Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-23 / 44. szám

FOTÓK: GYURKÓ PÉTER Th ürmer Gyula: „Mi a magyar dolgozó ember útját járjuk” Interjú a Magyar Munkáspárt elnökével, salgótarjáni polgármesterjelöltjével- Ön a rendszerváltás előtt, és azt követően is politizált.- A baloldaliságot a család­ban „tanultam”: édesapám évti­zedeken keresztül tanácstag volt - kezdte Thürmer Gyula: - Nem csupán akkor találkozott ■az emberekkel, amikor fogadó­órája volt, hanem hozzánk, a la­kásba is jöhettek, jöttek bármi­kor, amikor problémájuk adó­dott. Apám példáján megértet­tem: lehet olyan politikát foly­tatni1, amely az emberekről szól, az emberek javát szolgálja. „Ha a kisebb elképzeléseket elindítottuk, utána kell nagyobb dolgokra gondolni” nél többet elmond, hogy nem sok minden maradt utána, ami jelzi, hogy lehet ezt az országot önös ér­dekektől mentesen is szolgálni. Ez egy olyan erkölcsi érték, amely ma is követendő példa lehet Itt Marx, ott a töke...- Szót ejtett mára MSZMP meg­szűnéséről is, amelyet ön „testkö­zelből ” élt meg. Véleménye szerint ki tekinthető az egykori állampárt „örökösének”: a Munkáspárt vagy a Magyar Szocialista Párt? tanra ezt megtanultuk. Aztán, az elmúlt évtizedekben felnőtt emberek már tapasztalják, hogy nem minden fenékig tejföl. Érté­keket keresnek, a pénz nem minden... Kezd felénk fordulni a figyelem. Ma már az emberek azt mondják: „csináljátok csak meg a szocializmust, de azt még ne kérjétek, hogy mi is részt ve­gyünk benne! Ha kész lesz, szól­jatok, és akkor jövünk!” Csak­hogy, ha a gyárban nem adják meg a munkaköpenyt, pedig jár­na, akkor azért a munkásnak is Diplomatából politikus Miután elvégeztem a diplomáci­ai szakot, külügyi pályára kerül­tem, és a külügyminisztériumban dolgoztam. Magához a politikához az 1980-as évek közepén kerültem közel: ’85-től Kádár János mellett a szovjet ügyeket intézhettem. Ezt az időszakot tekintem életem má­sik nagy iskolájának. Rövid ideig Grósz Károly mellett is tevékeny­kedtem, majd 1989 decemberé­ben, amikor megszűnt a régi Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, sok ezer társammal együtt megalakí­tottunk egy másik pártot - ez volt a mai Munkáspárt elődje. így let­tem hirtelen diplomatából közéle­ti személyiség, országos politikus.- Említette Kádár Jánost... Mi a véleménye róla?- Politikusként kiemelkedő stratéga volt Megértette, hogy Ma­gyarországnak meg kell találnia a helyét a nagyhatalmak között. Ahogy egykor Bethlen Gábor meg- találta Magyarország, illetve Er­dély helyét a törökök és az osztrá­kok között, úgy ő is megtalálta a helyet a Varsói Szerződés és a NA­TO, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az egyik családhoz tartoztunk, de jóban vol­tunk a másikkal is. Úgy gondo­lom, hogy - geopolitikai helyze­tünkből fakadóan - ez a bölcses­ség kell, hogy jellemezze a min­denkori magyar politikát. Ezért helyeslem, hogy napjainkban nyi­tunk keletre és délre is, miközben hazánk az Európai Unió tagja. Ami Kádár Jánost, a magánembert illeti... A szerénységéről minden­- Az MSZMP egykori nagy épületeit annak idején a tagok által összeadott összegből húz­ták fel. A sok százezer párttag joggal vetette fel 1989 végén, hogy „a mi pénzünket viszik el, azt nem az állam adta, hanem a tagság”. Az MSZP akkori vezetői gyakorlatilag „lenyúlták” azt, amit évtizedek során sok száz­ezer egyszerű ember adott össze. Németh Miklós kormánya pedig ezt törvényesítette, és az MSZP- t nyilvánította jogutódnak. így aztán Marx a miénk maradt, a tőke pedig ment hozzájuk... Úgy gondolom, a szocialista párt las­sanként jutott el abba az állapot­ba, amelyben ma van. Az elvte- lenség, a nép megtagadása, a dolgozók elfeledése nem manap­ság kezdődött, hanem huszon­hat évvel ezelőtt. Most vezetett azonban oda, hogy ez a baloldal­inak nevezett értékrendszer las­san összeomlik, s maga alá te­meti az MSZP-t.- Egyes közvélemény-kutatás­ok szerint az MSZP 14-15 száza­lékon mérhető, míg - a salgótar­jáni időközi polgármester-válasz­tás kapcsán - a Magyar Mun­káspártot 6 százalék környékére teszik. Milyen következtetéseket lehet ebből levonni?- Amíg az MSZP lejtmenet- ben van, addig a Munkáspárt el­indult felfelé. Mi sokáig nem ér­tettük a megváltozott viszonyo­kat. Nem értettük, milyen nyel­ven kell beszélni egy korlátolt felelősségű társaságban dolgo­zó emberrel, hogyan kell meg­közelíteni a multinacionális vál lalatok alkalmazottjait... Mos­szólnia kellene... Mi arra bizta­tunk mindenkit, hogy szóljunk! Szóljunk, ha az érdekeinket megsértik! Az emberek ezt ér­tik, s tudják rólunk, hogy mi nem loptunk, nem csaltunk, nem korrumpálódtunk. Ez az erkölcsi tőke értékelődik ma fel, miközben azoké rohamosan csökken, akik eladták a szocia­lizmust, kiárusították és elsik­kasztották az országot. Úgy gondolom, a város jelenle­gi alpolgármestere, a baloldali szövetség jelöltje is téved, amikor azt állítja: az önkormányzatnak nem a munkahelyeket kell meg­teremteni, hanem a beruházások városba vonzásához szükséges feltételeket. Klasszikus értelem­ben talán igaza lenne, de... Salgó­tarjánban már muszáj nem klasz- szikus módszereket alkalmazni. Ahány városrészben jártam, ahány emberrel találkoztam, mindenütt, mindenki ugyanazt a kérdést tette fel: „tudtok mun­kahelyet teremteni?” Mi nem akarjuk azt válaszolni, hogy majd egyszer, valamikor nagy pénzek jönnek és akkor lesz munkátok. Hanem azt mondtuk: nézzük meg, miből lehet! Miért ne csináljunk például egy kisebb önkormányzati útja­vító céget? Elvégre ilyen még nincs, pedig a salgótarjáni utak­ra ráférne a karbantartás... Ez biztos, hogy teremtene legalább 25 munkahelyet. Ennyit min­denki látott már. Aztán, miért ne csináljunk egy sertéshizlaldát, egy kis vágóhíddal, amely jó mi­nőségű alapanyagokkal, olcsón látná el az intézményeket, ön- kormányzati létesítményeket? Ez legyen mondjuk 125 munka­hely, ami ugyancsak megteremt­hető. S ha ezeket a kisebb elkép­zeléseket elindítottuk, utána kell nagyobb dolgokra gondolni.- Itt lépne képbe a - program­jában ugyancsak fontos szere­pet kapó - kínai tőke?- A tervek már megvannak a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére, amelybe a kínaiak is bekapcsolódtak. Ehhez kell egy sor. olyan műszaki felszerelés, vasúti eszköz, amelyeket legyárt­hatna akár egy Salgótarjánban, a régi acélgyár területén létreho­zandó üzem is. Ez már közel 3000 munkahelyet jelentene. S ezt se csak úgy, a levegőbe mond­Keleti nyitás- Térjünk át Salgótarjánra! Programja középpontjába egy­értelműen a munkahelyterem­tést helyezte...- Véleményem szerint ezen a választáson konkrét dolgokat kell közölni. Ide jön a Jobbik el­nöke, és azt mondja: „politikai közösségek között kell választa­ni a salgótarjániaknak”. Erre mondják vidéken: „szépen mondta - de mit mondott?” tűk: utána néztünk, s kiderült, hogy eddig még nem merült fel a kérdés. Márpedig valaki le fogja gyártani ezeket az eszközöket... A nagy hullámön belül vannak relatíve kis lehetőségek is. Mi eh­hez hozzáraknánk a helyzetisme­retünket, a kapcsolatainkat, hi­szen tudjuk, milyen ajtókon kell kopogtatni. A keleti nyitás ma két1 ségkívül a magyar politika siker­ágazata. Ezt kellene nekünk váro­si méretekben, a kormányzat tá­mogatásával tovább vinni „Szót értenénk a kormányzattal”- A munka mellett Salgótar­jánban a helyi járati buszközle­kedés is „örökzöld” téma.- A helyi tömegközlekedés je­lenlegi jellemzői a régi buszok és a - még vidéki viszonylatban is - túlságosan hosszú várakozási idők. Másrészt azokra is kellene gondolni, akik jelenleg nem, vagy csak nehézkesen tudnak hozzá­jutni ehhez a szolgáltatáshoz. Két városterületet viszonylag köny- nyen be lehet kapcsolni a helyi já­rati buszközlekedésbe: a Hősök útja, a Zöldfa út és a Déryné út környékén egy körforgalom léte­sítésével, illetve a Kistarján és a Pécskő utak összekapcsolásával. Célunk a mostani rendszer felül­vizsgálata annak érdekében, hogy legalább harminc percen­ként járjanak a buszok.- Minden alapvetően pénz kérdése...- Alapvető, hogy egy település ne költsön többet annál, amit a feladataihoz rendelt pénzből el kell, hogy végezzen. Egy másik kérdés, hogy egy megyei jogú vá­ros fejlődéséhez milyen pénzek szükségesek. Salgótarjánban azért lenne szükség a lehető leg­nagyobb kormányzati segítségre, mert ez a város eddig nem kapott annyit, amennyit a többiek. Mi­közben megérdemelné... Nem szabad visszaélni az itt élők türel­mével. Ez is Magyarország része, a salgótarjániak is magyarok, ró­luk is gondoskodni kell.- Hogyan képzeli el az együtt­működést a kormánnyal?- Attól, hogy munkáspártiak va­gyunk, nem kell a fideszes kor­mányzat minden lépésére azt mondanunk, hogy badarság. Az MSZP ezt a politikát folytatja a par­lamentben és az önkormányzat­ban is, mindig ellene megy annak, amit a kormány tesz. Mi például a menekültválságban tett kormány­zati lépéseket támogattuk, nem ér­tünk egyet viszont azzal, hogy ke­veset költenek az egészségügyre. A Munkáspárt tud párbeszédet foly­tatni. Ezt tenném polgármester­ként is. Le kell ülni tárgyalni. Sze­rintem szót tudnánk érteni, és si­kerülne közös megegyezésre jutni. „Tisztességgel, becsülettel...”- Milyen üzeneteket próbál el­juttatni a választókhoz a kam­pány utolsó hetén?- Szeretném meggyőzni az embereket, hogy menjenek el szavazni. A nyugdíjasoktól kezd­ve a közmunkásokon át a mun­kanélküliekig, mindenkit, aki panaszkodik az életére. Elvégre, nekik kell dönteni. Ugyanakkor szeretném eloszlatni a kételyt: mi nem azért indulunk ezen a választáson, hogy a Fidesznek segítsünk. A kormánypárt nem keresett meg minket ezzel. Az MSZP ellenben igen, azt kérve, hogy ne induljunk. De miért ne...? Akkor nem indulnánk, ha egyetértenénk az MSZP-vel, mi azonban nem értünk egyet a nagytőkések, a gazdagok pártjá­val. Jobb, ha az itt élők is átlátják és megértik! a dolgozó emberért a Munkáspárt száll síkra. Mi a magyar dolgozó ember útját jár­juk. Tisztességgel, becsülettel ál­lunk ki az emberek elé.- Thürmer Gyulát, a politi­kust már ismerjük. Mit tudha­tunk Thürmer Gyuláról, a ma­gánemberről?- Egy feleségem van, amióta házas vagyok - a mai világban már ez is valami... Kitartó vagyok: ő orosz asszony, s olyan időben vettem el, amikor az még jó pont­nak számított, de megtartottam olyan időben is, amikor az már nem számít olyan jó pontnak. Ma már nyugdíjas, de sokat segít a pártunkban, ahol nemzetközi ügyekkel foglalkozik. Természe­tesen abban is nagyban támogat, hogy én - mondjuk így - „hivatá­sos forradalmárként” végezhes­sem a munkámat, s reggeltől es­tig a Munkáspárttal foglalkozhas- sam. Gyermekeim már felnőttek. Ami a kevés szabadidőt illeti: a hétvégi főzés mindig az én le­hetőségem. Rendszeresen spor­tolok, emellett nagy könyvbarát vagyok. Számos kötet található a könyvtáramban, sok idegen nyelven. Azt mondják, bizonyos kor után az elbutulás ellen ver­seket vagy idegen nyelvet kell ta­nulni. Én az utóbbit választot­tam. Beszélek angolul, németül, spanyolul, oroszul, szerbül, cse­hül és olaszul, értek valamelyest japánul és kínaiul... Szerényte­lenség nélkül mondhatom: Eu­rópában szinte mindenütt elbol­dogulok tolmács nélkül... Névjegy Thürmer Gyula (Budapest, 1953. április 14.) kommunis ta politikus, a Magyar Mun káspári elnöke. Édesapja hi vatásos honvédtiszt, édesany­ja hímzőnő. 1971 ten a buda­pesti Fazekas Mihály Gyakor­ló Gimnázium elvégzése után a Moszkvai Nemzetközi Kap csőlátók Egyetemén tanult egészen 1976-ig. Hazatérése után a Külügyminisztérium ban kezdett el dolgozni. 1980- ban doktori fokozatot szerzett nemzetközi politikai szakon. Tagja lett a Correspondent e International nemzetközi fo­lyóirat igazgatótanát sanak. 19B0 és 1982 között a moszk­vai magyar nagykövetségen teljesített külszolgálatot. 1982 tői az MSZMP KB Külügyi Osztályánál dolgozott, majd 1988-ban a párt főtitkársága nak külpolitikai tanácsadója lelt. 1989 ben részt vett a Ma gyár Szociálissá Munkáspárt (ami mára a Magyar Munkás párt nevet vette fél) újjászer­vezésében. A párt alakuló kongresszusán, 1989. decent her 17-én megválasztották a Munkáspárt elnökévé, amely posztot azóta is megtartotta. Nős, két: gyermeke van: Máté Gyula és Marianna. (Forrás: wiklpédiaí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents