Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-29 / 49. szám
Migrációról és külpolitikáról ^ »jlsfeyciigyannat „Migráció és Magyarország helyzete a külpolitikában” címmel rendez lakossági fórumot a Jobbik Magyarországért Mozgalom március elsején, kedden Balassagyarmaton. Az érdeklődők Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő előadását hallgathatják meg 18 órai kezdettel, a művelődési házban. A rendezvény házigazdája Dobrocsi Lénárd, a Jobbik választókerületi elnöke lesz. Színházi este A Zen the Ferenc Színház soron következő szécsényi bérleti előadására, március 9-én 18.00 órai kezdettel kerül sor. Szécsény és környékének színházlátogatói ezúttal a Hazatérés című előadást láthatják, Mikó István főszereplésével. Az előadásra a bérletek érvénye^ sek, de szólójegyek is kaphatók a városi művelődési házban. Szobrászművész tárlata a galériában ^passa^ariliai, A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre Galériájában, 2016. március 4-én 17 órakor lesz Paulikovics Iván szobrászművész alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitója. A tárlatot dr. Borsos Mihály, a Társalgó Galéria vezetője nyitja meg. Gyermekszínház ■ ‘ A Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. szervezésében március 3-án gyermekszínházi előadásra várják a város és környékének gyermekeit. Az ifjú színházlátogatók 10.30, illetve 14.00 órakor kezdődő Mekk Mester, az ezermester című zenés mesejátékot nézhetik meg. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alka- lmábó „Számon-tartva” címmel az elmúlt héten kiállítás nyílt a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban. A tárlattal a múzeum az egyházi személyek áldozatai előtt tiszteleg. Az ünnepi megnyitót, - amely méltó volt a kiállítás gondolatához - igen nagy érdeklődés kísérte. Szenográdi Ferenc Dr. Limbacher Gábornak, a múzeum igazgatójának üdvözlő szavai után Stayer László, Szécsény város polgármestere köszöntőjében kiemelte, kötelességünk emlékezni és fejet hajtani a kommunizmus áldozatai előtt. HrubikBéla Ipolynyék polgármestere, költő szívhez szóló, a kiállítás gondolatához kapcsolódó versét mondta el. ,- Olyan kiállítás megnyitóján vagyunk, ahol a kommunizmus mártírjaira emlékezünk; olyan emberekre, akik a papi, lelkészed hivatást választották és az egykori Szovjetunió területére kényszer- munkára vitték őket Közülük sokan soha többé nem tértek vissza - kezdte ünnepi gondolatait Bállá Mihály országgyűlési képviselő. Ezt követően kitért arra: pontosan nem tudni, hogy hány magyart hurcoltak el a munkatáborokba, hányán raboskodtak ott, de egyes számítások szerint nyolcszázezerre tehető a számuk. Az országgyűlési képviselő kiemelte, hogy kötelességünk fejet hajtani áldozataink, mártírjaink előtt. Az ő életük példát, irányt, fényt kell, hogy mutasson számunkra, hogy. soha többé ne következzen be hasonló tragédia. A kiállítás ráirányítja figyelmünket arra is,hogy még jobban megismerjük és meg is becsüljük a kommunizmus áldozatait - fogalmazott. Az emlékezés másik üzenete, hogy a szabadságnál nincs fontosabb, legyen az lelkűnkben, a fejekben vagy az életünkben. Dr. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke miután megköszönte a meghívást, egy kérdést tett fel:- A kommunista önkényuralom miért az Úristen földi képviselőiben látta az elsőszámú ellenséget? A kérdésre ő maga adta meg a választ: azok, akik a hatalmat birtokolták, ki akarták az emberek életéből .rekeszteni az Úristent. Úgy gondolták, nincs senki felettük, akiknek számadással tartoznak. Az önteltség, a gőg, a beképzeltség arra ragadtatta őket, hogy kegyetlen módon bánjanak az Úristen földi munkatársaival és mindazokkal, akik becsületességükkel, tisztességükkel elviselhetetlenné tették számukra a hatalom gyakorlását. A püspök atya ezt követően szólt arról, hogy a családját egy budapesti egyszobás lakásból azért telepítették ki falura, mert hívő katolikusok voltak. Ezt követően felhívta a látogatók figyelmét, hogy a kiállítás nemcsak a múltat idézi, szembesíti a jelent az egykori történésekkel, hanem reményt is ad számunkra.- Fejet hajtunk papjaink emléke előtt, akik áldozatukkal példát mutattak nekünk. Azt kívánom mindenkinek, hogy okulásunkra, reménységünkre legyen ez a kiállítás! Kérjük az Úristent, hogy adjon nekünk reményt, sze- retetet ahhoz, hogy a jóság győzedelmeskedjen minden ember szívében -fejezte be a megnyitó gondolatait. Ezután PrevoznéBalogh Irén, a kiállítás kurátora részletes ismertette a kiállítás anyagát. Az ünnepélyes megnyitón közreműködött a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola Szécsényi Tagintézményének tanára, Palánki Éva és tanítványai. A kiállítás április 11-ig látogatható. Egyetemi szinten kutatják a lehetőségeket A A nógrádi megyeszékhely fejlesztésével kapcsolatos egyéves várostervezési és építészeti feladatsort készítenek elő a Budapesti Műszaki Egyetemen. Salgótarjág/Budapest. a városok jelen-, tős szerepet töltenek be az egyes országok életében. Itt koncentrálódik a társadalmak tudása, gazdasági ereje. Ha azonban egy város elveszti ezt az erőt, köny- nyen sérülékennyé válik, és megindulhat a leépülése. Magyarországon több kis- és közepes méretű város küzd ezzel a problémával, köztük Salgótarján is. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki'Kar Urbaniszükai Tanszéke az Urban FutureLaboratory Komplex Stúdió 1 éves kurzusa során azt kutatja, lehet-e tenni azért, hogy ezek a települések ellenálló- ak legyenek, meg lehet-e fordítani a negatív folyamatokat úgy, hogy közben mindenki számára méltányos lépések történjenek. Próbálják feltárni, mely tényezők elvesztése vezethetett oda, hogy például Detroit kiüresedjen, és mit lehet tenni azért, hogy a folyamatok visszaforduljanak. Hazánkban ezúttal Salgótarjánra esett a választás, ahol a helyiekkel együtt kívánják elemezni a problémákat. Megvizsgálják, hogy lehet-e „Smart city” a városból, illetve, hogyan tud a nógrádi megyeszékhely úgy átlépni a 21. századba, hogy győztes legyen, ismét tudja szervezni a térség életét, az itt élő emberek büszkék legyenek városukra, és vonzza az országból a munkahelyeket, egyetemeket. Azt is előtérbe helyezik, hogy a kurzus hallgatóinak, az építészeknek, urbanistáknak mit kell, lehet tenni ennek érdekében. Mire ezeket a kérdéseket körüljárják, elkészül a komplex terv, építész szakági konzulensekkel, sok közös és csoportos munkával. Egy valós helyzetet alapul véve tud mindenki - aki részt vesz ebben a kutatásban, kísérletezésben - a komplex tervezési folyamattal megismerkedni, és elmélyülni a saját tervének kidolgozásában úgy, hogy a végén még megismerik a helyiek véleményét is arról, amit csináltak. A kurzust Alföldi György egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes és Bach Péter egyetemi tanársegéd vezeti. A két szakember a közelmúltban járt Salgótarjánban, ahol a polgármesteri hivatalban Tóthné dr. Kerekes Andrea jegyzővel, valamint a településrendezésben, szociálpolitikában és turizmus területén dolgozó hivatali szakemberekkel egyeztették a szakterületekkel kapcsolatos városi adatokat. A kurzus sikere érdekében megállapodtak abban, hogy a tanszék és a hivatal márciustól rendszeressé teszi a konzultációkat. A szécsényi Krúdy Gyula Könyvtár szervezésében, az elmúlt héten volt Szenográdi Ferencnek, lapunk külső munkatársának, Szécsényi vastaps című könyvének bemutatója. A könyv áttekintést ad Szécsény elmúlt száz évének amatőr színjátszásáról, zenei életéről, az egykori és mai táncosokról. A két világháború között többfele csoport, mint például a Katolikus Leányok, Mária Leányok Társulata, Levente Egyesület, Legényegylet, egyebek, aktívan élték a maguk közösségi életét, és évente egy-két színielőadást is tartottak. Az előadásokat legtöbb esetben, - főleg a vallási té- májúakat - a ferences atyák vagy a nővérek rendezték. A könyvből az olvasó megtudhatja, hogy milyen színművek kerültek bemutatásra, kik voltak a szereplői. A helyi amatőr színjátszásnak az első fejezete 1947-ig tartott. „A cserkészotthonban ott ült a kétszáz fős közönség, a szereplők már jelmezben voltak, amikor tizenöt perccel az előadás kezdete előtt megjelent a rendőrség és vallásos témája miatt betiltotta az előadást” - olvasható a könyvben. Ezzel lezárult Szécsény amatőr színjátszásának első fejezete. Az 1950-es éveket követően operettek és daljátékok szerepeltek a műsoron. Melyek voltak ezek, kik voltak a rendezők, a szereplők, ki készítette a díszleteket, kik tanították be a táncokat, dalokat? Mindezt közli a kiadvány. Az 1960-as éveket követően dr. Szőcs József körzeti orvos nevével fémjelzett évek következtek, majd a Rokka Színpad eladásán szórakozhatott a helyi publikum. Szenográdi Ferenc SZÉCSÉNYI VAST4PS HIRDETÉS Cs.Szerémy Andrea színjátszősai öregbítették a város amatőr színházi életét. A jelen Garamvölgyi Andrea nevéhez kapcsolódik, aki színházat teremtett Szécsényben. A könyv bemutatja azokat, akik Szécsényből indultak el - Hüse Csaba, Pásztor Máté, Varga Tímea, PesákÁdám, OraveczEdit -, és a világot jelentő deszkát választották. A zenei élet fejezet részletesen foglalkozik az 1973-ban megalakult Erkel Ferenc Vegyes Kar szép ívű útjával, az egykori ALBA Kórussal, a Városi Gyermekkarral, a korábbi zenekarokkal, az zeneiskola életével, a templomi orgona hangversenyekkel, a nyári szabadtéri muzsikával. A tánc fejezetből megismerhetjük az egykori és a mai - Palóc Néptáncegyüttes, Iglice Néptáncegyüttes - hazai és nemzetközi sikereit, a Hip-hop táncosok eredményeit, Kelemen Zsófia táncos pályafutását, aki standard táncok kategóriában országos bajnoki címet szerzett. A könyvben közel ezer név található, olyanoké, akik az elmúlt száz év során részt vettek a város kulturális életében. A kötetben 153 fekete-fehér és színes fotó található. A képek többet jelentenek, mint illusztrációt: a szöveg mellett megörökítik az egykori és a mai Szécsény kulturális életének egy igen fontos szeletét! Szenográdi Ferenc a magyar huszár hatású , egy- és kétszikűek elleni kalászos gyomirtó szer Bayer CropScleru További információ: Sasvári Enikő 06 30 456 2834 „Fejet hajtunk papjaink emléke előtt"
