette: rossz kérdés az, hogy „piac vagy állam”. Úgy fo­galmazott: a kormányzás min­denki képviselete, a közérdek ér­vényesítése, a piac pedig az ön­kéntes koordináció jegyében a profitmaximalizálásra törek­szik, ezért az államnak kell kor­Trócsányi László igazságügyi miniszter (balra) a Gaultizmus: az állam, a jog és a nemzeti szuverenitás szerepe a modern európai demokráciákban című nemzetközi konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dísztermében mányzati szerv, ennek pedig az az oka, hogy válsághelyzetekben ki­tüntetett szerepe van a kormány­zati cselekvőképességnek, annak, hogy a kormány képes legyen ér­vényesíteni elképzeléseit terelnökség egyes szakpoliti­kai kérdéseket is „beemelt”, ami nehézzé teszi, hogy egy­szerre vezényeljen stratégiát és hozzon apró szakpolitikai döntéseket. Időnként az államnak ki kell egészítenie a piaci mechaniz­musokat az egész társadalom érdekében. Ez nem piacellenes­ség, hanem korlátozott piac- pártiság - mondta. látoznia. Csak az állam képes biztosítani a nemzeti szolidari­tásközösséget - fogalmazott. Beszélt arról is, hogy egyfaj­ta „válságjogalkotás” alakult ki az elmúlt időben. Ugyanakkor a demokratikus jogállamnak meg kell tudnia oldani azt, hogy a veszélyeztetett alkotmányos értékek - mint például a gazda­sági-szociális alapjogok, a jog- biztonság - a szükséges állami beavatkozások esetén is érvé­nyesüljenek. Charles de Gaulle (1890-1970) a 20. század második felének meghatározó francia politikusa volt. A katonatiszt a második vi­lágháború idején Londonból irá­nyította a felszabadításért küzdő Szabad Francia Erőket Az ország felszabadításakor, 1945-ben ő ke­rült a nemzeti kormány élére, de 1946 elején - nem tudván össze- békíteni a különböző pártok gyakran eltérő véleményeit - le­mondott. Az 1950-es évek máso­dik felére egyre jobban kiéleződő algériai válság nyomán egyre töb­ben gondolták úgy, hogy a rend­kívül népszerű de Gaulle vezethe­ti ki a válságból Franciaországot. 1958-ban előbb kormányfő lett, majd az új alkotmány kidolgozá­sa után az Ötödik Köztársaság el­ső elnökévé választották. Franciaországban ma is igen erős a gaullizmus, az a sajátos jobboldali áramlat, amely a nemzeti függetlenséget, az in­tézmények stabilitását, Francia- ország „nagyságát” állítja a kö­zéppontba. H Lázár János K Miniszterelnöksége H vezető miniszter lg szokásos heti lg sajtótájékoztatóját I tartja I az Országházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents