Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-22 / 43. szám
rint ez arra utal, hogy már az indiánokat is érdekelte, hogy mitől meleg a víz. Mivel vulkánok nincsenek a közelben, a magyarázat az lehet, hogy a folyó hidro- termikus rendszer eredménye. Andrés Ruzo több év kutatás és hogy még jobban feltérképezhessék a helyet.- Olyan világban élünk, amelyben a sámánok még mindig énekelnek az erdő szellemeinek, amelyben forr a folyók vize és a legendák életre kelnek... Amazónia... Molnár Gábor könyveiből ismeri leginkább a magyar olvasó, vagy az újabban már széles körben és elég nagy választékban elérhető' természetfilmekbó'l. Nem beszélve a rejtélyes titkait tucatszámra feldolgozó kalandfimproduk- ciókról. Nemrég az is bebizonyosodott, hogy a forrásban lévő folyó legendája - nem is legenda. Um^Blldapest. Nem legenda, Amazónia perui vidékén valóban létezik a forrásban lévő folyó, amelynek vize Andrés Ruzo a BBC spanyol nyelvű adásának elmondta, mindig azt hitte, hogy a forrásban lévő amazóniai folyó nem több legendánál, amelyről ő gyerekként hallott Limában.- Nagyapám mesélte a spanyol hódításról. Atahualpát, az inka uralkodót elfogták és megölték. Francisco Pizzára és konkvisztádorai meggazdagodtak, és miután a hódításaikról szóló történetek eljutottak Spanyolországba, még többen keltek útra aranyra és dicsőségre éhezve. Érkezésük után azt kérdezték az inkáktól, hol van még olyan civilizáció, amelyet leigázhatnak, hol van még arany. Az inkák pedig bosszúból azt mondták nekik, menjenek Amazóniába, ott van a világ összes aranya. Van egy város, Paititi - spanyolul El Dorado -, ahol minden aranyból van. A spanyolok neki is vágtak a vadonnak. Azon kevesek, akik visszatértek közülük, nagyhatalmú sámánokról, mérgezett nyílvesszőt használó harcosokról, égig érő fákról, madarakat evő pókokról és olyan kígyókról meséltek, amelyek lenyelnek egy egész embert. És égy folyóról, amelynek forr a vize”. Andrés Ruzónak eszébe jutott a történet amikor doktori disz- szertációját írta Peru geotermi- kusenergia-lehetőségeiről, és felvetődött benne a kérdés, mi van, ha a folyó valóban létezik. TO ■■np m m mbm takarításhoz, ezzel veszik be orvosságaikat - mondta. A folyó több mint hat kilométer hosszú, jó széles - kétsávos útnak megfelelő - szakaszán tűzforró a víz, a meder mélysége hat méter - részletezte. Az viszont rejtélyt jelentett, hogy miért forró a víz. A helyiek Shanay-timpishkának hívják afo- lyót, ami azt -jelenti: a Nap által felmelegített. Andrés Ruzo sze- Megkérdeztem kutatókat az egyetemen, a kormányt, olaj- és gázkitermelő cégeket, bányatársaságokat, és a válasz egyöntetű nem volt - elevenítette fel.- Forrásban lévő folyók valóban léteznek, de általában vulkánok közelében, kell ugyanis egy hőforrás, amely előidézi a geotermikus jelenséget. Amazóniá- ban azonban nincsenek vulkánok, mint ahogy Peru nagy részén sincsenek. Következésképpen nem létezhet forrásban lévő folyó sem - mondta. Amikor egy családi vacsorán beszélt erről, kiderült azonban, hogy mégis. Nagynénje fürdött is benne.- Létezik. Heves esőzés után lehet csak úszni benne, és egy sámán őrzi. A nagynénéd barátságban van a feleségével - idézte nagybátyját a tudós. Andrés Ruzo fel is kerekedett a nagynénje vezetésével a folyóhoz, amelytől - mint kiderült - a legközelebbi vulkán is hétszáz kilométerre fekszik.- Azonnal elővettem a hőmérőmet, a folyó átlag hőmérséklete 86 Celsius-fok volt. Nem pont száz, de azért elég meleg. És nagyon tiszta, ami a geotermikus rendszerek esetében nem túl gyakori. A víz íze is jó - mondta. Ahhoz, hogy tanulmányozhassa a folyót, szüksége volt a sámán áldására. Meg is kapta, egy feltémás szakemberek bevonása után úgy véli, hogy a víz az Andok gleccsereiből származhat, majd lejut a föld mélyére, ahonnan a geotermikus tevékenységnek köszönhetően forrón tör a felszínre. Mindehhez egyedülálló földrajzi fekvésre van szükség. Andrés Ruzo szerint a tudósok nem ismernek ennél nagyobb nem vulkanikus geotermikus rendszert. A National Geographic támogatásával végzett kutatásai során munkatársaival vizsgálták a folyóban és a környékén honos élőlényeket, és új fajokat találtak. A folyó vízének hőmérséklete egyébiránt igen érdekes képet mutat: eleinte hideg, aztán meleg, utána újra hideg, majd meleg, ismét csökken, majd újra emelkedik, végül pedig újra csökkenni kezd, és beleömlik egy másik folyóba.- A sámán és az ott élők számára ez szent hely. Számomra tudósként egyedülálló geotermikus jelenség. Az illegális fakitermelőknek és az állattenyésztőknek viszont csak egy újabb vidék, amelyet kizsákmányolhatnak. A perui kormánynak pedig olyan terület, amely nem áll védelem alatt, fejlesztésre kész - mondta Andrés Ruzo, hozzátéve, az a célja, tellek vehet mintákat a vízből, el is viheti a világ bármelyik laboratóriumába vizsgálatra, de utána vissza kell öntenie őket a folyóba.- A helyiek mindig is ismerték ezt a helyet, része az életüknek. Innen vesznek vizet a főzéshez, a folyó Amazonjában
