Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-23 / 68. szám
SST Perzsa újév Libanonban Az eddig váltnál 2500 évvel korábban jelen lehetett az ember a mai Írország területén - vélik a kutatók egy több mint 12 ezer éves medvecsont-lelet elemzése alapján. Az emberi jelenlétre utaló legkorábbi írországi bizonyítékok Krisztus előtt 8000-ből származnak. Egy medve térdcsontjának radiokarbonos kormeghatározás azonban kimutatta, hogy az állatot ember ölte meg nagyjából 12 ezer 500 évvel ezelőtt. „Ez az eredmény új fejezetet nyit a sziget történetében” - mondta Marion Dowd, a Sligói Műszaki Intézet régésze, aki az ír Nemzeti Múzeum kutatójával, Ruth Cardennel közösen tette a felfedezést. A medvétől származó csontot, amelyen egy éles szerszám által ejtett vágások láthatók, még 1903-ban fedezték fel a nyugat-írországi Clare megye egyik barlangjában, több ezer más lelettel együtt A csontot az ír Nemzeti Múzeum őrizte az 1920- as évektől, mígnem Carden és Dowd újra megvizsgálta és radiokarbonos kormeghatározásnak - ezt a technikát csak az 1940-es években fejlesztették ki - vetette alá. A kutatók az Oxfordi Egyetemnek is elküldték a mintákat, és az ottani szakemberek megerősítették, hogy a medvével emberi kéz végzett mintegy 12 ezer 500 évvel ezelőtt. Ikreket szült 53 évesen Libanonban élő, népviseletbe öltözött kurd asszony kurd zászlót lenget a Nevrúz, azaz a perzsa újév alkalmából Bejrútban 2016. március 21-én. A Nevrúz egybeesik a csillagászati tavasz kezdetével, eredete több mint 3000 évvel korábbra nyúlik vissza. Szénkibocsátás: legmagasabb a dinoszauruszok kora óta Genf. Ötvenhárom évesen másodszor szült-ikreket, Margaritai Louis-Dreyfus svájci milliárdos vállalkozó. A nő szóvivője hétfőn erősítette meg a két kislány világra jöttének hírét. Az orosz születésű Margarita Louis-Dreyfusnak 2009- ben leukémiában elhunyt férjétől, Robert Louis-Dreyfustól már van három fia, köztük egy ikerpár. A most született ikrek apja Philipp Hildebrand 52 éves svájci bankár. Férje halála után Margarita Louis-Dreyfus örökölte a Louis- Dreyfus Commodities vállalatcsoportot. A 160 éve alapított konszern elsősorban nyersanyagokkal üzletel, több mint 100 országban 22 ezer embert foglalkoztat, a Forbes magazin szerint a világ 171. leggazdagabb embere. Soha nem volt ilyen magas a szénkibocsátás mértéke a Földön az elmúlt 66 millió évben, a dinoszauruszok kihalása óta egy hétfőn megjelent tanulmány szerint, amelynek szerzői apró tengeri élőlények megkövült maradványai kémiai összetételének vizsgálata alapján vonták le következtetésüket. New Jersey. A Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a mostani kibocsátás üteme messze meghaladja az ismert legnagyobb természetes szénkibocsátással járó, mintegy 56 millió évvel ezelőtt bekövetkezett korszakban tapasztaltakat. A tudósok szerint a szénkibocsátás akkori megugrását a tengerfenék alatt addig fagyott állapotban tárolódott üvegházhatású gázok felszabadulása okozhatta. Ezt az időszakot a tudomány a paleocén-eocén hő- mérsékleti maximumként (angol rövidítéssel: PETM) tartja számon. Jelenleg a globális szénkibocsátás mértéke - amely nagyrészt a fosszilis energiahordozók elégetéséből ered -10 milliárd tonna éves szinten. Az 56 millió évvel ezelőtti gyors felmelegedési ciklus kezdetén a Föld természetes szénkibocsátása legalább négyezer éven keresztül évente 1,1 milliárd tonna lehetett. Ez a felszabaduló szénmennyiség akkor öt Cel- sius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel, az óceánok elsavasodásával, így a tengeri élővilág jelentős károsodásával járt. A múltbéli esemény ismert következményeit gyakran állítják párhuzamba a légkörben jelenleg felhalmozódó üvegházhatású gázok várható jövőbeli hatásaival. „A jelenleg elérhető adatok tükrében a mostani emberi tevékenység által okozott szénkibocsátás mértéke példátlan az elmúlt 66 millió évben”- hangsúlyozzák a tanulmány írói. Az ENSZ előrejelzése szerint a hőmérséklet akár 4,8 Celsius-fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, mindez szárazságokat, áradásokat és egyre erősebb viharokat vonhat maga után. Földünket képviselő üzenet a New Horizons űrszondán Budapest Bárki részt vehet annak az idegen civilizációknak szánt és az egész emberiséget képviselő digitális üzenetnek a megalkotásában, amelyet a jelenleg a Plútó közelében repülő New Horizons űrszonda memóriájába szeretne feltölteni egy világszerte támogatókat kereső kezdeményezés. „Olyan üzenetet szeretnénk létrehozni, amely nem csupán a NASA-t, vagy az Egyesült Államokat képviselné, hanem az egész Földet” - hangsúlyozta hétfőn Budapesten Jon Lomberg, a One Earth Message kezdeményezés elindítója. Az amerikai űrművész és tudományos újságíró négy évtizeddel ezelőtt részt vett a Voyager űrszondákon elhelyezett híres aranylemezek megalkotásában, amelyek szintén az emberiség hírét hordozzák magukkal a világűrben. „Hány művésznek adatott meg, hogy olyan dolgot alkosson, amely akár 1000 millió évig is fennmaradhat?” - fogalmazott Jón Lomberg, arra utalva, hogy akár ennyi ideig is száguldhatnak a képeket, természetes hangokat és zenét is hordozó aranylemezzel felszerelt űrszondák a kozmoszban. A művész felidézte azt is, hogy a Voyagerek esetében összesen hat hetük volt az aranylemez megtervezésére, ezért csupán egy szűk társaság dolgozhatott az üzeneten. Most azonban az internetet hívják segítségül, és egy olyan weblapot készítenek, amelyen bárki küldhet és véleményezhet javaslatokat arról, mi kerüljön a New Horizons memóriájába. „Nem tudom, pontosan mi lesz az üzenetben, de biztos vagyok abban, hogy jobb megoldás fog születni így, mintha csupán pár ember dönthetne a tartalomról” - fogalmazott Jón Lomberg, aki szerint „nagy lehetőség maradna ki”, ha végül nem kerülne üzenet az űrszondára. „Milyen üzenet hordozna az, ha egyáltalán nem küldenénk üzenetet?” - jegyezte meg az alkotó, aki szerint egy ilyen eshetőség egy nagyon pesszimista képet festene az emberiségről. Jón Lomberg, amerikai „űrművész”. tudományos újságíró, a One Earth Message kezdeményezés elindítója előadást tart a Prezi fővárosi központjában HIRDETÉS Dosí?0a@ta • lliaálAT BT. 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. Telefon: (20} 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32)786-744 E-mail: lehoczki@gergihalo.hu; iehoczki.szabolcs@upcmail.hu Web: http://www.lehoczkivagyonvedelem.hu Vörösterror, Tanácsköztársaság: A Tanácsköztársaság politikai rendőrségének parlamentbeli működését fedi fel B. Müller Tamás Vörösterror az Országházban - 1919 című könyve, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten. Budapest A történész szerző, az Ország- gyűlés Hivatala képviselői információs szolgálatának kutató munkatársa hangsúlyozta, hogy az 1919 áprilisában létrehozott politikai rendőrség, az úgynevezett Lenin-fiúk ténykedése idején a Parlament a diktatúra megvalósulásának helyszíne volt, a Belügyi Népbiztosság politikai nyomozó osztálya ugyanis az Országház főrendiházi szárnyába költözött be. B. Müller Tamás kiemelte, hogy a téma megközelítésekor elsőként a szakirodalom felé orientálódott, azonban rá kellett jönnie, hogy azt részleteiben még sem a történettudomány, sem a korabeli sajtó nem dolgozta fel, ezért alapkutatásokat végzett. Döntően a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található, a Belügyi Népbiztossághoz kötődő, töredékesen fennmaradt iratanyagra, a fővárosi levéltárban őrzött büntetőperes dokumentumokra, valamint a diktatúra egykori foglyainak visszaemlékezéseire támaszkodott. A kutató megjegyezte: nem tudni, menynyire szánták ideiglenes megoldásnak, hogy az Országházban legyen a politikai rendőrség bázisa, az épület ugyanis „nem egy klasszikus rendőri főhadiszállás”. A Parlament ugyanakkor jelképe volt a Tanácsköztársaság által megtagadott 1918 könyv a múltról előtti rendszernek, így elfoglalása szimbolikus jelentőségű volt - fűzte hozzá. Bödők Gergely történész, az Eszterházy Károly Főiskola doktorandusza kifejtette, hogy a kötet két jól elkülönülő egységből áll. Az első fejezet részletesen foglalkozik a diktatúra állambiztonsági szervének kialakulásával, megvilágítja a szervezés alapelveit és a politikai nyomozók működésének főbb vonásait, valamint a foglyok letartóztatásának menetét is elemzi. A kötet második része több szövegtípusból álló forrásközlés. A könyv másik méltatója, Vörös Boldizsár történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa megjegyezte, mivel a mű kétharmada forrásközlés, a szerző helyesen foglalkozik a közreadott szövegek forráshűségével, és jól teszi, hogy megfelelő kritikával kezeli azokat. Vörös Boldizsár úgy fogalmazott, hogy a kötet hozzájárul az Országház történetének megismeréséhez, miközben „olvasmánynak sem utolsó”. A Vörösterror az Országházban -1919 című könyv az Országgyűlés Hivatala által kiadott Nemzet Főtere Könyvek sorozat első darabja.
