Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-10 / 58. szám

Modern városok: Szolnok megújul A tiszaparti város 275 mil­lió forintból készítheti elő a Modern városok prog­ram keretében tervezett négy beruházását, az ősz- szeg felhasználásáról szó­ló előterjesztést szerdán egyhangúlag fogadták el a képviselők a város köz­gyűlésének soron kívüli ülésén. Szolnok. A helyi fejlesztési cé­lokról Orbán Viktor miniszterel­nök tavaly június szolnoki láto­gatásakor született megállapo­dás. A kormányhatározatba fog­lalt megállapodás része a négy beruházás - a tiszaligeti strand­fürdő, a művésztelep, a tiszai ki­kötő és létesítményei, valamint a Véső úti sporttelep és strandfür­dő fejlesztése -, amelyek előké­szítésére használhatja fel Szol­nok a 275 millió forintot. Sebestyén Ildikó, Szolnok jegyzője az ülésen kérdésre vá­laszolva elmondta: az előrelátha­tólag idén megérkező összeget a város önkormányzata a 2Ó16-os költségvetéséből előlegezi meg. Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester kifejtette: a tiszaligeti fürdőfejlesztési pro­jekt előkészítésére 80 millió, a művésztelepére 75 millió forint jut a keretből. A tiszai kikötő és létesítményei, valamint a Véső úti sporttelep és strandfürdő fej­lesztésének előkészítésére 60- 60 millió forintot használ fel a város. Elmondta: a Modern vá­rosok program keretében 3 mil­liárd forinttal támogatott tiszaligeti fürdőfejlesztés ered­ményeként a meglévő fürdő te­rületét átalakítják, hogy az egész évben használatra alkal­massá váljon, és bővítik szolgál­tatási körét. A művésztelep 1 milliárd 84 millió forinttal támogatott fejlesz­tése során a művészeti-kulturá­lis tevékenységek megtartása mellett a turisztikai funkció ke­rül előtérbe - közölte Szalay Fe­renc. Új épületegyüttessel bővül a művésztelep, látványműter­mek, stúdiók kapnak helyet ben­ne. A Váci Egyházmegyével együttműködésben a tervek sze­rint megújul a Vártemplom és környezete is. A fejlesztést egy európai uniós finanszírozású pá­lyázati forrás teheti teljessé, amelynek eredményeként a Zagyva-híd hídfőjénél megépül­ne egy vártomyot stilizáló turisz­tikai fogadóépület Migrációs válsághelyzetet hirdetett a kormány Pintér Sándor belügyminiszter (b) és Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatót tart az Országház­ban 2016. március 9én. A kormány az egész ország területére kihirdette a migrációs válsághelyzetet A kormány az egész ország területé­re kihirdeti a migrációs válsághely­zetet - jelentette be szerdán Budapes­ten Pintér Sándor belügyminiszter. Budapest A miniszter rámutatott: szer­dán 0 órától Szlovénia, Horvátország és Szerbia is rendkívüli intézkedéseket veze­tett be határán. Ezen országok már a schengeni elvárásoknak megfelelően enge­dik be a határaihoz érkezőket, vagyis a be­lépőknek érvényes útlevéllel és vízummal kell rendelkezniük. Nem tudható, hogy ez milyen reakciókat vált ki azon menekültekből, illegális migránsokból, akik már ezekben az orszá­gokban tartózkodnak - indokolta a minisz­ter a határok megerősítését, a migrációs válsághelyzet kihirdetését. Egy kérdésre válaszolva Pintér Sándor jelezte: a most lezárt országokban körülbe­lül tízezer ember van, aki nem rendelkezik ott-tartózkodási engedéllyel. „Nem tudjuk, hogy melyik irányba indulnak el, ezért fel kell készülni, hogy meg tudjuk védeni” az országhatárokat - fogalmazott. Hozzátette: a kormány ezért úgy döntött, megerősíti Magyarország határait és az egész ország területére kihirdetik a migrá­ciós válsághelyzetet. Hangsúlyozta: megíté­lése szerint továbbra is tudják a magyar ál­lampolgárok biztonságát garantálni. A miniszter jelezte: azt tapasztalják, hogy a zöldhatáron felállított kerítésnél „lényege­sen nagyobb a mozgás”, ezeket figyelem­mel kísérik. Emellett azt tapasztalják, hogy a zöldhatárok mentén felállított, menedék­kérelmet fogadó állomások megteltek. Mi­után megteltek, várható, hogy itt ismételten tumultus fog kialakulni - jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy a válsághelyzet el­rendelése milyen konkrét intézkedéseket jelent, kifejtette: a határ mellé rendőröket, katonákat vezényelnek, és felkészülnek „a reagáló képesség növelésére” is. Mint mondta, a honvédség részéről 1500-an vesz­nek részt az akcióban, a rendőröknél pedig a határ menti megyei rendőr-főkapitány­ságok akcióosztályainak és közrendvédel­mi osztályainak munkatársait vezénylik a határhoz „nagyobb létszámban". Megtervezték az esetleges útépítést, hogy a gépjárművek gyorsabban a határ érintett pontjaira érhessenek, és megtervezték a ha­tár árammal ellátását is, hogy szükség ese­tén az egész határt megvilágíthassák. Ez azt jelenti, bárhol a határ mentén megjelennek illegális migránsok, „el tudjuk őket fogni” - mondta. Hozzátette: az elfogottakat „megfe­lelő emberi körülmények között” el tudják helyezni, ha kell, ilyen tábor épül. A miniszter elmondta: a szükséges forrás rendelkezésre áll, az útépítés például 7,3 milliárd forintba kerül, ennek előteremté­séről a kormány feltételesen döntött. Kérdésre válaszolva közölte azt is: egyelő­re nem kértek többletjogosítványt, a rend­őrségi és honvédségi törvény keretein belül el tudják végezni a munkát. Arra a kérdésre, hogy épül-e a román ha­táron is kerítés, azt mondta, nem tapasztal­ják, hogy Románia felől érkeznének illegá­lis migránsok, de felkészülnek a lehetőség­re, ezért megtisztítják a határvonal környé­két és szállítanak kerítésanyagot is, hogy ha szükséges, tíz napon belül kerítést építse­nek. Jelezte: a román belügyminiszter arról tájékoztatta, Románia garantálja, hogy az országon keresztül nem fognak illegális migránsok érkezni. ................................................................................ Mi indokolja a válsághelyzet kiterjesztését? Az MSZP azt firtatja, milyen infor­mációk indokolták a migrációs válsághelyzet egész országra tör­ténő kiterjesztését. Budapest Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Pintér Sándor belügyminiszter beje­lentette: a kormány az egész ország terüle­tére kihirdeti a migrációs válsághelyzetet. Elmondta, szerdán Szlovénia, Horvátország és Szerbia is rendkívüli intézkedéseket ve­zetett be határain, és nem tudható, hogy ez milyen reakciókat vált ki azon menekül­tekből, illegális migránsokból, akik már ezekben az országokban tartózkodnak. Az MSZP elnöke azt kérte, amennyiben az Orbán-kabinetnek értesülései vannak a Macedóniában kialakult helyzet várható alakulásáról, azt ossza meg a magyar köz­véleménnyel. Szerinte az embereknek jo­guk van tudni erről. Tóbiás József azt is lehetségesnek tartja, hogy a válsághelyzet kihirdetését nem tá­masztja alá semmilyen érdemi információ. Ebben az esetben az MSZP idő előttinek tart­ja a Fidesz-kormány intézkedését - közölte. „Orbán folytatja a félelemkeltést” Az Együtt - a Korszakvál­tók Pártja szerint Orbán Viktor miniszterelnök ahe­lyett, hogy elősegítené a közös európai megoldás megteremtését, folytatja a félelemkeltést menekült- ügyben. Budapest. A migrációs válság- helyzet kihirdetésére reagáló - az MTI-hez szerdán eljuttatott - köz­leményében az ellenzéki párt úgy fogalmaz, hogy a Fidesz a válság- helyzet kihirdetésével „a tavaly megkezdett gyűlöletkampányával kijelölt úton halad tovább”, amely nem teremt biztonságot a többsé­gi társadalom számára, nem szo­lidáris a többi uniós tagállammal, a menedékkérőkkel szemben pe­dig embertelen. A Fidesz gyűlö­letkampánya a félelem és a csök­kenő biztonság terve, ami kizáró­lag Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekét szolgálja - írták. Hozzátették: az Együtt elutasít­ja a háborús riogatást, és olyan közös európai megoldás megte­remtését sürgeti, amely a többsé­gi társadalom számára biztonsá­gos, a menedékkérőkkel pedig emberséges. Előkészítik a népszavazást A Demokratikus Koalíció szóvivője szerint a migráci­ós válsághelyzet kihirdeté­sével a kormány megkezdte a kvóta elleni népszavazást megelőző kampányt. Budapest Gréczy Zsolt az MTI- hez szerdán eljuttatott közlemé­nyében azt írja, hogy a Fidesz az adófizetőkkel szeretné kifizettetni a saját hatalmi érdekeiért folyta­tott kampányát. A. kormány már most újabb 7 milliárd forintot kü­lönített el a válsághelyzet jegyé­ben, ezért kijelenthető, hogy ez lesz minden idők legdrágább po­litikai kampánya - tette hozzá. A DK-s politikus pártja nevé­ben azt követelte, hogy a „kvóta­kampány” költségeit ne az adófi­zetők, hanem a Fidesz pártkasz- szája állja. Hozzátette, a DK to­vábbá bízik abban, a válsághely­zet nem a korábban meghiúsult alkotmánymódosítást hivatott pó­tolni és remélik, hogy a kormány nem akarja majd erre hivatkozva felfüggeszteni az emberek gyü­lekezési jogát, hogy megakadá­lyozza a március 15-i kormányel­lenes tüntetéseket. Kockázatos a török vízummentesség Magyarországon is a biz­tonsági kockázat növeke­dését jelentené a török ví­zummentesség - hangsú­lyozták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizott­ságának szerdai ülése után a testület tagjai. Budapest Molnár Zsolt, a bi­zottság MSZP-s elnöke kiemelte: Magyarország közvetlen terror­fenyegetettsége az elmúlt idő­szakban nem nőtt, de az itt is nemzetbiztonsági kockázatot je­lentene, ha a török állampolgárok vízummentességet kapnának eu­rópai utazásaikhoz. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke elmondta, a szol­gálatok arról tájékoztatták a tes­tületet, hogy „komoly piac alakult ki a feketevízumok kiadására”, ezért egész Európa számára a köz- biztonsági kockázat és a terrorfe­nyegetettség növekedését jelente­né a török vízummentesség. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja is azt mondta: ha kétes és ismeretlen eredetű, cé­lú emberek „szabadon grasszál- hatnak" Európában, az soha nem látott mértékben fogja fo­kozni a terrorveszélyt Magyar- országon is. Szél Bernadett LMP-s képvi­selő szerint olyan alkut semmi­képpen sem szabad kötni, amely az európai nemzetálla­mok „zsarolásáról” szól. A nemzetbiztonsági bizottság tagjai elmondták: a testületet is tájékoztatták arról a tervről, hogy az egész országra kihirde­tik a tömeges bevándorlás okoz­ta válsághelyzetet. A képviselők a testület ülése után az újság­íróktól értesültek arról, jjogy közben ezt be is jelentették. Molnár Zsolt, a bizottság szoci­alista elnöke azt mondta: a balká­ni útvonalon, különösen a mace­dón határnál történtek egész Eu­rópát riadalommal töltik el. Ugyanakkor hozzátette, mivel a magyar határon jelenleg nincs ilyen helyzet, szokatlannak tart­ja az eddig csak egyes megyékre elrendelt válsághelyzetet most az egész országra kiterjeszteni. Németh Szilárd elmondta: a szolgálatok tájékoztatása alap­ján 15-20 ezerre becsülik a bal­káni útvonalon Európába tartó bevándorlókat. Mint mondta: megalapozott szakmai jelenté­sek és információk indokolják a válsághelyzet kihirdetését. A fideszes politikus egyúttal leszögezte: a népvándorlással és az illegális bevándorlással kap­csolatban a magyar kormány és a kormányzó pártok továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy sem beengedni, sem áttelepíte­ni, sem visszatoloncolni nem en­gednek Magyarországra egy ille­gális bevándorlót sem. Németh Szilárd és Szél Berna­dett kitért arra, hogy ez az intéz­kedés a magyar állampolgárok számára semmilyen jogkorláto­zással nem jár majd. Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt hangsúlyozta: soha ekkora szükségét nem lát­ták még a Jobbik által már régóta szorgalmazott önálló határőrség felállításának. A jobbikos képvi­selő szerint a Készenléti Rendőr­ség és a honvédség átcsoportosí­tott erői csak „ideig-óráig” jelent­hetnek megoldást, ezért egy 24 órában szolgálatot teljesítő önál­ló határőrségre van szükség. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnököt 2016. március 9-én. Bajor-magyar kapcsolatok

Next

/
Thumbnails
Contents