Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-26 / 47. szám

Törvénymódosítást kezdeményeznek Zalaegerszeg. A Lehet Más a Politika (LMP) a jövő héten kezdeményezi a népszavazá­si és a választási eljárásról szóló törvény módosítását, hogy érvényes és eredmé­nyes népszavazási kezdemé­nyezéseket tehessenek az emberek - jelentette be csü­törtökön Zalaegerszegen tar­tott sajtótájékoztatóján az el­lenzéki párt társelnök-frak­cióvezetője. Schiffer András kifejtette: „ha a miniszterelnök nem fél a néptől, az emberektől”, akkor támogatja, hogy „könnyebbé tegyük az em­berek számára, hogy érvé­nyes és eredményes népsza­vazásokat kezdeményezze­nek országosan és helyben is, illetve visszaállítanánk a népi kezdeményezés intéz­ményét”. A LMP politikusa úgy fogal­mazott: javaslataik kitérnek ar­ra is, miként lehet bezárni a választási törvénynek azokat a kiskapuit, amiket „gáüástalan verőemberekkel is kihasznál a Fidesz, hogy kiüresítse a nép­szavazás intézményét”. „Időben kapjanak fizetést!" Budapest. Az MSZP sze­rint a kormány kötelessége biztosítani, hogy az állami alkalmazottak időben és pontosan kapják meg a fize­tésüket,1haverre nem képe­sek, akkor a Magyar Állam- kincstár vezetőjének- és Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszternek távoz­nia kell. Gúr Nándor, az ellenzéki párt országgyűlési képvise­lője csütörtökön Budapes­ten sajtótájékoztatón emlé­keztetett arra, hogy öt hó­napja mintegy százezer ál­lami alkalmazott kapja meg késve fizetését és nem is pontosan annyit, amennyi jár neki. Felszólította a kor­mány tagjait, hogy szolida­ritásból addig ne vegyék fel a fizetésüket, amíg ezek az emberek nem kapják meg a bérüket hiánytalanul. Gúr Nándor szerint a „lo­pásalapú kormányzás fi- deszes politikusai degeszre tö­mik a zsebüket”. Miroslav Lajcák szlovák és Nikola Poposzki macedón külügyminisz­ter szerint is biztonsági garanciát jelent a NATO. Az Euro-atlanti In­tegrációért és Demokráciáért Ala­pítvány által szervezett első buda­pesti biztonságpolitikai konferenci­án csütörtökön felszólalt Ted Whiteside, a NATO főtitkárhelyet­tese is, aki azt mondta, hogy a szö­vetség a hidegháború óta nem lá­tott mértékben javította védelmi képességeit. Budapest Miroslav Lajcák szlovák külügy­miniszter rámutatott arra, hogy Magyaror­szág és Szlovákia azonos nevezőn van a NA­TO további bővítésével kapcsolatban. Mind­két állam támogatja további tagok felvételét, de ez nem általános nézet a szövetségesek körében, a NATO más tagjai provokatívnak és destabilizáló hatásúnak tartják a szövet­ség további bővítését - mondta. A pozsonyi diplomácia vezetője arra is ki­tért, hogy a NATO partnerségi programjai­ban a határainkhoz legközelebb lévőkre kell összpontosítani. Kifejtette: ellenállóvá kell tenni őket a külső nyomásgyakorlással szemben, de a partnerországok más-más ki­hívásokkal küzdenek, ezért testreszabott programokra van szükségük. „Mindenki tudja, hogy a NATO-tagok vé­delme garantált” - magyarázta a szlovák kül­ügyminiszter, hogy miért jelent a szövetség­hez tartozás egyben kiszámíthatóságot is. Oroszországról szólva közölte: Jens Stoltenberg NATO-főtitkárhoz hasonlóan az elrettentés/védelem és a párbeszéd ket­tősében hisz. Pozsony egy olyan korláto­zott párbeszéd híve, amelynek révén tájé­Balról jobbra: Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisz­ter, Nikola Poposzki macedón külügyminiszter és Ted Whiteside, a NATO főtitkárhelyettese az Euro- atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány budapesti biztonságpolitikai konferenciáján koztatni lehet Moszkvát a NATO által ho­zott intézkedésekről. Mint mondta, nin­csenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy ettől Moszkva barátságosabbá válna, de talán kiszámíthatóbbá igen.- Az előretolt jelenlét a legjobb mód a NA­TO elszántságának megmutatására - hang­súlyozta Miroslav Lajcák, hozzátéve: az elret­tentés nem támadó jellegű intézkedés, csak védelmi célokat szolgál. Nikola Poposzki macedón külügymi­niszter szólt arról, hogy a tavaly Európá­ba érkezett egymillió ember között valószí­nűleg elenyésző arányban voltak jelen szélsőséges terroristák, de a következmé­nyek egyáltalán nem elhanyagolhatóak miután kiderült, hogy a párizsi merénylők közül többen a nyugat-balkáni útvonalat vették igénybe. A politikus kiemelte: ha hazája azzal kezd­hette volna az Uniós csatlakozási tárgyaláso­kat, hogy kapcsolódni tudjon a schengeni információs rendszerhez, akkor talán né­hány szörnyűség megelőzhető lett volna. Biztonsági garanciát jelent a NATO Kvótareferendum: á Jobbik nemre buzdít A Jobbik támogatja a bevándorlási kvótáról szóló népszavazást, érde­kelt abban, hogy érvényes és ered­ményes legyen a referendum és a nem szavazatra buzdítja szimpati­zánsait - közölte Vona Gábor párt­elnök csütörtöki sajtótájékoztató­ján. Budapest. Az ellenzéki politikus jelezte, hogy a pénteki ötpárti egyeztetésen szeret­nék tisztázni, hogy a kormány kérdése ma­gában foglalja-e a kvóta valamennyi formáját, így például a visszatoloncolást is. Hozzátet­te: tisztázni kell azt is, hogy szükséges-e az alaptörvény módosítása, a referendum lehe­tőségét ugyanis többen vitatják. Vona Gábor egyúttal arra kérte a balolda­li pártokat, hogy tegyék félre pártpolitikai ér­dekeiket és a „szánalmas gyermeteg hiszté­riát” és legyenek képesek „egyszer az élet­ben nemzetben gondolkodni”. Kifejtette: a pártpolitikát és a nemzeti ügyet nem sza­bad összekeverni, most utóbbiról van szó.- Ha az a kérdés, hogy bírom-e Orbán Vik­tort, akkor nem bírom Orbán Viktort. Ha az a kérdés, hogy köpni tudnék-e attól, ami a Nemzeti Választási Iroda előtt történt, akkor igen, köpni tudnék - fogalmazott, kifejtve: jobb egészségügyet, színvonalasabb okta­tást, magasabb béreket és egy boldogabb, szabadabb országot szeretne, amihez „a Fi­desz testén keresztül vezet az út” és ez bel­politikai csatákkal fog járni. Vona Gábor megismételte, hogy 2018-ban a Fidesz leváltására készülnek, de szerinte el­lenzékből is képesnek kell lenni kormányoz­ni. Szerinte a népszavazás bejelentésével lé- hyegébe ez történt, mivel pártja már 2015 őszén megfogalmazta a referendum szüksé­gességét. A kvótákról szólva kijelentette: Ma­gyarországnak meg kell üzennie Brüsszelnek, Berlinnek és mindenkinek, aki kötelező bete­lepítési kvótát szeretne rákényszeríteni, hogy „nem kérünk belőle”. A kvótára a multi- kulturallzmus előszobájaként hivatkozott, ami szerinte egyebek mellett társadalmi feszült­ségekkel, kulturális összeütközésekkel, úgy­nevezett no-go zónákkal és terrorizmussal jár­na. Ezért kell „csírájában elfojtani multikul- turalizmus bevezetésének kényszerét Magyar- országon” - hangoztatta a lobbik elnöke. Vona Gábort megkérdezték arról, mit le­het elérni egy magyar népszavazással. Azt felelte: jogi értelemben keveset, ugyanakkor dominóhatást válthat ki, más országokban is népszavazást generálhat, az EU pedig nehéz helyzetbe kerülne, ha látná, hogy a tagál­lamok nem kérnek a kvótából. Az EU tagságról szól a kvótareferendum Budapest A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által szerdán bejelentett népszava­zási kezdeményezés a kvóta­ügyben valójában arról szól, hogy Magyarország az EU tagja maradjon-e. A párt szóvivője erről csü­törtöki, budapesti sajtótájé­koztatóján beszélt, egyúttal újfent mindenkit arra kért, hogy távolmaradásával boj­kottálja a referendumot. Gréczy Zsolt úgy fogalma­zott: szerdán kiderült, hogy Magyarországon Orbán Vik­tor az egyetlen ember, aki népszavazást tud kezdemé­nyezni és a kormányfő akár egy alaptörvény-ellenes kér­dést és feltehet. A miniszterelnök által fel­tett kérdés alapvetően ha­zug, mert arról szól, hogy akarunk-e potyautasok len­ni az Európai Unióban, ki­húzzuk-e magunkat a közös feladatok alól, miközben tartjuk a markunkat a pén­zért - értékelt a politikus. Iskolában a gyerekek helye Budapest. A Fiatal Családo­sok Klubja (Ficsak) káros­nak tartja azt a Facebookon szerveződő kezdeménye­zést, amely arról „győzködi” a szülőket, hogy a pedagógu­sok iránti szolidaritás kife­jezéseként ne eugfedjékísko- lába a gyerekeiket február 29-én, hétfőn. A Ficsak csütörtöki közle­ményében azt írták, ők is tisztában, vannak „a klik-es” oktatási rendszer gyerekbe­tegségeivel és a pedagógusok nehézségeivel. A tanároknak és a szülőknek is rengeteg egyéb eszközük van azonban arra, hogy kifejezzék nemtet­szésüket és változásokat érje­nek el - tették hozzá. Úgy fogalmaztak, hogy „ebben a politikával átitatott csatározásban a gyerekeket eszközül használni súlyos fe­lelőtlenség, hisz így vagy úgy, de megbélyegzi őket”. Kedd­től pedig „indul a kiközösítés, az ujjal mutogatás, az egy­más háta mögötti sugdoló- zás”, ami senkinek nem használ - írták. Megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól Emlékezni kell a hősökre, akik nélkül nem lehetett volna lebontani a kommu­nizmus gyilkos eszméjét - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, a kommuniz­mus áldozatainak emlék­napja alkalmából tartott megemlékezésen. Budapest. Völner Pál az 1947- ben ezen a napon letartóztatott, majd a Szovjetunióba elhurcolt Kovács Béla, a Független Kis­gazdapárt főtitkára szobránál, az Olimpia parkban hozzátette: emlékezni kell a diktatúra bor­zalmaira is, hogy ne történhes­sen meg hasonló.- Soha többé nem engedhet­jük meg magunknak azt, ami a 20. században többször is meg­történt velünk, hogy a diktatúra átszője mindennapjainkat és vé­gül megszokjuk az elnyomással való együttélést - jelentette ki. Azt mondta, nehéz volt kilábal­ni a kommunizmusból, a rend­szerváltáskor még nem is lehetett sejteni, hogy ennyire kemény munka és ennyire hosszú idő lesz.- Ma már elmondhatjuk, hogy mégis sikerült, bár az eszme még él, de már csak kevesen hi­szik el hazugságait, és nincs már olyan hatalom, amely megszálló­ként ránk kényszeríthetné - fo­galmazott. Beszélt arról is, hogy nem elég a kommunizmus bűneiért szó szoros értelemben vett, név sze­rint is ismert elkövetőket meg­büntetni, hiszen voltak hétközna­pi emberek is, a „középszerű tu­nyák”, akiknek a neve nem ma­radt fenn, de hozzájárultak ahhoz, hogy a kommunista diktatúrák ál­dozatainak száma világszerte mintegy százmillió, Kelet-Európá- ban pedig közel egymillió volt.- Á jóravaló restség is elemi ré­sze mindenféle önkényuralmi rendszer kiépülésének és fenn­maradásának - emelte ki. A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala által rendezett megem­lékezésen számos közjogi mél­tóság vett részt. Az Országgyűlés 2000. június 13-ai döntésével nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Emléknap - Kiállítás Budapest. Fekete Iván túlélő álla róla készült fotó mellett a Barakkba zárva - életre ítélve című, a Gulágon raboskodó magyaroknak emléket állító kiállításon, a budapesti Fővám téri aluljáróban.

Next

/
Thumbnails
Contents