Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-17 / 63. szám
A példaadás erkölcse- az erkölcs példaadása Aranyosi Péter önálló estje Salgótarján Március 18-án, pénteken 19 órától „Négybetűs szavak” címmel Aranyosi Péter életének fontos és kevésbé fontos eseményeit követhetik nyomon az érdeklődők diaképes vetítés formájában. ■ Azt este sztárvendégei Müller Péter Sziámi költő és Nagy Gábor életművész. Jegyek a helyszínen, azaz a Kohász Művelődési Központban kaphatók 2900 forintos áron. Miért pont „Négybetűs szavak”? Aranyosi Péter elmondása szerint azért, mert egyszer egy kedves újságíró hölgy interjút készített vele. Az egyórás nagyinterjú után csak annyit mondott: „Péter észrevetted, hogy mindent, amit szeretsz, négybetűs szavakkal ki lehet fejezni? Például foci, töri, tank...” Az ő válasza erre az volt, hogy még a hősök is, csak az öt betű. Mire a hölgy mondta, hogy nem, hiszen angolul „hero”. Fáklyás keresztút Karancsság-Szentkút Március 18-án, pénteken engesztelő zarándoklatot tartanak, amelyet a hazáért és a családokért ajánlanak fel. A Nepomuki Szent János Kápolnánál 18.30 órakor kezdik, és gyalogosan végigjárják a keresztút állomásait, amíg a Szentkúthoz érnek. A szervezők remélik, hogy az időjárás kegyes lesz hozzájuk és megengedi, hogy meglátogassák a Szűzanyát. Aki teheti, vigyen magával fáklyát! Mindenkit szeretettel várnak, hogy ismét együtt töltsenek egy emlékezetes estét imádkozással, elmélkedéssel, beszélgetéssel. „Nagyböjt liturgiája" Salgótarján. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége salgótarjáni csoportja március 17- én, csütörtökön 17 órára szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt Krizsán Zoltán „Nagyböjt liturgiája” című előadására. Helyszín: a Salgótarjáni Ferences Rendház Réz Marián terme. Véradások megyeszerte KarancslapujíöNötincs/Sal- gótarjan, A helyi művelődési házban lesz a március 17-i, csütörtöki, karancslapujtői véradás, amelyen 14-17 óra között vehetnek részt a lakosok. Ugyanezen a napon 15- tól 18 óráig a Nőtincsi Általános Iskolában is várják a Magyar Vöröskereszt munkatársai a segíteni akaró embereket. Másnap, azaz március 18- án, pénteken pedig a salgótarjáni SSZC Táncsics Mihály Szakközépiskolája lesz a helyszíne a véradásnak, ahol 9 és 14 óra között lehet majd vért adni a rászorulóknak. VasútmodelMdállítás Balassagyarmat, idén hetedik alkalommal rendezik meg a vasútmodell-kiállítást Balassagyarmaton, a művelődési központban március 18-20. között. A tombola fődíja egy terepasztal lesz! Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők! A Szentgyörgyi István Általános Iskolába, a Nóg- rád megye közgyűlése központi, március tizenötödikéi ünnepségére lassan szivárognak a szű- kebb hazánk minden részéről érkezett vendégek. Hegedűs H. A kapuban egyenruhás férfiak beszélgetnek, több városi rendőrkapitány, dr. Nagy László megyei főkapitánnyal az élen, akikkel éppen Barna János közgyűlési alelnök paroláz. Az intézmény tornatermében, a színpadon hatalmas molinó, rajta balról Petőfi, jobbról Kossuth alakja. Tóth János diósjenői polgár- mester üdvözlő szavaival kezdődik az ünnepség. Azt mondja, az 1848/49-es függetlenségi harcok hősei jól tudták, kivel néznek szembe, kik ellen fognak fegyvert, ki az igazi ellenség, most viszont, ebben a felbolydult modern kori népvándorlásban iszonyatosan nehéz feladat kiszűrni, ki az aki jó, és ki az, aki rossz szándékkal közelít. A szabadságküzdelmek nagy alakjainak bátorsága, tiszta hite, kitartása, ösz- szefogása legyen példa minden ma élő magyar ember előtt. Bállá Mihály országgyűlési képviselő köszöntőjében leszögezi: március tizenötödike az összmagyarság ünnepe, a mesz- szi, kanadai Vancouver városától az erdélyi Csíkszeredáig és Marosvásárhelyig tizenötmillió nemzettársunk tűz ki szíve fölé háromszínű kokárdát. A polgár- mester korábbi gondolataihoz csatlakozva hozzáteszi, ma nemcsak délkeletről, hanem nyugatról, Brüsszel irányából is támadás fenyegeti az országot, és következetesen, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt meg kell védeni határainkat, büszkén őrizve azt a hitet és akaratot, amivel a ’48-as honvédek, elődeink ragaszkodtak a függetlenséghez. Skuczi Nándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke bő negyedórás beszéde elején felteszi a kérdés: kik ők, akik előtt ma tisztelgünk? Két nevezetes személyiség kiemelésével válaszol erre: Petőfi Sándor, aki első pillantásra, szikár, vékony, szelíd kinézetével (Jókai jellemzésében) egyáltalán nem volt ideális forradalmár alak, de amikor a költészet lángja megvilágította arcát, teljesen megváltozott az egyénisége és mindenkit magával tudott ragadni. A másik Damjanich János, a honvéd tábornok, a hős, szilaj katona, aki tüzes, lobbanékony délvidéki természetével űzte-hajtotta a vörössipkásokat, aki törni-zúzni is képes volt a cél érdekében, és aki az élen lovagolva vezényelte katonáit, a másik véglet a szabadságharcban. A kettőjük közötti összekötő kapocs pedig: a szlovák anyától és magyar-szerb apától származó lánglelkű költő és a színtiszta szerb hadvezér ugyanúgy tudott lelkesedni a magyar szabadság szent ügyéért. Hozzáfűzi: a történelem rohamlépteiben töredéknyi kis idő, ami 1848/49-ben Magyar- országon lezajlott, mégis, véres és kitörölhetetlen betűkkel íródott be a világ históriáskönyvé- be. Ne feledjük: a függetlenségért küzdő magyarok Világos után bűn nélkül bűnhődtek, amit pedig addig alkottak, Európa figyelmét magukra vonva az a példaadás erkölcse és az erkölcs példaadása vojt egyben, Ezt a hatalmas értéket a mai korban élőknek is őrizniük kell, amikor azzal fenyeget a világ, hogy akár Hollókőn is épülhet mecset a jövőben - és ez nem vicc, hangsúlyozza Skuczi Nándor. Végezetül kifejti, arra a kérdésre, hogy „kikért tették, amit cselekedtek” 1848 hősei, egyértelmű a válasz: nem önmagukért, hanem a jövőért, Magyarország fejlődéséért és felvirágo- zásáért. A hivatalos beszédek után a kultúráé lesz a főszerep. Igazán jól megkoreografált előadást láthatunk a házigazda általános iskolások jóvoltából. Van benne minden: vers, tánc, muzsika, szépen összeillesztve, látszik, rengeteg időt szenteltek arra, hogy minden mozdulat tökéletesen kövesse egymást. Vastaps érte a jutalom. Hasonló siker kíséri a rétsági Kereplő néptánc- együttes bemutatóját, a diósjenői néptánccsoport fellépését, végül egy megható, a szemekbe könnyet csaló műsorrész zárja a közel másfél órára nyúlt programot: a dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet gondozottjai kék egyenruhában, fehér kesztyűvel kezükön, jelnyelvi tolmácsolással adják elő Petőfi Sándor „Szabadság, szerelem” című megzenésített költeményét. Húsvétváró hétvége A településen „Húsvétváró hétvége” címmel rendeznek három napos programot március 18-20. között. Az események péntek délután, 16 órakor kezdődnek a helyi művelődési házban, ahol húsvéti recept csere-berét tartanak. Másnap, azaz szombaton a történések szintén a közművelődési intézményben indulnak 15 órától az uzsonnával egybekötött kézműves foglalkozással, majd 17 órakor a játszótéren fejeződnek be a tojásfa feldíszítésével. A harmadik napon, vasárnap pedig kisze- hajtást szerveznek az általános iskola előtt 14 órától. Márciusi jeles napok Nagyot?, a településen található Nyitott Műhely Galériában tartják március 17- én, csütörtökön 17 órakor Végh József helytörténész helytörténeti sorozatának soron következő programját. A rendezvény témája a márciusi jeles napok és népszokások lesznek, valamint bemutatják az „Egy eltűnt település: Jásztelekpuszta” című könyvet is. Az ingyenesen látogatható eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak! Kopjafa áll a parkban A ’48-as katonáknak állított kopjafa felszentelése és megkoszorúzása is az ünnepi megemlékezés része volt Nézsán. Hegedűs Henrik NézSii A szentmiséről érkező tömeg teljesen megtölti a sportcsarnok tágas tornatermét. Styevó Gábor polgármester köszönti a jelenlévőket, köztük a testvértelepülésről, a Balassagyarmathoz közeli, Ipolyon túli Lukanényéről érkezett vendégeket. Röviden kitér a kopjafa-állítás előzményeire: szorgos kutatómunkát végeztek a balassagyarmati és váci levéltárakban, míg rábukkantak azokra a honvédekre, szám szerint tizenkét helybélire, akik Nézsáról szolgálták a magyar szabadságharcot. Őket sem kímélte a megtorlás: 1850 után minden résztvevőt elérte a sorsa, a börtönbüntetés, a meghurcolás. Nézsán a falu bírája és jegyzője vezényelte a számonkérést. A hősök megérdemlik, hogy kopjafa alakjában állítson emléket nekik az utókor - fejezi be a gondolatait a polgármester. Hamarosan benépesül a színpad: először a lukanényei iskolások szavalják el a Nemzeti dalt, a fiúk egy-egy versszakot vállalnak, a refrént közösen zengik. Érdekesen hangzanak Petőfi híres szavai az ékes palóc tájszólásban. A helybéli diákok egy része az énekkarban szólal meg, másik felük pedig Móra Ferenc „Kuckó király” című meséjét adják elő. A történet lényege: a szabadságharc idején a falusi gyerekek katonásdit játszanak, amiből kivonja magát egy Kasza Palkó nevű kisfiú, aki inkább a kemence sutjába vonul olvasni a Toldi Miklós históriáját. Erre a társai csúfolni kezdik, „Kuckó király”, így gúnyolják. A szabadságharcot aztán leverik, a faluban megjelenik a bujdosó, akit a jóérzésű emberek rejtegetnek. Ez a bujdosó mesél a harcokról, és azt is elmondja, nem csak fegyvert fogva, vitézséggel lehet harcolni a hazáért - Kasza Palkóra utalva ezzel. Nemsokára két császári csendőr érkezik a faluba, a bujdosó után kutatva: Palkóval összetalálkoznak az utcán, pénzt kínálnak neki, ha az elrejtett ember nyomára vezeti őket. Erre a kis hős megtudakolja a halászA nezsai önkormányzat vezetői tisztelegnek a kopjafánál tói, hol van lék a Tiszán és magával együtt a csendőröket is beleöli a folyóba. Utolsó mozdulatával azonban a fizetséget a parton hagyja - nem viheti magával a sírba. Nem szégyen bevallani: a mese előadása a közönség körében könnyeket csal a szemekbe. Balta Mihály országgyűlési képviselő ünnepi köszöntője felvezetéseként elismeréssel beszél a tanulók teljesítményéről, és főképp a példaadó témaválasztásról. Aztán azt fejtegeti, milyen magyar hagyományai vannak a kopjafás emlékezetnek. Szóba kerül a Hargita, Erdély híres bérce, amelynek tetejéről pompás látvány tárul a tájra, és a sok-sok, mindenütt emelkedő székely kopjafára. Azt is tudni ezekről az emlékoszlopokról, hogy férfi vagy nő, fiatal vagy idős személy tiszteletére emelték - nincs két, azonos mintájú, meg- munkálású példány belőlük. A kopjafák, a maguk méltóságukban őrzik azt a kitartást, amely a magyarságot jellemezte a Kárpát-medence széltében-hosszában, a történelem zivataros századaiban, így az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején is. A műsor következő részében a romhányi Északi Szabad Hajdúk Hagyományőrző Egyesület tagjai egy ágyút húznak elő, a kanóc meggyullad, a tűz sisteregve eléri az ágyúcső torkát és fülsiketítő, hatalmas robajjal szólal meg a középkori hadi eszköz. Rados László plébános lép elő, imát mormol, majd megszenteli a kopjafát. Hamarosan koszorúk lepik el Nézsa legújabb emlékművét. Az ünnepség záró szakaszában a szabad hajdúk mutatják meg a közönségnek, miként küzdöttek kézifegyvereikkel elődeink a kuruc korban.
