Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-02 / 51. szám

Közlekedésből kizárt mozgáskorlátozottak Biztonsági okokra hivat­kozva egyes közlekedési társaságok kitiltották já­rataikról az elektromos mopeddel utazó súlyosan mozgássérült embereket, akik így komoly hátrányt szenvednek. Máshol azonban, mint például Budapesten, a mopedesek is biztonságosan használ­hatják a tömegközlekedé­si eszközöket. A fogyaté­kos emberek jogainak biztosítása érdekében egyeztetések kezdődtek minisztériumok, hatósá­gok és érdekképviseleti szervezetek között. Budapest Egyre többen pana­szolják, hogy a dél-alföldi régió­ban a súlyosan mozgássérült, elektromos kerekes székkel és mopeddel közlekedő embereket egy ideje nem engedik felszállni az autóbuszokra - mondta el a Magyar Hírlapnak Kovács Ág­nes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövet­sége (MEOSZ) elnöke. Január óta szinte mindennaposakká váltak az azonnali segítséget kérő üze­netek, levelek, telefonhívások ar­ról, hogy a gyermekével óvodá­ba, iskolába siető szülő vagy munkába tartó, ügyeket intéző mozgássérült mopedes pem utazhat tömegközlekedési esz­közökön. Törvényi változás is következhet a fogyatékkal élők emberi jogi sérelméből Bírósági döntés Az Egyenlő Bánásmód Ható­ság a közelmúltban két esetben is helyt adott elektromos mope­det használó mozgássérültek pa­naszának, a közlekedési vállalat azonban bírósághoz fordult. A íróság egy igazságügyi szakértő véleményére hivatkozva - amely szerint a mopedeket nem lehet biztonságosan rögzíteni - eluta­sította a mozgáskorlátozott sze­mélyek kérését. A bíróság azzal érvelt, hogy kerekes székkel bár­ki igénybe veheti a járműveket, így nem sérült az egyenlő bánás- m ón követe 1 m énye. A MEOSZ szerint azonban a súlyosan mozgáskorlátozott em­bereknek az egészségbiztosító vagy mopedet, vagy kerekes szé­ket támogat. Ezek több százezer forintba kerülnek, az érintettek önerőből nem tudják megvásá­rolni a második segédeszközt maguknak. Másrészt a mopedet azért használják, mert az felel meg leginkább körülményeik­nek, állapotuknak, az útviszo­nyoknak. Megnéztük a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. interneten fellelhető üzlet- szabályzatát, eszerint járművei- , ken elsőbbséget élvetek a ba­bakocsival érkező, illetve a fo­gyatékos utasok, a kerekes szé­keseket pedig segíteni kell a fel- és leszállásban. Született egy belső utasítás is, ebben az áll, hogy a mopedeseket biztonsági okból nem szabad felengedni a járműre, a kerekes székeseket viszont igen. Ezzel szemben Sze­geden néhány gépkocsivezető újabban a kerekes székeseket sem engedi felszállni, vagyis a jogtalanságot még jobban kiter­jesztik - folytatta az elnök. Budapesten utazhatnak Megkeresésünkre a DAKK kommunikációjáért felelős Mé­száros Sándor levelében idézte a társaság üzletszabályzatát, amely szerint „fogyatékossággal élők és mozgásukban korlátozott utasok kerekes székben ülve csak azokkal az autóbuszokkal szállíthatók, amelyeken a kere­kes szék a kijelölt helyen rögzít­hető.” Azt írta, a társaság bizto­sítja a kerekes székesek utazá­sát, ha szándékukat harminchat órával korábban jelzik. Alacsony padlós autóbuszaikat használ­hatják kerekes székes emberek, de 2015 augusztusa óta elektro­mos mopeddel a szolgáltatás nem vehető igénybe. Beszámolt egy műszaki szakértő megálla­pításáról, hogy a rögzíthetőség hiánya miatt az elektromos mo­ped veszélyt jelent a menetrend szerinti járatokon, és hogy az utggtérben a rögzítést lgjjetővé tevő rendszert kézzel hajtotJ»Ke- reüs székhez méretezték. Mint írta, a társaság tudatában van annak, hogy köteles egyenlő hozzáférést biztosítani a szolgál­tatásokhoz, de valamennyi uta­suk biztonságáért is felel. Isme­rik az egyes társaságok eltérő gyakorlatát is, hogy a budapesti közösségi közlekedés járműveit használhatják elektromos mo­peddel, és hogy Debrecenben ép­pen ellentétes a gyakorlat. Jó gyakorlatok Miközben az érdekvédelmi szervezetek sok panaszt kapnak a buszmegállóban hagyott mozgás- sérült emberektől, másutt - így Miskolcon és Budapesten - létez­nek jó, követésre érdemes gyakor­latok. Kovács Ágnes hangsúlyozta: vannak közlekedési társaságok, amelyek évek óta gond nélkül szállítják a mopeddel közlekedő mozgássérülteket. A biztonsági aggályokra nem a mopedesek ki­tiltása a megoldás, hanem az, ha megteremtik a biztonságos közös­ségi közlekedés feltételeit. A bíró­ság döntés azonban azt üzeni a közlekedési társaságoknak, nem kell figyelembe venniük a moz­gáskorlátozottak igényeit, elég ki­zárniuk őket a szolgáltatásból. Pe­dig - mivel egyre több az idős em­ber az országban - a következő években egyre többen szorulnak majd arra, hogy elektromos mope­det használjanak. A nemzetközi és hazai jogsza­bályok egyaránt arra kötelezik Magyarországot, hogy biztosítsa a mozgássérült emberek esély- egyenlőségét, a közösségi közle­kedésben való részvételét. A biz­tonsági, műszaki szempontok nem írhatják felül az emberi jo­gokat - fűzte hozzá az elnök. [Érdekvédőkkel keresik a megoldást A MEOSZ arra kérte a közösségi közlekedést szolgáltatókat, ne tiltsák le mopedet használó fogyatékos embereket a jármű­veikről, továbbá ágazatközi egyeztetést kezdeményezett, ame­lyen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Közlekedé- í si Hatóság és az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának képviselői is részt vettek. Február elején Czibere Károly szociális államtit­kárral, Nyitrai Imre helyettes államtitkárral és Szekeres Pál mi- j niszteri biztossal megbeszélésen vett részt a MEOSZ elnöke, a találkozót az államtitkár kezdeményezte. A résztvevők rövide­sen részletesen átbeszélik a szövetség javaslatait, megvizsgál- 1 ják, milyen jogszabályváltozásokra van szükség ahhoz, hogy az j | egész ország területén egységesen garantálni lehessen a moz- gássérült emberek biztonságos közlekedéshez való jogát. „Komoly érv” lehet a csők A gyermekvállalásnak va­lóban akadálya a lakás- helyzet, a csők kibővítése hozzájárulhat a demográ­fiai helyzet javulásához, ám a Népességtudományi Kutatóintézet szerint ez önmagában nem eredmé­nyez fordulatot. Budapest A csők termékeny­ségi hatásairól készített tanul­mányt közölt legfrissebb, Korfa című hírlevelében a KSH Népes­ségtudományi Kutatóintézete. A bevezetőben megállapították, hogy az intézkedés elsődleges kedvezményezettjei a már jelen­leg is három gyermeket nevelő párok, emellett viszont a „hezitá­lok’’ számára a juttatás komoly érv lehet a régóta tervezett és ha­lasztott gyermek megszületése mellett. Másrészt a támogatás hatására egyes családok előbbre hozhatják a gyermekvállalást, sőt olyan párok is pozitív döntés hozhatnak, akik ezt eddig nem tervezték. A KSH egy korábbi (2012-2013-as), több mint hat­ezer nagykorú, 45 év alatti nő és ötven év alatti férfi megkérdezé­sével készült kutatása alapján a lakáshelyzet a gyermekvállalás lényeges, de nem kiemelkedő szempontja. Az összes válaszadó 23 százaléka nevezte meg a la­káshelyzetet „nagyon fontos” té­nyezőként, a gyermekvállalási terveikben bizonytalanok köré­ben pedig ez az arány csupán 17 százalék volt. A többség inkább általános anyagi helyzetét és partnerkapcsolata minőségét említette prioritásként. Fontos azonban, hogy a gyer­meket rövid távon nem tervezők között sokan voltak, akik dönté­süknél nagyon fontosnak tartot­ták a lakáshelyzetet. Ebből a ku­tatók szerint valószínűsíthető, hogy az érintettek a csők hatásá­ra előbbre hozzák a gyermekvál­lalást, illetve felfelé módosítják a gyermekek számára vonatkozó terveiket. gyón fontosnak érzik lakáshely­zetük javítását, és csak a távolab­bi jövőben tervezték gyermekek vállalását, illetve azokra a két­gyermekes párokra, akik eddig nem terveztek harmadik gyerme­ket. Emiatt a korábbiaknál látvá­nyosabb statisztikai hatásai lehet­nek ennek az intézkedésnek - vé­lik a kutatók -, igaz, ennek egy részét az egyébként is tervezett, A tanulmány kitér arra is, hogy az intézkedés paradigmaváltást jelenthet a kormányzati népese­déspolitikában, ugyanis az el­múlt öt évben elsősorban arra tö­rekedtek a döntéshozók, hogy a középosztálybeli párok ne ha- lasztgassák tovább a gyermekvál­lalást, a csők kiterjesztése azon­ban a legnagyobb hatást inkább azokra gyakorolja majd, akik na­de most előre hozott gyermekek jelentik majd, ami a „befejezett termékenység” tényleges növelé­séhez nem járul hozzá. Valós de­mográfiai növekedést a kétgyer­mekes párok nem tervezett har­madik gyermekének megszüle­tése hozhat, azonban a célcsoport mérete miatt ez önmagában nem eredményez tartós demográfiai fordulatot. HIRDETÉS INTERNETEN! lü-j) LUJ M www.sx«r*ncs»)at«k .hu A nem tervezett harmadik gyerek megszületése hozhat változást

Next

/
Thumbnails
Contents