Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-06 / 30. szám

„Nem ér semmit..."

Budapest A Jobbik úgy látja, hogy Quaestor-ügyben zajló elszámoltatás ebben a formában nem ér semmit, mert „megy a visszamutogatás” a 2010 előtti szocialista kormányokra, de az ügyészség nem állapítja meg sem a „nagyhalak”, sem a fideszes politikusok, vagy jegybanki vezetők felelősségét.

Az ellenzéki párt alelnöke pénteken mindezt arra reagálva mondta, hogy a Fővárosi Főügyészség a Quaestorügyben vádat emelt Tarsoly Csaba és tíz társa ellen bűn- szervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűn- cselekmények miatt.

Volner János úgy fogalmazott, hogy a Quaestor-csoport vezetői köztudottan jó üzleti és baráti kapcsolatot ápoltak vezető fideszes politikusokkal, miniszterekkel. Bizonyított ténynek nevezte, hogy fideszes miniszterek, állami vezetők, polgármesterek rendelkeztek arról, hogy a rájuk bízott közpénzt az önkormányzat vagy állami szerv egy csaló brókercégnél helyezze el.

Arra is kitért, hogy a jobbikos képviselők példája nyomán - a Fidesz és a KDNP politikusain kívül - az összes többi parlamenti párt .képviselői nyilatkoztak arról, hogy sem ők, sem családtagjaik, sem gazdasági érdekeltségeik nem menekítettek ki bennfentes információk alapján pénzt a cégből.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész arról számolt be, hogy a Fővárosi Törvényszékhez pénteken benyújtott, 1548 oldalas vádirat lényege, hogy Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor csoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.

„Nem szabad visszatérni a régi rendszerhez”

A 2010 előtti oktatási rendszer- | hez nem szabad visszatérni - kö- | zölte pénteken Orbán Viktor mi- ' niszterelnök, aki szerint a kormány jó irányba indult el az ok- f tatásban. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt a terrorveszélyhelyzetről szóló tervezett alkotmánymódosításról is, amellyel kapcsolatban azt mondta, a baloldal nem tekinti igazi veszélynek a terrorveszélyt.

Budapest Az oktatási vitákról szólva a kormányfő kifejtette: 2010-ben egy pénzügyileg csődbe ment oktatási rendszerrel és a magyar gyermekek folyamatosan romló teljesítményével kellett szembenéznie a kormánynak. A felelősséggel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem merné sem azt állítani, hogy a pedagógusok munkája lett rosszabb, sem azt, hogy a gyerekek butábban születnének, mint korábban, és azt sem, hogy a szülők kevésbé látnák el kötelességeiket.

A lényeg az, hogy „oda nem szabad visszamenni, ahonnan elindultunk. Mindenképpen változtatni kellett. Szerintem jó irányba indultunk el” - mondta, hangsúlyozva, hogy az oktatási vita középpontjában a gyermeknek kell állnia.

A kabinet a nyílt kormányzás híve, mindenki véleményére kíváncsi, és nagy reményeket fűz a Nemzeti Pedagógus Karhoz, amelyet azért hoztak létre, hogy az oktatás belső szakmai kérdéseit pártpolitikától mentesen meg lehessen vitatni - közölte, hozzátéve, hogy érti a pedagógusok szakmai felvetéseit, azokat meg is fogják vitami. Megjegyezte, a folyamatos párbeszédnek, az oktatási kerékasztalnak van és lesz értelme a jövőben is.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az életpályák és a béremelések végrehajtásakor első helyre tették a pedagógusokat, amivel a társadalom is egyetértett. Az ágazat forrásbővüléséről elmondta: fejlesztési oldalon 450 milliárd forint, béroldalon pedig körülbelül 230 milliárd forint érkezett az oktatásba az elmúlt időszakban.

A szakképzésről szólva leszögezte: „nem az a fontos, hogy a gyermek papírt kapjon, hanem az, hogy használható tudást”. A kormányfő szerint a szakképzés elindult ebbe az irányba.

A miniszterelnök kitért arra a tervezett alkotmánymódosításra is, amely alapján önálló tényállás lenne az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet.

Szerinte Európa további terrorfenyegetettségnek néz elébe, ezért a kontinens minél több országában a kormányok rendelkezésére kellene bocsátani a terror- cselekmények megelőzéséhez szükséges eszközöket. Hozzátette, Magyarország ma nem tartozik a különösebben terrorfenyegetett országok közé, aminek az az oka, hogy „nem engedtük be a migránsokat”.- Magyarország ügyesen védte meg magát ezekben a kérdésekben, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ilyen fenyegetettség he lehetne - mondta.

Arra a kérdésre, hogy a magyar alkotmányban most szereplő különleges jogrendek nem jelentenek elegendő eszközt, Orbán Viktor azt felelte: így van, ez a helyzet.

Jelezte ugyanakkor: óvatosan kell eljárni, mert a szabadságjogok fontosak, azokat az indokoltnál jobban nem szabad korlátozni, de „első helyre az emberek biztonságát kell tenni, meg kell őket védeni”.

A baloldali elutasítást úgy kommentálta: a baloldal nem tekinti igazi veszélynek a terrorveszélyt, ahogyan a migrációról is azt mondták, hogy álprobléma.- Ha baloldali kormánya lenne Magyar- országnak, akkor Köln-, Párizs-, Brüsszel- típusú állapotok lennének ebben az országban - fogalmazott.

Az Európai Unió megreformálását célul tűző brit javaslatokkal kapcsolatban Orbán Viktor közölte: az európai szabadság egyik legfontosabb eleme a szabad munkavállalás a kontinensen.

A magyar kiindulópont ezért úgy szól - folytatta -, hogy senki, így Nagy-Britan- nia se korlátozhassa az ott munkát vállaló emberek számát. Hozzátette ugyanakkor, hogy természetesen lehet különbséget tenni az angolok és az odaérkező EU- s külföldiek között. A kérdés szerinte a különbségtétel mértéke: olyan különbséget nem szabad tenni, amely diszkriminálja az Angliába kívülről érkezőket a helyiekkel szemben.

Az ügyben Nagy-Britannia és az EU többi országa közelebb van egymáshoz, mint volt, és a visegrádi négyek is jól haladnak az álláspontok egyeztetésében - közölte.

A kormányfő megjegyezte ugyanakkor, hogy a britek ennél többet akarnak változtatni az unión, átfogó EU-reformot szeretnének, amit üdvözöl, mert a britek álláspontja a közösség jelenlegi működéséről egybeesik Magyarország érdekével. Példaként említette, hogy egyetért a nemzeti parlamentek szerepének felerősítésével az EU-s döntési folyamatokban.

„Valódi felelős kormányzást!”

Tobias József arra szólította fel a miniszterelnökót. hogy fejezze be a baloldaltól szóló hazudozást

N

U 1

mszp

■

T9

f

.

piiiiii;

Az MSZP alakulása óta elkötelezett a magyar emberek biztonsága mellett - jelentette ki Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője, aki pénteki sajtótájékoztatóján arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy fejezze be a baloldalról való hazudozást.

Budapest Az MSZP elnöke Orbán Viktor reggeli rádióinterjújára reagált, amelyben a kormányfő a terrorveszélyhely-zetről szóló tervezett alkotmánymódosítással kapcsolatban azt mondta, a baloldal nem tekinti igazi veszélynek a terrorveszélyt.

Tóbiás József úgy fogalmazott: nagyon unja már, hogy a miniszterelnök az ellenzék megbélyegzésével foglalkozik. Határozottan visszautasította Orbán Viktor szavait és kijelentette: az MSZP alakulása óta elkötelezett a magyar emberek fejlődése, biztonsága és európaisága mellett.- Fejezze be a miniszterelnök a baloldalról szóló hazudozást, gyalázkodást és a kommunikációs trükkök helyett valódi felelős kormányzást valósítson meg! - jelentette ki.

Az oktatásról szólva Tóbiás József kijelentette: Orbán Viktor

nem mond igazat, mert az oktatásban nem jó, hanem nagyon rossz irányába mennek a dolgok. Valódi, mélyreható változásokra van szükség, ezt üzente meg közel 500 intézmény és közel 30 ezer pedagógus, diák és szülő - tette hozzá.

Közölte: elvárják, hogy a kormány azokkal üljön le tárgyalni, akik meg merték fogalmazni az oktatással kapcsolatos nyílt levelet és meg merték szervezni a demonstrációkat, a tárgyalás alapja pedig az általuk megfogalmazott 25 pontos javaslat, kell, hogy legyen.- Az MSZP egyértelműen a tanárok, a diákok és a szülők mellett áll ebben a kérdésben - jelentette ki Tóbiás József.

A pártelnök-frakcióvezető arról is a beszélt, hogy az MSZP kezdeményezése nyomán született bírósági döntés szerint Matolcsy György jegybankelnöknek egyértelműen meg kell mondania, hogy mire költötte a több évig saját vagyonaként kezelt 260 milliárd forintot.

Vizsgálatot indítványoznak

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják ki az oktatás támogatására adott uniós források magyarországi sorsát. A politikus hangsúlyozta, hogy ha a vizsgálat problémákat tár fel, akkor az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul.

Budapest Niedermüller Péter pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az oktatási kormányzat elmúlt években lényegében értelmetlen, sokszor kimondottan káros projektre költött közel 36 milliárd forintnyi uniós támogatást.

Hangsúlyozta, hogy az uniós forrásokból az oktatási kormányzat 4,6 milliárd forintot használt fel a tananyagok fejlesztésére, miközben 9 milliárdot költöttek a két nagy tankönyvkiadó megvásárlására. A tankönyvek cseréjére fordított források megközelítik a Z0 milliárdot, közel 3 és fél milliárd forint ment el a pedagógiai szakmai ellenőrzési rendszerre - említett további példákat. Eközben azért kellett 11,2 milliárdot költeni a pedagógusképzés új rendszerének létrehozására, mert államosították a tanártovábbképzést - tette hozzá.

A Demokratikus Koalíció szerint az oktatási kormányzót ezzel elárulta a magyar fiatalok jövőjét -jelentette ki.

Kitért arra is, hogy pénteken Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt a Kossuth Rádió 180

perc című műsorában, hogy „2010-ben egy anyagilag és szakmailag is megbukott közoktatási rendszert vett át”. Niedermüller Péter azt mondta, „ez a szokásos kormányzati hazudozás, ebből egyetlen szó sem igaz”.

Csütörtökön Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány előre kitervelt módon „ellopta az oktatási reformot”, ezért az ellenzéki párt hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt több oktatási háttérszervezet ügyében is feljelentést tesz.

Az Oktatási Hivatal (OH) aznapi válaszában azt írta: az ellenzék összehangolt támadást folytat az állami oktatásirányítás ellen, és egyben visszautasítják a sajtóban megjelent megalapozatlan vádakat.

Niedermüller Péter szerint az oktatási kormányzat értelmetlenül költött el közel 36 milliárd forintnyi uniós támogatást