Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-26 / 71. szám

7 Végig kell vinni a kvótapert! Szociális farmok alakulhatnak Klik: döntés áprilisban Budapest A kormány április­ban dönt az állami intézmény- rendszer fenntartását végző szervezet felépítéséről, és júli­us elsejével már egy struktúrá­jában és szellemiségében meg­újult hivatal kezdi meg munká­ját - nyilatkozta Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ (Klik) elnöke a Magyar Időknek. A Klik vezetője közölte azt is: az intézményfenntartó a hónap végéig rendezi az adósságait. Hozzátette: 8,6 milliárd forint értékben 90 ezer lejárt számlát fizettek ki; a végére maradnak a nagyobb összegű számlák, amelyek közt vannak olyanok, amelyek tárgyalásokat is igé­nyelnek, mivel nem egyértelmű a teljesítésigazolás vagy a szám­lán szereplő összeg. Pölöskei Gáborné az állami fenntartás mellett érvelve az új struktúráról azt mondta, lénye­ges különbség lesz, hogy a költségvetés tervezésénél az is­kolák kiemelkedő szerepet ját­szanak majd a továbbiakban, vagyis egy alulról induló ter­vezést szeretnének kezdemé­nyezni. Ezenkívül a szakmai­dologi kiadások feletti rendel­kezési jogot is szeretnék oda­adni az iskolaigazgatóknak. „Momiányzás” az intézkedéscsomag Budapest Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint „pr- kormányzás" a kabinet terro­rizmus elleni intézkedéscso­magja, és nincs helye alkot­mánymódosításnak az ügy­ben, mert a kormánynak most is megvan minden lehetősége, hogy megvédje a magyar em­berek biztonságát. Tóbiás József pénteki sajtó- tájékoztatóján feltette a kér­dést: vajon miről szól az ja­vaslat, amelynek alapján a magyar állampolgárok tele­fonjait lehet lehallgatni. „Ma­gunk között keressük a terro­ristákat, vagy képesek va­gyunk végre kimondani, hogy csak közös európai fel­lépéssel lehet megakadályoz­ni ezeket a tragikus, szörnyű eseményeket?” - tette hozzá. Magyarország elkötelezett abban, hogy végigvigye a kötelező betelepítési kvóta ellen indított pert, a terror­veszélyre tekintettel pedig mindenre elszánt - mondta az Igazságügyi Minisztéri­um parlamenti államtitká­ra pénteki budapesti sajtó- tájékoztatóján. Budapest. Völner Pál közölte: az Európai Unió bíróságához be­nyújtott keresettel sikerült meg­akadályozni az állandó betelepí­tési kvótát, amelyről egyébként is jól látható, hogy a gyakorlat­ban nem működik. Az államtitkár annak apropó­ján beszélt erről, hogy csütörtök éjfélkor lejárt az a határidő, amíg az unió tagállamai és az Európai Bizottság beavatkozhattak abba a kvótaperbe, amelyet Magyar- ország indított még tavaly de­cember 3-án a luxembourgi bíró­ságon a belügyi tanács - a köte­lező betelepítési kvótáról hozott - szeptemberi döntése ellen. Völner Pál úgy fogalmazott, nem szabad betarthatatlan és el­lenőrizhetetlen jogszabályokat hozni, ráadásul a döntés nem­zetközi egyezményekbe is ütkö­zik, hiszen az áttelepítendőket nem kérdezik meg. Emlékeztetett arra, hogy a kvóta ellen Szlovákia is kerese­tet nyújtott be. Utalt arra is, hogy a tanács mellett beavatkozóként bejelent­kezett Görögország és Olaszor­szág mint a döntés „kedvezmé­nyezettjei”, továbbá Franciaor­szág, Németország, Svédország és Luxemburg. Az államtitkár szerint látható, hogy az unión belül minden bevándorláspárti erő megmozdult, ugyanakkor biztatónak mondta, hogy a tagál­lamok többsége a perben nem kíván részt venni, tehát nem be­vándorláspárti oldalon áll. Völner Pál közölte, a beavatko­zások száma azt jelzi, hogy pre­cedens jellegű perről van szó. Nyilvánvalónak mondta, hogy a per is hozzájárult ahhoz, hogy az állandó betelepítési kvóta ügye megakadt, hiszen olyan döntés azóta sem született az unióban, amely kötelezően és fo­lyamatosan írná elő a bevándor­lók befogadását. Reményét fejezte ki, hogy a Magyarország által benyújtott keresetben megfogalmazott tíz jogi érv megfelelően megalapoz­za majd a kötelező kvótáról ho­zott döntés megváltoztatását. Kitért arra, a párizsi és a brüsszeli merényletek is sajnos azt bizonyították, hogy a beván­dorlás és a terrorizmus között összefüggés van. Felidézte, több mint 2 millióan érkeztek Euró­pába az elmúlt évben, a tömeg nagy része ellenőrizetlenül. Az államtitkár kérdésekre vá­laszolva azt mondta, addig nem okafogyott a kötelező betelepíté­si kvóta ellen benyújtott kereset és az ugyancsak erről szóló refe­rendum, amíg Magyarország ga­ranciát nem kap arra, hogy azt nem próbálják meg később újra kötelezővé tenni. Jelezte, Magyarország részéről az ügyben nem gyanúról, bizal­matlanságról van szó, hanem ta­pasztalatról. Felidézte, tavaly nyá­ron az államfők és a miniszterel­nökök tanácsa is az önkéntes be­fogadásról döntött, majd szeptem­ber 22-én a belügyminiszterek tanácsa ezzel homlokegyenest el­lenkező, a kötelező befogadásról szóló döntést hozott. Külföldön már jól műkö­dő szociális farmok jöhet­nek létre Magyarorszá­gon a közeljövőben, a program célja a többi kö­zött, hogy a passzív ellá­tásban lévő hátrányos helyzetűeket bevonják a mezőgazdasági munkába, a helyi gazdaságba és vonzóbbá tegyék a vidéki környezetet - közölte a Szimbiózis Alapítvány ve­zetője az MTI-vel. Szolnok. Jakubinyi László el­mondta: szociális farmok indítá­sára az idei év második felétől van lehetőség. Hozzátette, a ter­vek szerint néhány éven belül akár ezer szociális farm, így or­szágosan több ezer munkahely is létrejöhet. A létesítéshez két fél szüksé­ges: mezőgazdasági kistermelő és szociális szolgáltató, intéz­mény, utóbbi a hátrányos helyze­A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint „a napnál is vilá­gosabb”, hogy a Magyar Nemzeti Bank és alapítvá­nyai esetében a nemzeti vagyonnal való gazdálko­dásról van szó, vagyis semmilyen szinten nem vész el az alapítványok­hoz átkerülő pénzek köz­vagyon jellege. Budapest. Péterfalvi Attila a Magyar Nemzetnek adott, a na­pilap pénteki számában megje­lent interjúban arról is beszélt, tű célcsoportját viszi a gazdához - mondta, megjegyezve: speciális eset, amikor a szociális intéz­mény maga kezd el mezőgazda- sági programot, például munka- terápiás céllal. A farmoknak köszönhetően bő­vülnek a szociális, gyermekvédel­mi és egészségügyi szolgáltatók, intézményfenntartók rehabilitáci­ót és foglalkoztatást biztosító lehe­tőségei is - hangsúlyozta. Az alapítvány ügyvezetője el­mondta: a program lényege, hogy növeljék a hátrányos helyzetű cso­portok öngondoskodó képességét, javítsák az életminőségüket azál­tal, hogy bekapcsolódnak a helyi gazdaságba, hozzájárulva ezáltal a vidék gazdasági potenciáljának, megtartó erejének erősödéséhez. Kiemelte, hogy a farmok létrejöt­te előnyös a gazdáknak is. Utalt arra, egy brit felmérés szerint a vizsgált szociális far­mon befektetett minden egyes fontnak a 3,77-szerese térült meg társadalmi haszonban. hogy a letelepedési kötvények­nél is közpénz van, így valami­lyen mértékű átláthatóság elen­gedhetetlen. Ha valaki le akar te­lepedni, és azért itt fizet, akkor az közpénz - indokolt. A NAIH elnöke kitért arra is, hogy a Nemzeti Választási Iro­dánál botrányt okozó kopasz fér­fiak arcát miért nem kell kita­karni a médiában látható felvé­teleken. Mint mondta, ezek a fér­fiak tevékenységük alapján köz­életi szereplőknek minősülnek. Péterfalvi Attila a vagyonnyi- latkozati rendszerről szólva úgy vélekedett: az semmire sem jó, csak egy politikai fegyver, és cse- megézésére alkalmas. Közvagyon marad a jegybanki alapítványhoz kerülő pénz HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. lefon: (20) 209^241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-maü: lehoaki@gergihalo.hu; lehoczki.szabolcs@upcmaiS.hu Web: http://www.lehoczkiyagy0nvedeiem.hu ' '■kim«» t i [ .jiSSar' m .Él/*: BE! Kéményseprőket toboroznak Budapest Tizenöt megyében ke­res kéményseprőket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) - közölte Hajdú Márton, az OKF szóvivője pénteken az MTI-vel. Az OKF Nógrádban is keres ké­ményseprő szakembereket és - mestereket. A szervezet honlapján található hirdetés szerint az állás teljes munkaidősnek számít. Illet­ményre és juttatásokra a munka törvénykönyvéről szóló rendelkezé­sek irányadóak. A béren kívüli jut­tatás évi bruttó 200 ezer forint. Az év második felétől jelentős mértékben átalakul a kéménysep­rés rendszere Magyarországon. A kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény, valamint a kémény­seprőipari szerv kijelöléséről szóló kormányrendelet alapján július 1- jétől a katasztrófavédelem kémény­seprőipari szervezeti egysége látja el e tevékenységet A katasztrófavédelem ellátási körébe várhatóan tizenöt megye 1830 településének 1 millió 829 ezer 358 kéménye tartozik majd - mondta a szóvivő. Megkoszorúzták Bartók Béla síremlék­ét a zeneszerző születésének 135. év­fordulóján, a Bartók-év részeként pén­teken Budapesten Farkasréti temető­ben. Bartók Béla (1881-1945) síremléké­nél koszorút helyezett el mások mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az ünnepség után az MTI-nek elmondta: több mint 1 milliárd forintot áldoz a Bartók-évre a kormány. Ebből megkezdődhe­tett Bartók Béla mű­veinek összkiadása, amelynek első kötete már megjelent, de várhatóan mintegy 20 évig tart majd a kötetenkénti megje­lentetés. Az örökség ápolása szempontjá­ból lényeges pont a dokumentálás, a pon­tosság - emelte ki. „Nem a magyarok teszik ismertté Bartó­kot, hanem Bartók te­szi ismertté a magya­rokat a világ számos pontján” - hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: fontos, hogy mi jelenjünk meg olyan Bartók-in- terpretációval, a Bartók-örökség olyan szintű ápo­lásával, ami mérce, bárhol a világon játsszák is Bartók műveit. A síremléknél koszorút helyezett el mások mellett Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogutódja feleségével; Kodály Zoltánná Péczely Sarolta; Richter Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kuta­tóközpont Zenetudományi Intézet igazgatója és Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Kodály Zoltánná Péczel) a zeneszerző születéssé Tolta megkoszorúzza Bartók Béla síremlékét .35. évfordulója alkalmából indítod Bartók-év részeként a budapesti Farkasréti temetőben 2016. március 25^n Bartók-év: koszorúzás Óriás hímes

Next

/
Thumbnails
Contents