Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-11 / 59. szám
Megelőző lépés Budapest A kormány megelőző lépésként rendelte el a migrációs válsághelyzetet, mert nem lehet tudni, hogy a nyugat-balkáni útvonalon feltorlódott emberek tömege merre próbál utat találni magának Európa irányába - mondta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke az Ml aktuális csatorna csütörtöki műsorában. Németh Szilárd úgy fogalmazott, a magyar családok, emberek biztonságát akarják ezzel a lépéssel garantálni, ugyanakkor ez nem korlátozza a magyar emberek jogait. Azt mondta, még nem lehet tudni, milyen reakciókat válthat ki az unió döntése a Nyugat-Balkánon rekedt tömegből, így például megtámadnak-e majd határokat. Németh Szilárd közölte, azt tapasztalják, hogy egyre többen próbálnak a kerítésen át vagy vonaton utazva átlépni Magyarországra, és vannak, akiket már az ország belsejében fognak el. Intézményfenntartás állami szinten Budapest. A köznevelési kerekasztal keddi ülésén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a korábbi önkormányzati fenntartású oktatási rendszer megbukott, ahhoz nem szabad visszatérni, helyette állami intézményfenntartóra van szükség, amelynek a struktúráját azonban ősztől át kell alakítani - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön az MTI-vel. A közleményben azt írták, hogy az egy hónapja alakult kerekasztal eddigi működése már számos eredményt hozott. Döntöttek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) finanszírozásának javításáról és megkezdték a tartozásának rendezését. Határoztak arról, hogy bővítik az iskolaigazgatók hatáskörét, rendezik a foglalkoztatási kérdéseket, fejlesztik a peda- gó- gusképzést, átalakítják a továbbképzési rendszert, valamint felülvizsgálják az előmeneteli rendszert. Kiemelték, a kormány minden felvetést meghallgat, és szinte mindegyikre talál megoldást. Forrás a balkáni országok védekezésére Elsősorban a balkáni országok illegális migrációval szembeni védekezéséhez juttatna uniós forrásokat Magyarország, a kormány ugyanakkor nem zárkózik el attól sem, hogy Törökország jelentős pénzügyi támogatást kapjon - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Budapest Lázár János ismertette a kormány értékelését a hétfői EU-Törökország csúcstalálkozón történtekről, és arról, hogy a kabinet milyen álláspontot képvisel majd a jövő heti európai tanácsi ülésen. A miniszter vízumkérdésről szólva kijelentette: Magyarország kiáll Ukrajnáért, azért, hogy elsősorban az ukrán állampolgárok élvezzenek vízumkönnyítést az unióban. Szólt arról is: amennyiben az Európai Bizottság a jövő heti ET-ülésre javaslatot tesz az uniós kvótakérdésre és a menekültügy újjászervezésére, Magyarország önálló javaslattal él majd. A földárverések újraindulása óta eltelt egy hétben 27 ezer hektár állami földet adtak el 38 milliárd forint értékben - tette hozzá a miniszter. Lázár János tájékoztatása szerint a március elsején változatlan feltételekkel folytatódó árverések „teljesen rendezett körülmények” között zajlanak. A miniszter jelezte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ március végéig az összes tartozását kifizeti. Beszélt arról is: néhány héten belül kezdődik a kormányzatban a 2017-es költség- vetés vitája, amelyet az elmúlt harminc év legstabilabb államháztartási helyzetével kezdhetnek. Lázár János hozzátette: mintegy háromezer állami alkalmazottra lesz szükség az európai uniós pályázatok értékeléséhez. Ehhez új rendszert dolgoznak ki. Elmondta: a pályázatot értékelők kiválasztása objektív szempontok alapján történik, átesnek majd nemzetbiztonsági átvilágításon is. A pályázatértékelők nyilvános szaknévsorba kerülnek. Hozzátette: ezzel a munkával egy állami tisztviselő megkereshet annyit, amennyi az éves fizetés. Lázár János a költségeket egymilliárd forintra becsülte. Euroatlanti integráció segítheti a stabilitást A legjobb eszköz a nyugat-balkáni stabilitás, béke és fejlődés garantálására az euroatlanti integráció hiteles perspektívája - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. Budapest A Külügyi és Külgazdasági Intézet NATO - Nyitott ajtók című konferenciáján a tárcavezető beszédében üdvözölte, hogy „a NATO végre volt elég bátor ahhoz, hogy meghívja Montenegrót a tagságra”, hiszen a mostani új világrendben, amikor délről és keletről egyaránt kihívások érik a szövetséget, a bővítési politikát nemcsak fenn kell tartani, hanem gyorsítani kell. A NATO erejét jelentősen növeli, ha újabb tagokat vesz fel, és hitelessége nagy mértékben múlik azon, folytatja-e a bővítési politikát-vélekedett. Közölte: Magyarország mindig is elkötelezett támogatója volt a bővítésnek, ezért is támogatta Montenegró meghívását, és támogatni fogja a felkészülésben a teljes körű tagságra is. Emellett azt szorgalmazza, hogy Macedónia, Grúzia és Bosznia- Hercegovina is mielőbb meghívást kapjon a szövetségbe - mondta. Hozzátette: minél inkább integrálják a nyugat-balkáni térséget a NATO-ba, annál biztonságosabbá válik a régió, és Magyar- országnak, amely szomszédos a térséggel, ez kifejezetten fontos. A NATO december elején hivatalosan meghívta 29. tagállamának Montenegrót. Ez azt jelenti, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások az egykori jugoszláv tagköztársaság belépéséről. Szijjártó Péter emlékeztetett: Magyarország a Nyugat-Balkán szomszédságában „hozzászokott az instabilitáshoz és a kihívásokhoz”, és érzi a különbséget, amikor stabilitás és béke van a régióban, vagy in- stabilitás és háború. Stabil és erős Nyugat- Balkánra van szükség Magyarország szomszédságában - mondta. Arról is beszélt, hogy a nyugat-balkáni országok nagyon bölcs és helyes döntést hoztak akkor, amikor úgy döntöttek, hogy megvédik a határaikat, és azóta csak törvény- és szabálytisztelő módon lehet átkelni a határaikon. Ezzel nagyban hozzájárultak Európa biztonságához, mert azt jelentősen rombolta, hogy naponta több ezer illegális bevándorló érkezett az EU területére - mutatott rá. Véleménye szerint ha több NATO-tag lenne a Nyugat-Balkánon, az atlanti szervezet felkészültebb lehetett volna a bevándorlási válság kezelésére. Azt mindenképpen üdvözölni kell, hogy a NATO úgy döntött, az Égei-tengeren hajlandó részt venni a migrációs nyomás csökkentésében, miként az is örvendetes, hogy Görögország és Törökország egyre konstruktívabb magatartást mutat - tette hozzá. Előadása után újságíróknak kérdésre válaszolva a tárcavezető közölte: folyamatosan figyelik a délről érkező nyomás alakulását, felkészültnek kell lenni arra, hogy a bevándorlási útvonal megváltozik, más útvonalon érkezhetnek bevándorlók, ezért már korábban megkezdték az előkészületeket arra, hogy adott esetben a magyar-román határon megépíthessék a kerítést. A külügyminiszter beszédében felidézte: amikor Magyarország úgy döntött, hogy teljes mértékben eleget tesz a schengeni szabályoknak, azt mondták, lezárja a határait, de ez nem igaz, csak a zöldhatárt zárta le, a határátkelők nyitva vannak, viszont elvágták az illegális belépés lehetőségét. A nyugat-balkáni országok is ezt teszik most, és ideje is volt megtenni ezt a lépést - vélte. Abszurd módon költötték a pénzt Az LMP szerint abszurd és ésszerűtlen módon költöttek el európai uniós pénzeket a rugalmas munkaidőben való foglalkozatásról szóló programban. Hadházy Ákos, az ellenzéki párt antikorrupciós szakszóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a rugalmas munkaidő elterjesztését célzó nemzeti programra eddig ó milliárd forintot költöttek el, az új uniós ciklusban pedig 7 milliárd forintot szánnak rá. A politikus a célt támogatandónak tartotta, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a források nagyobb részét nem a vállalkozások támogatására fordították, hanem olyan cégeknek fizették ki, amelyek rugalmas munkaidővel kapcsolatos szaktanácsadással foglalkoznak. Hozzátette: ezek a cégek 20-30 munkanap alatt 10-12 millió forintot kaptak tevékenységükért Csőd szélén a kórházak Az MSZP szerint a magyar kórházak a csőd szélére jutottak, az adósság- állományuk csak a fővárosban eléri a 17 milliárd forintot, amelyből nyolcmilliárd már lejárt tartozás. Horváth Csaba szocialista fővárosi képviselő csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy míg 2010-ben a főváros 12 saját kórházából csak háromnak volt adóssága - kétmilliárd forint összértékben -, most minden fővárosi kórház adósságot görget. A politikus azt kérdezte, ki lopja el a kórházak pénzét, hová tűnt az a soha nem látott mennyiségű pénz, amiről Orbán Viktor miniszterelnök beszél. A képviselő azt mondta, vagy a miniszterelnök hazudik, vagy menet közben tűnt el a pénz. Orbán Viktor mondja meg - szólított fel -, hogy ha a kórházakban 21. századi színvonalú az ellátás, akkor miért „rohadnak” Budapest kórházai, miért a betegnek kell vinni a wc-papírt, az élelmiszert vagy akár az elemeket, és miért távozik közel ezer orvos évente az országból. Magyarország versenyképességi fordulat előtt áll Magyarország versenyképességi fordulat előtt áll - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Budapest A jegybank elnöke kiemelte: a versenyképesség növelésén alapuló gazdaságpolitikát kell folytami, mert a következő 20-25 év az ország felzárkózásának időszaka lesz. Matolcsy György kiemelte: 2010 óta az ország sikeres gazdaságpolitikai fordulatot és pénzügyi stabilizációt hajtott végre, majd 2013-tól monetáris fordulatot vitt véghez. Ezek eredményeként Magyarország a tartós gazdasági növekedési pályára állt. Az MNB elnöke kiemelte: a következő időszakban megvalósítható lesz az ország felzárkózása, ehhez javítani kell az ország versenyképességét, annak részeként az állam versenyképességét is, miközben az erőforrások minőségi felhasználására is figyelmet kell fordítani. Az elmúlt évek sikerét nagyban megalapozta a kormány, az MNB és a Magyar Bankszövetségjó együttműködése, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaságot napjainkban már egyszerre jellemzi az egyensúly és a növekedés - mondta. Matolcsy György szavai szerint a miniszterelnök megfelelő időben hozott, jó döntése eredméOrbán Viktor miniszterelnök (balra) kezet fog Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján az Intercontinental Hotel Budapest konferenciatermében nyezte azt, hogy a magyar lakosság megszabadult a korábbi években felvett devizahitelek súlyos terheitől. A devizakölcsönök kivezetésében, annak gyakorlati megvalósításában pedig példásan működött együtt a jegybank, a bankszövetség és a kereskedelmi bankok-tette hozzá. Matolcsy György hangsúlyozta: a hazai gazdaság folyamatait, bővülését nagyban segítette, hogy a jegybank monetáris döntéshozói az elmúlt időszakban történelmileg alacsony szintre vitték le a jegybanki alapkamatot Emellett az MNB a növekedési hitelprogram (nhp) révén megállította a kis- és középvállalati (kkv) hitelállomány csökkenését, sőt idén várhatóan hitelezési fordulat állhat be - ondta az MNB elnöke. Az nhp első szakaszában a jegybank mintegy 700 milliárd forint összegű, a második szakaszban 1400 milliárd forint hitellel segítette a hazai vállalkozások fejlődését. Az MNB a következő időszakban azonban az nhp fokozatos kivezetését valósítja meg, annak érdekében, hogy a vállalkozások egyre inkább térjenek át a piaci alapú hitelezésre - hívta fel a figyelmet a jegybank elnöke, és hozzátette, idén 8-10 százalékkal bővülhet a kkv-k által felvett hitelállomány. Matolcsy György fontos eredményként méltatta, hogy a jegybanki programok segítségével jelentősen csökkent az állam- adósságon belül a külfölddel szembeni kitettség, és a deviza- adósság aránya is mérséklődött.
