Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-25 / 70. szám
Nagypéntek Ma Nagypéntek van, Jézus szenvedésére és kereszthalálára emlékezünk. Nagypéntek csakúgy, mint húsvét ünnepe sok titkot rejt magában, amelyet szakavatott teológusok könyvek sokaságán keresztül írtak le. Nekünk, hitüket gyakorló vagy éppen hitüket kereső egyszerű embereknek Jézus értünk vállaltszenvedése és halála az ünnep egyik középpontja, amely mindig megjelenik a keresztúti ájtatosságokon. Jézust Pilátus elé hurcolták, aki hezitált Jézus ügyében a tömeggel, de végül hagyta, hogy a tömeg befolyásolja és vigye magával: kiadta az ártatlan Jézust, hogy keresztre feszítsék. A tömeg hangja hatalmas, a tömeg ereje nyomás a hatalomra, a tömeg - ha egy gondolatot képvisel, egy célért harcol, együtt halad - nagy erővel bír. Kérdés persze az, hogy a tömeg akarata mindig szent cél-e, mindiga jó ügyért harcol-e, mindig engedni kell-e neki. Jézus korában a tömeg, amely virágvasárnap még ujjongott, pálmaágakat lengetett, hozsannázott a jeruzsálemi bevonuláskor Dávid fiának, nagypénteken már „irányt váltott” és szinte szitkozódva, erőszaktól és gyűlölettől dülledve kiabálta, hogy feszítsék keresztre őt Jézus tett volna olyat azalatt a pár nap alatt, ami miatt megfordult a tömeg véleménye? Nem szólnak erről az evangéliumok Azt tette, amiért jött, amit tennie kellett: a képmutatókat, a köpönyegforgatókat, a kétszínűeket elzavarta, hogy az értékeket felemelje, visszategye megfelelő helyükre. Csodákat tett, gyógyított, tanított - ahogyan eddig is. Azonban a tömeg ezt nem értette, nem akarta meg érteni, nem hagyta magát megtéríteni Vagy szószólók voltak a tömegben, akik formálták, befolyásolták a sokaság véleményét saját kényükfkedvük szerint? tásai előtt abbahagyták. Mintha mi sem történt volna... Néhány nap és úgyis elfelejtik, feszítettünk már több embert is keresztre, egy-két napig beszélnek róla, maximum néhány hétig, mert azért valamiben mégis különleges volt, de szerencsére a tömeg egységesen kiabált ellene, megérdemelte a sorsát, lezárult a története, nem zavar több vizet, folytathatunk minden eddigit tovább - valami hasonló gondolatok járhattak a tömeg és a vallási-társadalmi vezetők fejében, amikor Jézus elindult a Golgotára. Amikor bevégeztetett, megrázó események történtek. Sötétség borult a földre, a templom függönye kettészakadt, a föld megrendült. Döbbent felismerés lett úrrá sok emberen. Maga a százados és a körötte állók mondták, hogy ez az ember valóban Isten fia volt. Már itt, a kereszt alatt megdőlt az előző gondolatsor. Szemünk előtt látjuk szemlesütve kullogtak le a hegyről, ki-ki talán bűnbánattal, ki-ki talán megrendüléssel a szívében. A folytatást ismerjük: Jézust egy közeli sírba temették A döbbent csend uralkodott a tanítványokon. Júdás, azáruló megfutamodott, Péterben is feléledhettek a bűnbánat gondolatai, Tamás talán megkérdezte, hogy hogyan is történhetett mindez. Azonban mindannyian a folytatást keresték, kérdezték. Hogyan tovább? Mi lesz most? Azt mondta, hogy fel kell támadnia a halálból... ez hogyan lesz? Megannyi kérdés volt bennük Nem kaptak rá választ. Akkor nem, egyelőre nem. Hitük talán elég erős volt ahhoz, hogy elhiggyék- valaminek még történnie kell, ez nem zárulhat le csak így -a választ azonban, a folytatást, ami kétezer év óta meghatározza a történelmet, csak holnap, a feltámadás hajnalán kapják meg. Ezekre ne is a választ keressük, sokkal inkább vonjunk párhuzamot napjaink történése és a kétezer évvel ezelőtti események között ebben az értelmezésben. Tapasztaltuk, tapasztaljuk ezt a tömeget, ezt a fajta véleménynyil- \ vánítást sajnos a történelmünkben mind a közelmúltban, mind a mindennapokban. Jézus ugyan a tömeg által pálmaágakkal kirakott, díszített úton ment be Jeruzsálembe, de a köves keresztúton ment fel a Kálváriára. A tömeg utána ment, de nem azért, mert azt látták benne, akit kellett volna, hanem azért, mert gyűlöletükben és felbőszültségükben látni akarták Jézus földi életének utolsó perceit, hogy aztán kezüket ölbe téve, netán egymásnak gratulálva zárhassák le a történetet, és folytathassák életüket ott, ahol Jézus jeruzsálemi taníA kereszt titka megfejthető számunkra, egyszerű emberek számára is. Keressük, kérdezzük a nagypénteki ünnep lényegét, üzenetét. A mai napon a csonkamisében a Szent Kereszt elé járulunk hódolatra, meghallgatjuk a szenvedéstörténetet, a passiót, majd szentáldozás következik. Jézus jelen van. a mai liturgiában is az Oltári- szentségben, az evangéliumban és a kereszthódolatban is. Jó lenne, ha az életünkben is jelen lehetne, megfogadnánk szavait a szeretettől, és együtt mennénk előre a jóért. Nem a tömeg hangja után, nem a tömeg által kitaposott, jól bejárt úton, hanem a Jézus keresztje által megjelölt köves úton, a helyre, ahol a kereszt áll. Ha ezt választjuk, megértettük Nagypéntek üzenetét. Veszelovszki Balázs Megújult Jézus „kínhalálos ágya” Mint azt már tudjuk, Jézus „kínhalálos ágya” maga a keresztfa volt. Nagypénteken délután három órakor azon lehelte ki lelkét és adta vissza Atyjának. Ságújfalu községben is elkészült ezen jeles, szomorú és egyben nagyon megható napra az új, gránitból készült kereszt. Gerhát Karina Ságlíjfálu. Szentes Attila polgármester 2015- ben pályázatot nyújtott be a templomkertben álló kereszt felújítására, ami sikeresnek bizonyult. Ez az I. és a II. világháborúban elhunyt és eltűnt hősök neveit tartalmazza. A pályázaton a község egymillió forintot nyert erre a nemes célra, a fennmaradó összeget pedig adományokból gyűjtötték össze. Az új fekete kereszt, amely a község templomudvarán található gránitból készült el. A főútról az alábbi felirat tekinthető meg rajta: „Isten dicsőségére és az 1914-1918. évi világháborúban elesett hős katonáink emlékére állíttatta: Győri Benedekné és Bócsó Ferencné 1939-ben.” A templom felőli oldalról pedig ez olvasható: „Az eredeti emlékkeresztet felújíttatta Ságújfalu Község Önkormányzata 2016-ban.” A kereszt további két oldalán az I. és a II. világháborúban elhunyt hősök nevei szerepelnek. Virágvasárnap szentelték meg a-felújított keresztet, amelynek különlegessége, hogy nagypéntekre, azaz a mai napra már az új gyönyörűségében, megszentelve tündökölhet Jézus „kínhalálos ágya”. A keresztet Kapás Attila plébános áldotta meg a szentmise után, ahol mintegy hetven hívő vett részt. Ezek után kis ünnepi műsort adott a ságújfalui népdalkor és a férfi dalárda. Héricz Elizabet és Antal Dorina pedig verseket olvasott fel. Az ünnepség végén Szentes Attila polgármester mondott záróbeszédet és koszorúzta meg az új keresztet. Mindez az önkormányzat, a polgármester és a nagylelkű adományozók segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg, ezért külön köszönet illeti ézeket a jó szándékú embereket. A Jó Isten áldása szálljon életük minden percére! Néhány napja sokan felfigyelhettek arra Rimócon, hogy kétszer is hallhatták a déli harangszót. Ennek oka, hogy a település vezetése tavaly nyáron jelezte a Kossuth Rádió számára: szeretnék, ha a Déli Harangszó című műsorban hallható lenne a rimóci harang is... Vincze Nikolett A nagy számú jelentkezést sorba veszik, megszervezik a felvételeket és ezt követően kerül adásba egy-egy hétig a település harangja. A stáb e héten érkezett meg - Mátraverebély-Szentkút, Bátonyterenye és Herencsény mellett - Rimócra, hogy elkészítse a felvételt. A helyi templom tornyának magassága hozzávetőleg húsz méter. A feljegyzések szerint a legrégebbi rimóci harangot 1584-ben öntötték. Ez a XVIII. század folyamán tönkrement, 1807-ben öntötték újra. Ami a jelenlegi harangokat illeti... A nagyharang átmérője 83 centiméter, elején a következő felirat olvasható: „Isten dicsőségére, Szent Miklós püspök tiszteletére Öntették a rimóci rk hívek Közadakozásból az Úrnak 1928. évében.” Másik felén: „1928 Harangművek Öntött engem Peternell és Kulmanek által Pesterzsébet 6049” Szent Miklós domborműve látható a szöveg fölött. A középső harang átmérője 65 centiméter, felirata elől: „Szentolvasó Királynéja könyörögj érettünk Öntette a rimóci oltáregyesület és a Szent olvasó társulat 1928”. Másik felén: „1928 Harangművek Öntött engem Peternell és Kulmanek által Pesterzsébet 6028” Szűz Mária domborműve látható a szöveg fölött. A kisharang átmérője 44 centiméter, egyik oldalán a következő szöveg olvasható: „Isten dicsőségére öntették a.rimóczi róm. kath. egyház hívei közadakozásból 1921. Szlezák László harangöntő által Budapesten”. A másik oldalon a „Haldoklók pártfogója könyörögj érettünk.” szöveg, valamint egy egész alakos Jézus-dombormű látható. A Kossuth Rádió később értesíti a helyieket arról, hogy melyik héten lesz hallható Rimóc harángja az egész ország számára. Krisztust hirdetik Máfraverebély-Szentkút a nágyhéten nagycsütörtöktől, azaz tegnaptól ismét megnyílt a szentkúti kegyhely a lelki- gyakorlatozók számára. Azért, hogy a ferences közösségeknél megszokott liturgikus hagyományba bekapcsolódva emlékezhessenek meg Krisztus haláláról és ünnepelhessék feltámadását. A központi liturgiák mellett a lamentáció, azaz a virrasztás kap rendkívül fontos szerepet ezekben a napokban. A kegyhely új lehetőségei egyaránt alkalmasak gyermekekkel érkező családok vagy elvonultságban lelkigyakorla- tozók számára, a ferences atyák pedig készséggel állnak rendelkezésre az érkező vendégek gyóntatására, lelki vezetésére. Az irgalmasság szentévében különösen jó alkalom lehet ez a néhány nap azoknak, akik szeretnének magukba tekinteni, életüket átgondolni. Az elvonultság és a liturgiák rendje ugyanis egy olyan „medret” biztosít ehhez, amelyben könnyebb felismerni Isten akaratát. , A nemzeti kegyhelyen idén is lehetőséget biztosítanak a szent három nap ünneplésére. Ezek keretét a liturgikus ünneplések adják, amelyek elmélyítését segítik az elmélkedések. Ezen lelkigyakorlatos időszak célja a szemlélés, a rá- csodálkozás: az Igében, az Eu- charisztia mellett eltöltött csendes imádságban, a liturgikus szimbólumokban, a természetben és a csendben, a virrasztásban Krisztusra figyelünk, aki megmutatja irántunk való szeretetét és ezáltal ad megújulást. A kegyhely különösen alkalmas családok közös hús- vétjára: a jól elkülönülő, nagy tereket birtokba vehetik a gyermekek, a szülők pedig bekapcsolódhatnak az elmélkedésekbe és a liturgiákba.
