Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-22 / 67. szám
Visszafordítják a csempészhajókat Törökország az Európai Unióval kötött megállapodásnak megfelelően megkezdte a görög szigetek felé tartó csempészhajók visszafordítását - mondta Hóvári János történész, turkoló- gus a Kossuth Rádió műsorában hétfőn. A szakértő szerint a következő fél évben derül ki, hogy hatásosan végzi-e a török parti őrség a munkáját. Véleménye szerint korábban azért nem fékezték meg a migrációs áradatot, mert így akarták befolyásolni az EU-val folytatandó tárgyalásokat. Hóvári János hozzátette: a görögök sem tettek semmit az embercsempészet megállításáért, a migránsok szállításának felszámolása ezért komoly feladat Közlése szerint jelenleg is 3 millió szíriai menekült tartózkodik Törökországban, többségük a szír határ mentén, arra várva, hogy hazatérhessenek. Akik Európába akarnak továbbmenni, azok közül 72 ezer embert fogad be az unió, nyilván kiválogatják majd a képzetteket - mondta Hóvári János. Vasárnap lépett életbe a török-EU megállapodás, amelynek értelmében Törökország visszafogadja a területéről Görögországba érkező menekülteket, cserébe pedig ó milliárd euró hozzájárulást kap az EU-tól ellátásukhoz. Kétszáz határsértőt fogtak el a hétvégén Kétszáztizenkilenc határsértőt fogtak el péntektől vasárnapig az ország területén - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 53, szombaton 100, vasárnap 66 embert fogtak el. Az év első heteiben országosan naponta tíz körül alakult az elfogott határsértők száma, de februárban és márciusban is előfordult olyan nap, hogy kétszáznál is többet tartóztattak föl. Hétfőtől vasárnapig 529 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök, az azt megelőző héten - március 7-től 13-ig - ez a szám 675 volt. Az ügyészség és a bíróság migrációval kapcsolatos bűncselekményekről megjelent tájékoztatói szerint az érkező határsértők állampolgárság szerinti összetétele sokszínű, magukat afgánnak, iráninak, pakisztáninak vagy valamely észak-afrikai országból származónak vallja a többség. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából létrehozott emlékbizottság projektfeladatait ellátó Gulág Program- iroda szervezésében a szovjet megszállás áldozatainak emlékművéről szóló harmadik és egyben utolsó nyilvános beszélgetést tartottak, amely része a nemzeti közmegegyezés kialakítását célzó társadalmi vitának. Az asztalnál Kovács Emőke történész, a Gulág Emlékév szakmai vezetője, Soós Viktor Attila egyháztörténész, Tirts Tamás, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő főigazgató-helyettese, Romics Imre, Semmelweis-díjas orvosprofesszor, Horváth Attila jogtörténész, Pregitzer Fruzsina színművész, Galgóczy Árpád író, Gul ág-túlélő, Nanovfszky György egykori moszkvai és szingapúri nagykövet, Rajcsányi Gellért, a Mandiner főszerkesztő-helyettese és Kő Andár újságíró (balról jobbra) a Gulág Program- iroda beszélgetésén az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Magyary termében 2016. március 21-én. Emlékmű a szovjet megszállás áldozatainak Vádat emeltek Öt embercsempész ellen Embercsempészés bűntette miatt vádat emelt a Budapesti V. és MI. Kerületi Ügyészség három román és két szír állampolgárral szemben, aki a vád szerint tavaly augusztusban 32 külföldit próbált Németországba csempészni - közölte a fővárosi főügyész hétfőn az MTI-vel. Budapest. Ibolya Tibor azt írta, hogy a vádlottak 2015. augusztus 26-án Budapest XIII. kerületében, a Jász utcában vették fel gépkocsival az államhatár átlépésére jogosító okmányokkal nem rendelkező szír családokat. A megállapodás az volt, hogy családonként változó - de jellemzően 500 euró körüli - pénzösszeg ellenében Németországba szállítják a külföldieket. A vádlottak két felvezető autóval, valamint a külföldieket szállító másik két gépkocsival - az egyikbe 24, míg a másikba nyolc szír állampolgárt ültettek - egymást szorosan követve, konvojban haladva elindultak a magyar-osztrák határ felé. A sofőröket és utasaikat azonban még a XIII. kerületben rendőri intézkedés alá vonták, és az ember- csempészeket előállították. A vádlottakkal szemben a kerületi ügyészség vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette miatt emelt vádat, beültetésük egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet. A vádlottak előzetes letartóztatásban vannak, az ügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta, illetve azt, hogy utasítsák ki őket Magyarországról. Megújulnak a magyar-orosz kapcsolatok A magyar-orosz kapcsolatok tartós és folyamatos megújulásának korát éljük, a politika és a gazdaság mellett jó és fontos az együttműködés a kultúra, a humanitárius kérdések és az oktatás területén is - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke hétfőn. Budapest. Az Interparlamentáris Unió Magyar-Orosz Baráti Tagozatának vezetője, a Tolsztoj Társaság tiszteletbeli elnöke a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) által szervezett tanácskozáson kiemelte: Magyarország erősen érdekelt abban, hogy mihamarabb normalizálódjon Oroszország és az Európai Ujiió kapcsolata, és nemzeti érdekünk, hogy megszűnjenek mindazon okok, amelyek korábban gazdasági és politikai szankciók bevezetéséhez vezettek. Hozzátette, Oroszország kiemelt partnere Magyarországnak. A rendszerváltások tapasztalata és értékelése Magyarországon és Oroszországban című konferencián Lezsák Sándor bevezető előadásában közölte: manapság könnyebb eligazodni az évszázadokkal vagy évezredekkel korábbi események között, mint a rendszerváltoztatás történetében, mert „az egykori történelmi iránytűt álságos mágnesezők viszik tévútra”, koncepciós koholmányokkal, féligazságokkal ferdítve el az akkor történteket. A túlélők nemcsak koszorúznak, hanem az évek, évtizedek múlása koronatanúvá avatja a történelmi statisztákat is - mondta, hozzátéve, „az igazi vesztesek újra és újra bevetik a jól bevált szellemi kábítószereket”, a múltat torzító technikák gazdag eszköztárát, a kettős mércét, „hogy miképpen lehet alantas szándékkal rombolni nemzeti önismeretet, hitet, hűséget évtizedek értékeihez, történelmi hazánkhoz”. Százmilliárd hiányzik az oktatási rendszerből Mintegy százmilliárd forint hiányzik az oktatási rendszerből, amit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jelzett is, ezt a kormány várhatóan idén kipótolja - mondta György László1, a Századvég Gazdaság- kutató Intézet vezető közgazdásza az Ml aktuális csatornán. Budapest Hozzátette: az Eurostat adatai szerint 0,3 százalékkal van Magyarország elmaradva az uniós átlagtól a bruttó hazai termék (GDPJ-arányosan oktatásra fordított összegben, ami körülbelül ennek a százmüliárd forintnak felel meg. Az átlageredményeket nézve a magyar diákok az OECD középmezőnyének alján helyezkednek el, azonban ez nagyon egyenlőtlenül oszlik el az országban. Nagy a különbség a világ élvonalát képviselő elitgimnáziumok és a vidéki leszakadó területek között - mutatott rá. Ez a szakértő szerint arra vezethető vissza, hogy a 2013-as átalakítás előtt az önkormányzatok voltak a fenntartók többségben, amelyeknek 20, majd 50 százalékban kellett volna finanszírozniuk az iskolákat. Sok önkormányzatnak nincsenek saját bevételei, így ezt sem sikerült kitermelniük - tette hozzá. „Seprűzzék ki" az offshore cégeket! Budapest Az LMP megtiltaná az offshore cégek jelenlétét a letelepedésikötvény-bizniszben, a párt szerint ugyanis ezen társaságok mö- fött a magyarpolitikai elit áll és „rabolja végig az országot”. Schiffer András társelnök-frakcióvezető hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azon sajtóhírekre hívta fel a figyelmét, amely szerint az ügyleteket intéző vállalkozások mögött „a miniszterelnök ibizai tanácsadója”, vagyis Habony Árpád áll. Hozzátette: emiatt negyedik alkalommal is a Ház elé terjeszti pártja törvény- javaslatát, amely minden ügyletet tiltana az állam, az önkormányzatok vagy például a Magyar Nemzeti Bank számára offshore-hátterű cégekkel, de még ezen társaságok magyarországi gazdálkodását sem engedélyezné. A pénzmosás elleni törvényt is módosítaná az LMP: a kötvényügyleteket intéző gazdasági bizottságnak kötelezően azonosítania kellene ügyfeleit, ahogy a közjegyzőknek, bankoknak, ügyvédeknek. Magyar-kínai gazdasági együttműködés Magyarország továbbra is a kínai-közép-európai együttműködés zászlóshajója, ebből a jövőben sem szeretne engedni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a magyar-kínai gazdasági vegyesbizottság ülését követően hétfőn, Budapesten. Budapest Szijjártó Péter hozzátette: a Kínai Népköztársaság Magyarország 10. legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, tavaly a Kínába irányuló magyar export meghaladta az 500 milliárd forintot. A külkereskedelem komoly tényezője a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a közép-európai országok közül ma Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra vonatkozó export- engedéllyel Kínába - ismertette. A miniszter bejelentette: két kínai autóipari beszállító vállalat összesen 30 millió euró beruházást hoz Magyarországra, 600 új munkahelyet teremtve. Szijjártó Péter elmondta: egy kapacitás- bővítésről és egy zöldmezős beruházásról van szó, mindkét beruházás a Nyugat-Dunántúlon valósul meg. Mindkét vállalattal a következő hetekben jelentik be a beruházás részleteit - ismertette. Beszámolt arról, hogy a vegyesbizottsági ülésen megállapodtak a baromfihús és tejtermékek exportjával kapcsolatos tárgyalások megkezdéséről. A magyar tejtermékek számára újabb piacokat kell keresni, hogy az ágazat fejlesztésének ütemét fenn lehessen tartani - mondta. A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról elmondta: nemcsak Magyarország, Közép-Eu- rópa és Nyugat-Balkán érdeke, hanem tökéletesen illeszkedik a kínai selyemút koncepcióba is. A miniszter hozzátette: tavaly több mint 125 ezer kínai turista érkezett Magyarországra, ami csaknem 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennek előzménye, hogy tavaly májustól van közvetlen légi összeköttetés a két főváros között, valamint gyorsultak a vízumkiadások is - jegyezte meg. Csüng San kínai kereskedelmi miniszterhelyettes kiemelte: mindkét ország büszke lehet arra, hogy a kínai befektetések volumene Magyarországon tavaly meghaladta a 3 milliárd dollárt, ami a legnagyobb Kelet-Közép- Európában. Kína Magyarországra mindig is úgy tekintett, mint az egyik legfontosabb európai stratégiai partnerére - jelentette ki. Elmondta: hatalmas a potenciál a két ország közötti együttműködés terén, nagyon sok különböző terület került szóba a vegyesbizottsági ülésen. A miniszterhelyettes szerint fontos a meglévő külkereskedelmi és befektetési volumen bővítése. Úgy vélte, Magyarországnak rengeteg versenyképes terméke van, főleg a mezőgazdaságban és az innovatív termékek területén. A kínai kormány szeretne minél több magyar terméket látni a jövőben a kínai piacon - emelte ki. Csüng San kínai kereskedelmi miniszterhelyettes (balra) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a minisztériumban 2016. március 21-én
