Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-25 / 70. szám

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara közleménye A MAGYAR VAGYONŐRÜK ES VAGYONVÉDELMI VÁLLALKO­ZÁSOK FIGYELMÉBE! Magyar- országon március 22-től 2 fokoza­tú (magas) terrorveszély van! Fel­kérjük Önöket, hogy kísérjék fi­gyelemmel a gyorsan változó eu­rópai biztonsági helyzetet! Amennyiben gyanús viselkedést, magára hagyott ismeretlen cso­magot találnak, kövessék a szak­ma szabályait és értesítsék a ha­tóságokat! Nem kívánunk pánik­helyzetet előidézni, de tisztában vagyunk azzal, hogy ha Magyar­országon terrortámadás követ­kezne be, akkor azzal a biztonsá­gi őrök találkoznának elsőként. Vigyázzanak Magukra, az Önök­re bízott emberi életekre és va­gyontárgyakra! A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara egyúttal részvétét feje­zi ki az elmúlt hónapok terror- cselekményeinek áldozatai iránt - nemzeti és vallási hova­tartozástól függetlenül! Az SZVMSZK elnöksége (MTI-OS) Első a magyar emberek biztonsága Az MSZP minden olyan intézkedési tervről tár­gyal, amely a magyar em­berek biztonságát szolgál­ja, de az ötpárti egyezte­tésen való részvételük fel­tétele, hogy a kormány a javaslatait a helyzet sú­lyosságához mértem idő­ben és írásban ejőre meg­küldi minden frakciónak. Budapest. Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság el­nöke és Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizott­ság alelnöke ezt arra reagálva közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy Pintér Sándor belügymi­niszter és Simicskó István hon­védelmi miniszter bejelentette, terrorizmus elleni intézkedés­csomag alkotásáról döntött a kormány. A Belügyminisztéri­um feladata lesz, hogy a parla­menti pártokkal előzetes egyez­tetést folytasson. Az ellenzéki politikusok közle­ményükben azt írták, az MSZP minden olyan javaslatot támogat­ni fog, amely a magyar állampol­gárok biztonságát kellő és megfe­lelő garanciák mellett erősíti, és semmi olyat nem szavaznak meg, amely a magyar állampolgárok kontroll és garancia nélküli indo­kolatlan jogkorlátozását célozza. Közölték továbbá: Orbán Vik­tor miniszterelnöknek minden felelősséget viselnie kell azért, hogy csak a brutális brüsszeli terrorcselekmények másnapján jutott el oda, hogy komolyan ve­gye az MSZP két hónapja be­nyújtott javaslatait. Nagvcsiitörtöki szentmise Erdő Péter bí­boros, esztergom- budapesti érsek krizmaszentelési misét mutat be nagycsütörtökön, 2016. március 24- én a Szent István- bazilikában. A misén megszen­telték a szentsé­gek kiszolgáltatá­sához használt olajokat. Támadás Európa ellen A brüsszeli támadás nem Belgiumnak, ha­nem az EU-nak szólt ezért indokolt az óva­tosság, az elővigyáza­tosság és minden biz­tonsági intézkedés - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter csütörtö­kön Budapesten. Budapest. A tárcavezető saj­tótájékoztatóján kiemelte: a magyar kormány a magyar emberek biztonságáért fele­lős, ezért minden terroriz­mussal szembeni intézkedés indokolt, szükséges és köte­lességük megtenni. Azt is közölte: a belga hatósá­gok továbbra sem tudnak rész­letes információt adni az el­hunytak személyazonosságáról és állampolgárságáról, így a hi­vatalos adatok szerint továbbra is két magyar sérültje van. Kifejtette: az egyik sérült, egy nő, aki a repülőtéren sé­rült meg, egyes hírekkel ellen­tétben nem ott dolgozott, ha­nem épp elutazni készült on­nan. Egy brüsszeli cég alkal­mazottja, egy Brüsszelhez kö­zeli kórházba került, ahol megműtötték, most megfigye­lés alatt tartják. A másik sé­rült az EU melletti állandó ma­gyar képviselet alkalmazottja, ő a metróállomáson sérült meg. Egy brüsszeli kórházban ápolják, az állapota súlyos, de stabil, remény van a teljes fel­épülésre, de ez várhatóan hosszú időt vesz igénybe. Szijjártó Péter közölte: a bel­ga külügyminisztériummal és a belga belügyminisztérium krízisközpontjával a magyar nagykövetség folyamatos kap­csolatban áll, de ők is a belga nyomózó hatóságok tájékozta­tására várnak, így egyelőre nincs részletes információ az áldozatok kilétéről vagy ál­lampolgárságáról. A külügyminiszter hangsú­lyozta: a történtek remélhetőleg végre kijózanító hatással lesz­nek „a képmutató európai poli­tikára”, hogy a kontrollálatian bevándorlási hullám növeli a kontinens terrorfenyegetettsé­gét és rontja a közbiztonságot. Szijjártó Péter kifejtette: ja­vítani kell az európai szolgála­tok közötti információáram­lást. Új korszak kezdődött, a terrorfenyegetettség itt él ve­lünk a mindennapokban - vé­lekedett. Migránsok az autópályán Tatabánya. Az Ml-es autópálya leál- lósávjában gyalogló illegális bevándor­lókat fogtak el- szerdán az éjjeli órák­ban Bábolna térségében - közölte a Ko- márom-Esztergom Megyei Rendőr-fő­kapitányság csütörtökön a rendőrség honlapján. A hét fiatal férfi Budapest felé gyalogolt. A rendőrök felszólításá­ra személyazonosságukat és jogszerű magyarországi tartózkodásukat nem tudták igazolni. A járőrök a hat afgán és egy iráni állampolgárt a megyei fő- kapitányságra előállították, majd átad­ták őket a Bevándorlási és Állampol­gársági Hivatal munkatársainak. Gyanús ellenőrzések Budapest. Az LMP szerint a kormány többször is gyanús módon, magáncé­geket is bevonva bonyolított le uniós pénzek lehívását felgyorsító, valamint azt ellenőrző projekteket. Hadházy Ákos, az ellenzéki párt antikorrupciós szakszóvivője, elnök­ségi tagja csütörtöki sajtótájékoztató­ján példaként említett egy olyan pro­jektet, amelyben az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, a Széchenyi Prog­ramiroda és a Türr István Képző és Ku­tató Intézet összesen 5 milliárd forin­tot költött el 2015 tavaszától az év vé­géig. Az LMP kételkedik abban, hogy ezt a pénzt megfelelő színvonalon használták fel az uniós pénzek helyes kifizetésének segítésére - fogalmazott Hadházy Ákos. Megjegyezte: a Közbe­szerzési Értesítőből a teljes összeg mindössze 15 százalékát, mintegy 700 millió forintot tudják nyomon követni. Az ellenzéki politikus gyanúsnak ne­vezte, hogy a projektben egy 2015-ben alakult céget bíztak meg szkennelési fel­adatokkal 25 millió forint értékben. Polgári engedetlenséget hirdetnek Meghirdette a korábban kilátásba helyezett polgá­ri engedetlenséget márci­us 30-a délelőttre, egy­órás időtartamra, a Taní­tanék mozgalom nevében Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója csütörtökön Budapesten. Budapest. Az igazgató újság­írók előtt emlékeztetett, a márci­us 15-i demonstrációjukon fel­szólították a kormányfőt és az ál­lamfőt, hogy kérjenek bocsána­tot „az elmúlt hat évben megalá­zott • pedagógusoktól”, de a bocsánatkérés nem érkezett meg szerda éjfélig. Nem történt előrelépés a Civil Közoktatási Platform 12 pontjának ügyében sem-jelezte. Azt kérik, hogy a pedagógusok és a velük szimpatizálók szerdán 8 és 9 óra között álljanak ki az isko­lájuk elé, szavaztassák meg újra a platform 12 pontját, nyilvánítsák ki elégedetlenségüket, azt, hogy min­denképpen változást szeretnének szeptembertől. Példaként hozta az érettségi rendszer átalakítását, hogy a diákok azokból a tárgyak­ból és úgy tehessen vizsgát, ahogy a tanulmányaikat megkezdték. Problémaként jelölte meg a min­dennapos testnevelést is. Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője elmond­ta: az akció alatt nem lesznek el­látatlanok, vagy felügyelet nél­kül a gyerekek. Szeretnék, ha azok a szülők, akik támogatják a követeléseket, elmennének az iskolákhoz és azt az egy órát a ta­nárokkal töltenék, megismerve a követeléseiket. Azt javasolta, aki nem tud elmenni, akár fé­nyes nappal is nyissa ki esernyő­jét, viseljen kockás inget, akasz- szon ki kockás zászlót az ablak­ba. Hosszú távon új oktatáspoli­tikára van szükség, és szerinte a pedagógusok gúzsba vannak kötve a sztrájktörvény előírásai miatt. Arról, hogy egy későbbi akció érintheti-e az érettségit, azt mondta: nem szeretnék a vizsgá­kat „bántani”, ők tanárok, és sze­retnek tanítani. Pilz Olivér, a tiltakozásokat elin­dító miskolci Flerman Ottó Gim­názium tanára elmondta: a moz­galom felmérése szerint eddig mintegy 80 iskola jelezte csatlako­zását az akcióhoz. Náluk a fenti egy óra alatt a pedagógusok egy része kivonul az iskola épülete elé, másik részük a csatlakozó szülők­kel az iskolával szemben lévő szo­bornál lévő parkot teszi rendbe, s az egy óra leteltével közösen fát is ültetnek majd. Közölte: azt várják, hogy végre tárgyalóasztalhoz tud­janak ülni, és elinduljanak az ok­tatási rendszer javítását célzó tár­gyalások. A Klebelsberg Intézmény­fenntartó Központ (Klik) terve­zett megszüntetésére Pilz Olivér úgy reagált: szerinte az volt a cél­ja a kormánynak, hogy a tiltako­zók társadalmi támogatottságá­ból „faragjon”. A lényeg az lenne, hogy az iskolák kapják vissza autonómiájukat, megfelelő fi­nanszírozással működjön a fenntartó, és a mostani centrali­zált rendszert lebontsák. Megje­gyezte: már folynak tárgyalások egy későbbi akcióról, de részle­teket nem kívánt elárulni. HIRDETÉS VENNI ÉS ELADNI- a termőföld adásvételének részletes szabályai A termőföld adásvétele egy rész­letesen szabályozott, az állami hi­vatali rendszerének több szintjét is magába foglaló folyamat. A hi­ányosságok és buktatók elkerülése végett lássuk az adásvétel legfon­tosabb pontjait! A termőföld tulajdonjogának a megszerzéséhez a vevő és az el­adó között megkötött adásvételi szerződés szükséges. Az adásvételi szerződés aláírásával a vevő még nem szerzi meg a szerződés tárgyát képező ingatlan tulajdonjogát, azt a vevő csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel fog szerezni. Az in­gatlan-nyilvántartási bejegyzéshez a szerződésen alapuló tulajdonjog, haszonélvezeti jog. használat joga, telk i szolgalmi jog, és vételi jog ese­tén nemcsak az ügyvéd által ellen- jegyzett magánokirat, hanem köz­jegyző által szerkesztett közokirat is megfelelő. A közjegyző közhatal­mi tevékenység körében szerkeszt közokiratot, emellett pedig hivatali kötelezettsége, hogy a feléknek az általuk kötött ügyletről teljes körű és pártatlan szakmai tanácsadást nyújt­son, ennek megfelelően a közjegyző nem egyik vagy másik fél képvise­lője, hanem valamennyi szerződő fél részére megvilágítja a tervezett ügy­let jogi következményeit. Ä közjegyző által készített okirat így' közokiratként bizonyítja a jog­ügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét. A kiemelt bizonyító erő mel­lett azonban van egy másik fontos joghatása is a közjegyző okiratnak: a közvetlen végrehajthatóság. A köz­vetlen végrehajthatóság azt jelenti, hogy az okiratban meghatározott kö­telezettségjogosultja, jelen esetben a tennőföld eladója külön per indítása nélkül, közvetlenül kérheti az állami kényszer alkalmazását, azaz a bíró­sági végrehajtást a jogügyiét kötele­zettjével, jelen esetben a termőföld vevőjével szemben. A közjegyző az ügylet megköté­sét követően a felek közös érdekeit A dkk szerzete: dr. Ankct Mórion képviselve jár el annak érdekéljen, hogy' a vevő tulajdonjogát a földhi­vatal bejegyezze. A közjegyzőkről szóló törvény szerint, ha közjegy­zői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltá­sához bíróság vagy más hatóság el­járása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. Ä közjegyző megkeresé­sére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy lelek képviselőjének jogállása illeti meg. A közjegyző ezen túlmenően jogi képviseletet nem láthat el. Ezt a speciális képviseleti jogot a köz­jegyzőkről szóló törvény biztosítja a közjegyzők számára. Tehát ebben az esetben a közjegyző hivatalból ke­resi meg az ingatlan-nyilvántartási hatóságot a közokiratba foglalt jog- nyilatkozat joghatásának kiváltásá­hoz. A földforgalmi törvény hatály­balépésével azonban ez a folyamat időigényes lett. . Adásvételi szerződés esetén a szerződés aláírását követően a szer­ződést fő szabály szerint hirdetményi úton kell közölni az elővásárlásra jo­gosultakkal, melynek hirdetményéta föld fekvése szerint illetékes telepü­lési önkormányzat jegyzője függeszti ki az önkormányzat hirdetőtáblájára. Az elővásárlásra jogosult a szerző­désbe egyoldalú nyilatkozattal be­léphet a vevő helyére, feltéve, hogy a jogszabály által felállított elővásár­lásra jogosultak rangsorában a vevőt megelőzi. Ez esetben a szerződésbe belépő elővásárlásra jogosultnak kell a vételárat megfizetni és rá kell az ingatlant átruházni. Néhány eset­ben nem áll fenn elővásárlási jog, így nem kell kifüggeszteni a szer­ződést, ennek leggyakoribb esete az, ha a szerződő felek közeli hozzátar­tozói viszonyban vannak, vagy ha a felek tulajdonostársak és az ügylet eredményeképpen a vevő a teljes in­gatlan tulajdon jogát megszerzi. Ha a kifüggesztés megtörtént, akkor a szerződést a jegyző tovább­küldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek (tulajdonképpen a földhi­vatalnak), vagy ha a szerződést nem kell kifüggeszteni, akkor közvetlenül az okiratszerkesztő közjegyző küldi meg. A mezőgazdasági igazgatási szerv egy érvényességi szűrést köve­tően megkeresi a helyi földbizottsá­got az állásfoglalásának beszerzése céljából. A helyi földbizottság adja ki az adás-vételi szerződés jóváha­gyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását. A helyi földbízottság támogatá­sának hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles elutasítani a jogügylet jóváhagyását. A helyi földbizottság legfontosabb értékelé­si szempontja az, hogy a szerződés tárgyát képező föld értéke megegye­zik-e a szerződésben foglalt ellenér­tékkel, így nem lehet „csak papíron létező” magas vételárral az elővásár­lásra jogosultakat elriasztani. A helyi földbizottsági állásfogla­lást követően a szerződés ismét visz- szakerül a mezőgazdasági igazgatási szervhez, aki a meghozza a végső döntést, amiben a szerződés jóvár hagyásáról és arról dönt, hogy kik között jött létre a szerződés. MOK< Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Next

/
Thumbnails
Contents