Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-26 / 71. szám
\ „Ésszerű fejlesztési tervek szülessenek!” Kiállítással nyitják meg Mohora. Az ezerarcú Tolnay Klári című kiállítással nyitják meg a mohorai Tolnay Klári Emlékházat a téli szünet után szombaton - tájékoztatta az MTI-t pénteken az emlékház vezetője, aki azt is elmondta, hogy idén színészóriások életútját mutatják be a Nógrád megyei emlékházban. Bállá István úgy fogalmazott: idén lenne 102 éves az 1998-ban elhunyt Tolnay Klári, akit nézve egy kivételes személyiség ezer arca formálódik ki előttünk, a kiállítás ezek közül elevenít fel néhány jellegzetesebbet többek között Angelo mester, Fábián József, Inkey Alice, Inkey Tibor, Tóth József Kálmán Béla, Kanyó Béla, Koncz Zsuzsa és Wolcsánszky Zsuzsa fotóművészek, valamint Juhász M. Miklós festőművész munkáiból. Bállá István, a Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület elnöke, az emlékház alapítója Móra Ferencet idézte: „a nő addig szép, amíg szeretik”. Mint mondta, Tolnay Klári, a magyar színművészet nagyasszonya haláláig szép volt, mert mindig szerették. Szerették a színpadon, becsülték a színpadon kívül is. Az emlékház vezetője beszámolt arról is, hogy ebben az évben színészóriásokat állítanak a középpontba Mohorán: április végén Őze Lajos-, nyáron Pécsi Sándor- emlékkiállítást rendeznek. Szeptemberben ünnepli 80. születésnapj át Pásztor Erzsi, ebből az alkalomból életműkiállítást állítanak össze. A címben idézett kijelentést, mintegy felhívásként Balta Mihály országgyűlési képviselő mondta Szügyben, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Nógrád megyei polgármesteri fórumán azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben egyre inkább felgyorsul a 2014-2020-as uniós ciklus pályáztatási folyamata. Hegedűs H. Szügy. A TÖOSZ az áprilisban esedékes országos küldöttgyűlése előtt minden megyében megtartja ezt a polgármesteri egyeztető fórumát, amelyeken elsősorban aktuális kérdéseket boncolgatnak. A szervezet főtitkára, dr. Zongor Gábor és Sándor István megyei tagozatvezető-helyettes által levezényelt szügyi értekezlet több téma köré csoportosult: szó esett a települési önkormányzatok és a járási hivatalok együttműködésének elmélyítéséről, amely egy magyarnorvég közös projekt során valósul meg, a Magyar Államkincstár köz- igazgatási ügyintézést segítő alkalmazás-szolgáltatási rendszeréről, jogi kérdésekről, de leginkább a fejlesztési ciklus várható pályázataival kapcsolatban nyilvánult meg komoly érdeklődés a mintegy hatvan fős hallgatóság részéről. Tóth Tamás, a Miniszterelnökség főosztályvezetője elmondta, amellett, hogy megtörténtek a kiírások, és néhány pályázatnál már a beadási határidő is igen közel van, még az előző ciklus adminisztrációs és elszámolási lezárását is be kell fejezni. Hozzátette, a kormány döntésének köszönhetően 2017-ig minden ilyen jellegű felhívás megjelenik, és 2018-tól már csak a végrehajtásokra szükséges összpontosítani. Az új időszakot új jogszabályi keret, egységes szabályrendszer jellemzi, és számos újdonságot is bevezettek. így az egyszerűsített költség-elszámolási módot, a halasztó önerő pedig azt jelenti, hogy a központi támogatást esetlegesen kiegészítő helyi hozzájárulást a projekt-megvalósítás végén lehet és kell igénybe venni. Fontos elvként szögezte le az osztályvezető, hogy az eredményeket határidőre „hozni kell”, azaz nem csúszhat egyetlen beruházás sem. Tóth Tamás hozzátette, a kivitelezésekben csökken a közvetlen költségek aránya is, az egyes döntéseknél pedig növekszik a területi alapú megítélések mértéke. Kiemelte, a fejlesztési pályázatoknál a Terület - és településfejlesztési Operatív Programok (TOP) mellett számos olyan egyéb pályázati lehetőség kínálkozik az önkormányzatok számára - gazdaság- és vidékfejlesztés, emberi erőforrás-fejlesztés - amely elég tág teret nyitnak, hogy lehetőleg minden helyi elképzelés létrejöhessen. Skuczi Nándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke a programok megyei lebontásáról szólva megemlítette, a TOP-on belül öt olyan terület van, ami kiváltképp érdekelheti a községi polgármestereket Ezek: bölcsőde- és óvodafejlesztés, települési csapadékelvezető hálózat felújítása, energetikai korszerűsítések, és (akár összekapcsolódva is) egészségügyi, illetve szociális alapellátás fejlesztése. Ráadásul több részelem esetében kiegészítették a megyei, felhasználható keretösszegeket A csapadékelvezetési gondok megoldása terén 1,3 milliárd forintról 3 milliárd forintra nőtt az odaítélhető támogatások aránya, az egészségügyi fejlesztésekre 1,1 milliárd, a szociálisakra 880 millió áll rendelkezésre, az óvodákra 1,2 milliárd, az energetikára 3,8 milliárd forint Felhívta a figyelmet arra, hogy például a csapadékelvezetési pályázatok beadási határideje - április 18. - már nagyon a nyakunkon van, s azt sem felejtette el hangsúlyozni, hogy a kormányzati egyeztetéseken elhangzott, egész Nógrád megye megítélését és jövőbeli helyzetét ronthatja, ha a szereplők „bénáznak”, azaz tétlenkednek, hezitálnak, nincsenek kiforrott, pontos elképzeléseik. A felelősség nagy, így amellett, hogy a megyei közgyűlés, a szakértő projektmenedzsmentek, a Széchenyi Programiroda munkatársai minden segítséget megadnak az elképzelések tökéletes formába öntéséhez, le kell szögezni, hogy azokat a terveket, amelyek nem illeszkednek szervesen a regionális területfejlesztési programhoz, megyei szinten sem tudják támogatni, tehát tényleg csak arra pályázzanak a települések, amikre elengedhetetlenül szükségük van. Ehhez a gondolatmenethez csatlakozott Bállá Mihály megyei fejlesztési biztos is. A honatya kifejtette, most tényleg időben kinyütak az uniós keretek, jobban fel lehet készülni, feltérképezni, milyen lehetőségek adódhatnak a különböző támogatási források megszerzésére, tehát fontos a határozottság, a széles látókör. Mert előfordulhat, hogy a TOP-on belül nem lehet például kultúrház-bővítésre pályázni, de egy másik „ablakban”, a vidékfejlesztési programoknál ott kínálkozik a „közösségi terek kialakítása” pont, azaz érdemes körültekintően a teljes pályáztatási palettát átböngészni. Az is lényeges - mondta a nyugat-nógrádi térség parlamenti képviselője - hogy a valóság talaján álló, ésszerű fejlesztési tervek szülessenek, ne rugaszkodjanak el vágyaikkal a talajtól. Példaként említette a közelmúltban átadott szentéi óvoda-beruházást, ahol viszonylag kis ösz- szeg felhasználásával tudtak komoly értéket alkotni. Bállá Mihály kitért a közutak felújításának kérdésére is, hangsúlyozva, hogy a közeljövőben megindul a 22-es és a 23-as út korszerűsítése,. Emellett a megye több területén akadnak olyan rossz minőségű szakaszok, amelyek már nem csupán kátyúzásra, hanem teljes aszfaltozásra szorulnak, és az elkövetkező fejlesztési ciklusban ezek többségére is sor kerülhet. Végül a fejlesztési biztos újból megfogalmazta: az előzetes felmérések alapján a megye 131 településén (kivéve Salgótarjánt, amely megyei jogú városként külön „csomagot” képvisel) legalább százötven projekt-terv született, és mindegyikre illene támogatási forrást előteremteni, hogy Nógrád egyre nagyobb léptekkel folytathassa a felzárkózást. Ami munkát bele lehet „feccölni” az előkészítésbe, azt tegyék is meg az önkormányzatok! Hitben megerősödve több mint ezer éven át Szurdokpüspöki több mint ezer éves település. Egyike annak a tíz falunak, amelyeket 1004-ben adományozott Szent István királyunk az általa alapított Egri Püspökségnek. A település azóta is őrzi hitét, az itt élő emberek évszázadokon át közösségük szabályait betartva tudták megőrizni létüket, túlélni a legnagyobb háborúkat, nehézségeket, természeti csapásokat. Szurdokpüspöki. A falunak két római katolikus temploma van. A püspöki, 1769-ben épült a korábbi alapjaira, barokk stílusú műemlék. A jakabi templom 1904 és 1906 között épült. A két templom szolgálta a hívek hitéletét. Egyházi ünnepek megtartásával, egyházi szokások betartásával segítette a közösség erősítését. A lakosság szokásai alakultak, változtak a mindenkori igényeknek megfelelően, de mindig a közösség gondozta, éltette azokat. Nagy szerepe volt a hitéletnek a falu mindennapjaiban, hiszen a templomok találkozóhelyek is voltak. Az egyház nyújtotta szolgáltatások - keresztelő, gyónás, áldozás, esküvő, temetés - alkalmával reményt, vigasztalást, örömöt is adtak. Az idősebb emberek még őrzik azokat az egyházi szokásokat, értékeket, amelyek segítették a megmaradásukat. Ezeket kell példaként állítani, átmenteni fiataljaink számára. Ezek ismeretében, ezek elfogadásával, továbbvitelével tudjuk segíteni, hogy életük tartalmasabb, értékesebben gazdagabb legyen, ahol az egyházi és világi értékek kölcsönösen segítik őket a fejlődésben. Olyan településen, ahol meghatározó a hitélet, elválaszthatatlan az egyházi és világi értéktár, hiszen mindennapjainkban közösen alakítjuk ezeket. Mi is az érték? Mi az értékrend? Miért ezek maradtak fenn évszázadokon át? Miért tartjuk őket követendőnek? A hely, ahová születünk meghatározza egész életünket. Amit ez a föld ad - az ősöktől örökölt, génjeinkbe beépített sok száz éves tapasztalás, az ezekhez való alkalmazkodás, a környezetünkbe tartozás - a létünk feltétele. Akkor keresünk új utat, ha az, amin járunk nem vezet célhoz, ha téves az út. Az értékek keresését az igény hozta létre. Értékvesztő világunkban hiányzik valami az életünkből. A legfontosabb, az emberi kapcsolat halt el az el- gépiesedett világunkban, a szeretet halt el, ami értelmet ad az életünknek. A szeretteinkkel, a másokkal való törődés feladatot ad. A közösen megélt élmény összetartozást eredményez. Minden kapcsolatban gazdagodunk, újabb feladatokkal új kapcsolatok születnek. Tartalmat kapnak mindennapjaink. Olyan emberi tulajdonságokkal leszünk gazdagabbak, mint a segítés, a hűség, a tisztesség, a barátság, a türelem..! Ezeket az értékeket ma csak akkor találjuk meg, ha visszanézünk a múltba, ahol több mint ezer éven keresztül maradt meg a falu közössége, betartva annak írott és íratlan törvényeit, amelyek az értékek megőrzését, továbbadását szolgálták. Egy fa, amely a földből táplálkozik, nő, koronát nevel, termést érlel. Az ember is így kapcsolódik az időhöz. A múltból táplálkozik, a jelenben erősödik és termést ad az utókornak. Ha megszűnik a folytonosság, a be- lenövés, a beletanulás, megszakad a folyamat. Hogyan várhatjuk el gyermekinktől, hogy ismerjék az élhető élet normáit, ha nem tanítjuk őket? Ha nincs példa, amit kövessenek? Kötelességünk a múlt értékeit összegyűjteni, megőrizni, tovább adni a következő nemzedéknek. Múltunkat, örökségünket, amelybe beleszü- lettünk, megörököltünk, megkaptuk. így válik a múlt a jelenen át a jövő építőkövévé. Mire valók az emlékek? Arra, hogy ha összegyűjtötte őket az ember, elmesélje, elmondja másoknak is. Talán okulásul, talán csak azért, mert emlékezni jó. Nem árt, ha tudják a mai gyermekek, hogyan éltek a régiek pár évtizeddel, évszázaddal ezelőtt. „Egy népnek, egy nemzetnek a múltja sohasem mögötte van, hanem alatta. Mert ha mögötte lenne, bízvást lehagynánk előrehaladva. De ha alatta van, akkor igazán érdemes vigyázni rá, hiszen azon állunk, azon létezünk. Mi lesz, ha kihullik alólunk az, amin meg kell vetni, lábunkat. Ismerkedjünk közösen a múlttal, amely nélkül szegényebb a jelen és hiányos a jövő!” Bácskái Sándortól vett idézettel kívánok áldott húsvéti ünnepeket! Géczi László Miklósné
