Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-30 / 73. szám

2016. MÁRCIUS 30., SZERDA Fesztiválhangulat a pásztói húsvéton Minden várakozást fölül­múlt a „Szabad-e locsol­ni? - Muzsla módra” alcí­met viselő első „Pásztói Húsvét”. Nagyon szép helyszínen, a pásztói Romkertben várták a ha­gyományokat felelevenítő programok az érdeklődő­ket. Volt itt nyuszi- és hajfonat-szépségverseny, kulturális fellépők, kira­kodóvásár, ingyenes hin- tózás, látogathatóvá tet­ték a templomtornyot, nyitva volt a Csohány Kálmán Múzeum és az oskolamester háza, este pedig táncházban és lo­csolóbálban mulathattak a helyiek és a térségünk­be érkező turisták. Pásztó. Egy nagyszabású, világ­hírű rendezvény kizárja azt, hogy annak közelében és azzal egy idő­ben sikeres programot szervez­zenek ugyanabból az apropóból? Idén bebizonyosodott, hogy nem. Mostantól nem kell otthon ma­radnia annak sem, aki a zsúfolt hollókői húsvétra nem vágyik. A pásztóinak mertek nagyot ál­modni és megszervezték a maguk ünnepi programját. Köteleden hangulatú, jövős-menős, kirako­dóvásáros, színpadi programos, to- ronylátogatós forgatagot hoztak össze sok helyi és környékbeli fel­lépővel. A nap két fő attrakciója a Muzsla Néptáncegyüttes szabad­téri locsolkodása és a római kato­likus templom toronylátogatása volt. A helyiek örvendezve nyilat­koztak ez utóbbi lehetőségről.- Hatvan éve lakunk itt, de még sosem jártunk a templomto­ronyban. Gyönyörű a kilátás in­nen, örülök, hogy a gyermekeim­mel most ezt is átélhettük. Meg­néztem a magasból a házat, ahol születtem s láttuk jelenlegi ottho­nunkat, mint ahogy a minket kö­rülölelő gyönyörű tájat is - nyilat­kozta egy boldog édesanya. A húsvéti programnak sokan örültek Pásztón, ezt bizonyította, hogy a nap előrehaladtával egy­re többen gyülekeztek a Rom­kertben. A vásározók sorában Telegdi Ágnes írónővel is talál­kozhattunk.- Mindig örömmel jövök Nóg- rád megyébe. Nemcsak rendez­vényekre járok, hanem a köny­veim fotóanyagait is előszeretet­tel készítem itt. Az első gólyák ide térnek vissza, madárfotós­ként ezt is követem. Szeretem a Cserhát lankáit, a palóc kultúrát és még sorolhatnám ennek a vi­déknek az előnyeit - fejtette ki az írónő, aki Barnabás meséi cí­mű könyvsorozata mellett álla­tos könyveit is elhozta vásárba. Az egységes fabódékban a már említett mesekönyvek mel­lett kézműves ajándékokat, népi iparművészek munkáit kínálták a kofák, s természetesen nem voltak híján a finomságoknak sem a látogatók. A tömegben fel­tűnt egy-egy igazi és jelmezes nyuszi is - ők a szépségverseny­re érkeztek, merthogy állati és amolyan beöltözős farsangolós kategóriában is meghirdették a műsorszámot. A Muzsla Néptáncegyüttes le­gényei locsolóversekkel is szó­rakoztatták a nagyérdeműt, hogy a legnagyobb csattanónak, a szabadtéri locsolkodásnak iga­zán méltón adják meg az alap­hangot. Fellépett mellettük a Bí­bor Néptánccsoport, a Táncoló Talpak Táncegyüttes és Dudás András harmonikás is. A műve­lődési házban kísérő rendezvé­nyek zajlottak: tavaszváró csalá­di játszóház, papírfonás, origami és arcfestés. Egy rajzpályázat ki­állítását is itt tekinthették meg az érdeklődők, a legszebb mun­kák alkotóit a színpadra szólítva jutalmazták. így telt el az első „Pásztói Hús­vét”. Szabad-e locsolni a holló­kői világörökségtől karnyújtás­nyira? Szabad bizony...! Véradások megyeszerte Nógrád megye. A polgármes­teri hivatal épületében lesz a március 30-i, szerdai, bárnai véradás, amelyen 15 és 18 óra között vehetnek részt a lako­sok. Ugyanezen a napon 16-tól 17.30 óráig a balassagyarmati bölcsődében is várják a Ma­gyar Vöröskereszt munkatár­sai a segíteni akaró embere­ket. Másnap pedig, azaz már­cius 31-én, csütörtökön a dejtári Szondi György Általá­nos Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája lesz a helyszíne a véradásnak, ahol 15-től 18 órá­ig lehet majd vért adni a rá­szorulóknak. „Értékek rendszere../' Magyargéc. Március 30-án, szerdán, azaz ma délelőtt, 10 órától a község művelődési há­zában Márton Áron 120 éves születésnapjának alkalmából rendezvényt szerveznek. A program dr. Horváth Zsolt, a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány elnöke előadásával kezdődik, amelynek címe „Ér­tékek rendszere A-tól Z-ig”. Ez­után az értéktár előkészítése, a javaslatok gyűjtése követke­zik, majd az értékgyűjtés diák- szemmel is megtörténik. A rendezvény 15 órakor a Béres Csepp történetével és fogyasz­tási javallataival zárul. A rész­vétel ingyenes, mindenkit sze­retettel várnak! Nagyszombat este Kapás Attila plébános hat falvának - Etes, Karancsalja, Karancsság, Piliny, Szalmatercs és természetesen a házi­gazda, azaz Ságújfalu - hívei együtt, közö­sen ünnepelhették meg Krisztus feltámadá­sát a község Szent László templomában. Gerhát- Karina A szertartás az ilyenkor szokásos tűzszen- teléssel kezdődött, ezután pedig a templomban folytató­dott a szentmise. Az olvasmányok és a szentlecke után „visszajöttek” a'harangok Rómából, ismét megszólalt az orgona, elkezdődött a valódi ünnep. Kapás Attila plébános szentbeszédében a modern em­berre is kitért, arra, aki gondolkodásával, technikájával sokszor eltávolodik az Istentől. Attól, aki őt soha nem hagyja el, mindig mellette áll egész élete során, és mi mégis sokszor figyeleníbe se vesszük őt. A legkézenfek­vőbb megoldásokat nem bírjuk megtalálni. Igen, sajnos nagyon sokszor ilyenek vagyunk mi, emberek. Aztán ott volt a húsvét hajnal is, amikor az asszonyok mentek ki a sírhoz, akik a szívükkel fogták meg a történteket. Eset­leg, ha a tanítványok futottak volna ki, lehet, hogy ma nem lenne kereszténység, mert ők az eszükkel fogták fel a dolgokat. Itt is megmutatkozik, hogy mennyire fontos, hogy az ember a szívével, ne pedig az eszével gondol­kodjon, mert az sokszor tévútra visz. A megható szavak után a vízszenteléssel és a kereszt- ségi fogadalom megújításával folytatódott a szertartás. A szentmise végén, a feltámadási körmenet előtt nagy meglepetéssel készült a ságújfalui egyházközség. Szen­tes Attila, a falu polgármestere ugyanis 50. születésnap­ját ünnepelte, úgy is mondhatjuk, hogy azon a szép je­les napon lett pontosan fél évszázados. Ő az az ember, aki nemcsak a faluért, hanem az egyházközségért is rengeteget tesz, mindenben segíti, amiben csak tudja. A plébános köszöntő szavai és ajándéka után még rengeteg meglepetéssel kedveskedtek az ünnepeltnek. Dénes Katalin külön erre az alkalomra írt verset neki, amelyben felidézte a régi szép időket, valamint azt is megtudhatták a jelenlévők, hogy a község immáron 26. éve szólíthatja Szentes Attilát polgármesterének. Ez­után Dénes László világi elnök is gyönyörű szavakkal il­lette az ünnepeltet. Elmondta, hogy a jó Isten kegyelme ismét megmutatkozott, hiszen nem sokak számára ada­tik meg, hogy pontosan nagyszombaton ünnepeljék 50. születésnapjukat. A köszöntő szavak után átadták a te­lepülésvezetőnek „kis” ajándékukat, ami egy felnagyí­tott fotómontázs volt. Közepén a polgármester, mögötte a csípányi erdő, a Várhegy, emellett egy közösségi ren­dezvényekről készült fotósorozat Is látható a képen. Szentes Attila meghatódva, elérzékenyülve köszönte meg mindenkinek az ajándékot. A szép pillanatokat pe­dig még szebbek követték, ugyanis az este, valamint az egész nagyböjt fénypontjával, azaz a feltámadási körme­nettel folytatódott a szertartás. Amikor is a szenvedést hát­rahagyva az öröm pillanatai következtek. Bátran állíthat­juk, hogy Jézus volt az, aki három nap alatt megváltozta­tott mindent! Keresztre feszítették, kínhalált szenvedett, de győzedelmeskedett mindezen, és feltámadt az örök életre. Ezzel nekünk is megmutatta, hogy ha hiszünk benne, felvesszük mi is a saját, olykor nem is kicsi keresz­tünket, és amennyiben őt követjük, minket is az örök élet, valamint az elmondhatatlan boldogság vár. A szentmise végén a ministránsok, a szolgálatte­vők, az atya és természetesen a hívek is együtt örven­deztek az alábbi szavakkal: „Krisztus feltámadt, va­lóban feltámadt!” Az este fénypontja, azaz a feltámadási körmenet fflfi f,fá WgÉH8@fͧ& / W'-Ts*,/'í^7ír ", ,f|8B8ftL JÉ»8|M|mé g$||p áfSÉfe <?; # *' ,/£Äfe « / jggasi. j® á$9& Ä®5$ rt-V, Ä7 X'#/„v, afegaiÜP láFIll sáPtik jgpgár

Next

/
Thumbnails
Contents