Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-20 / 42. szám

Kínai zöld kártya Peking. A kínai politikai vezetés és a kormány azt kéri az állam- igazgatási szervektől, hogy te­gyék a külföldiek számára von­zóbbá, illetve könnyebben elérhe­tővé a kínai zöld kártyát-jelentet­te az állami média pénteken az ál­lamtanács és a kommunista párt központi bizottságának közös ál­lásfoglalását ismertetve. Kínában több mint 600 ezer kül­földi él, s a közbiztonsági miniszté­rium elérhető legfrissebb adatai szerint 2013-ig 7300-an szereztek zöld kártyák Peking egyrészt szeretné von­zóbbá tenni az országot a külföldi tehetségek és befektetők számára, másrészt viszont beigazolódott, hogy a különböző kedvezmények­kel járó 10 évre szóló állandó tar­tózkodási engedély feltételei jelen­tősen leszűkítik az eséllyel jelent­kezők körét. A 2004-ben életbe lépett rendel­kezések szerint a zöld kártyások­nak Kínába nem kell vízumért fo­lyamodniuk, befektetéseiknél, ál­lamigazgatási eljárásoknál, gyer­mekeik iskoláztatásánál, ingatlan- vásárlásnál pedig ugyanolyan jogok, adókedvezmények illetik meg őket, mint a kínai állampol­gárokat. Szökött oroszlánok Naír obi. Nagy erőkkel keresnek a kenyai hatóságok két nőstény oroszlánt, amely megszökött a fő­várossal határos nemzeti parkból. Az állatokat legutóbb egy sűrűn la­kott negyed közelében láttak ólál­kodni. A hatóságok felhívásban kérték pénteken a lakosság segítségét a ragadozók elfogásához, ugyanak­kor messzemenő óvatosságra in­tették az embereket. Hat oroszlán szökött ki még csütörtök este a fő­várostól délre fekvő Nairobi Nem­zeti Parkból, de négy vadállatot péntek reggelre sikerült befogni. Nairobit elektromos kerítés vá­lasztja el a nemzeti parktól, amely azonban a másik oldalán nyitott, hogy a növényevők szabadon kóbo­rolhassanak eledel után kutatva. A még szökésben lévő két oroszlánt előbb Langata előváros kórháza, majd Kenya legnagyobb nyomornegyede, Kibera közelé­ben látták. A117 négyzetkilométeres park sokféle vadon élő állatnak ad ott­hont, köztük párducoknak, gepár­doknak, hiénáknak, orrszarvúak­nak, zsiráfoknak, bivalyoknak, gazdiáknak. A hatalmas „vadasparkból” jól láthatók az alig hét kilométerre fek­vő nairobi belváros felhőkarcolói. EU-csúcs: rendeznék a migrációs válságot Brüsszel. A közös felelősségvállalás és a tagországok közötti nagyobb szolidaritás vezethet a migrációs válság rendezésé­hez - hangzott el Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claudeluncker, az Európai Bizottság elnöke közös, péntek hajnali sajtótájékoztatóján. A migrációs válságról folytatott, mun­kavacsorával egybekötött megbeszélés középpontjában a menekültáradat haté­konyabb kezelését célzó intézkedések megvalósítása állt. Donald Tusk kijelentette, hogy az Euró­pát érintő migrációs krízis megerősíti az unió egészének elkötelezettségét egy kö­zös megoldás elérésében. Az ülésen résztvevő politikusok egyet­értettek abban, hogy nincs értelme a vál­ság megoldását célzó, egymástól függet­len terveknek, amelyek csak megosztják Az Európai Tanács által közreadott képen Mark Rutte holland, Orbán Viktor magyar és Tihc-mir Oreskovici horvát miniszterelnök (balról jobbra) az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, 2016. február 18-án. A tagállamok vezetői a migrációs vál­ságról és Nagy-Britannia uniós reformigényeiről tárgyalnak Orbán Viktor miniszterelnök kezet csókol Angela Merkel német kancellárnak az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, 2016. február 18-án. A tagállam­ok vezetői a migrációs válságról és Nagy-Bri­tannia uniós reformigényeiről tárgyalnak az uniót. Ezzel szemben különböző meg­közelítéséket kell keresni és azok által egységes uniós tervet kell formálni. A válságra adott válaszokat Brüsszel el­fogadja, de elengedhetetlennek tartja azok összehangolását, hogy egy közös eu­rópai megoldás jöjjön létre belőlük - hang­súlyozta Tusk.­Az Európai Tanács elnöke végezetül ki­emelte, hogy minden tagországnak be kell tartania a közösen hozott jogszabályo­kat, így a menedékkérők tagországok kö­zötti elosztására vonatkozó megállapo­dást, illetve a schengeni övezet egyezmé­nyében foglaltak betartása. A migrációs válság rendezésének érdeké­ben március elején újabb EU-török találko­zót tartanak - jelentette be Donald Tusk. Jean-Claude Juncker a sajtótájékozta­tón elmondta: a tanácskozáson részt vevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs más megoldás a migráció okozta problémára, mint a körültekintően létre­hozott és minden elemében betartott együttműködés Törökországgal. Juncker reményét fejezte ki, hogy min­den tagállam a probléma megoldására összpontosít, és ennek érdekében azok az országok is részt vesznek a menekül­tek elosztásában, amelyek korábban ettől elzárkóztak. Angela Merkel német kancellár a mun­kavacsora után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Európa szempontjából a legfon­tosabb az, hogy a schengeni rendszer ismét működjön. Ennek feltétele a külső határok védelme, a hot spotnak nevezett regisztrá­ciós központok megfelelő üzemeltetése, az EU-Törökország akcióterv maradéktalan végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, valamint a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése. Megfenyegette a V4-eket az olasz kormányfő A fejlesztésekre szánt uniós támogatások csökken­tésével fenyegette meg a visegrádi országokat Matteo Renzi olasz kormányfő, amennyiben nem vesznek részt a migrációs krízis hatékony kezelé­sében - közölte újságírókkal az Európai Unió ál­lam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálko­zónak részleteit ismerő brüsszeli forrás péntek hajnalban. Brüsszel. Az uniós vezetők csúcstalálkozóján a migrációs vál­ság lehetséges megoldásairól folytatott vitán Matteo Renzi azzal fenyegette meg Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát, ha nem vesznek részt a menedékkérők tagország­ok közötti elosztásának rendszerében, csökkenthetik a fejleszté­sekre szánt kohéziós alapból származó uniós pénzeket. „A migrációs krízis minden európai országot érintő közös európai probléma” - hangsúlyozta az olasz kormányfő. Ha ezek az országok nem mutatnak szolidaritást, akkor az unió költségvetése is kevesebb szolidaritást fog mutatni irányuk­ban - tette hozzá. Ez a támogatás a volt szocialista országok elmaradottabb régiói­nak felzárkóztatására szánt, hétéves, 2014-2020 közötti periódus­ban folyósítandó strukturális alapokra vonatkozó támogatást érint­heti - tájékoztatott a neve mellőzését kérő brüsszeli forrás. Az alap legnagyobb befizetője Németország és Franciaország után Olaszország. Mivel a menedékkérők számának növekedésével a befogadó országok kiadásai fedezésére uniós támogatáshoz folyamod­nak, az unió hat hónapos elnökségét ellátó Hollandia felvetette annak lehetőségét, hogy a strukturális alapok egy részét szük­ség esetén a migrációs válság kiadásaira fordítanák. Nincs egyezség a brit igényekről Brüsszel. Bár a tárgyalásokon tör­tént némi' előrelépés, még nem sike­rült megállapodni Nagy-Britannia uni­ós reformigényeiről - közölte David Cameron brit miniszterelnök az EU- tagországok állam-, illetve kormányfő­it tömörítő Európai Tanács csúcstalál­kozójának pénteki zárónapján. Cameron tájékoztatása szerint hajnal­ba nyúlóan, reggel 5 óráig tárgyalt kor­mánya követeléseiről, egyelőre azon­ban nem sikerült egyezségre jutni. „Mint mondtam, csak akkor kötök megállapodást, ha megkapjuk, ami­re Nagy-Britanniának szüksége van” - hangsúlyozta a kormányfő. Barack Obama Kubába látogat Kubába tervezett és történel­minek minősített látogatásán az amerikai elnök emberi jo­gi kérdéseket és más ameri­kai aggodalmakat is felvet majd a kubai vezetővel, Raúl Castróval tervezett találkozó­ján - tudatta maga Obama el­nök csütörtökön mikroblogján keresztül. Washington. A látogatását bejelentő Twitter-üzenetében Barack Obama fontosnak tartotta közölni azt is, hogy az Egyesült Államoknak még vannak nézetkülönbségei a kubai kormán­nyal, s ezeket ő közvetlenül is felveti majd Havannában. „Kuba nem fog megváltozni egyet­len éjszaka alatt, s az országaink kö­zötti nézetkülönbségek sem tűnnek el gyorsan. De Kuba-politikánk Ve­zérelve változatlanul az, hogy dönté­seinkkel a kubai nép életét jobbít­suk” - ezt már Ben Rhodes, Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­jának stratégiai kommunikációért felelős helyettese írta blogján. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a ku­bai nyitás az Egyesült Államok szá­mára is új lehetőségeket nyit meg egész Latin-Amerikában. Rhodes szerint Obama elnök az­zal az üzenettel indul a szigetor­szágba, hogy az Egyesült Államok és Kuba viszonyát nem szabad meg­határoznia „a múlt összetett és ne­héz történelmének". Washington az amerikai üzleti le­hetőségek bővítését, a két ország kö­zötti utazási korlátok lebontását sze­retné, a Fehér Ház végső célja meg­győzni a washingtoni kongresszust, hogy oldja fel a Kuba elleni kereske­delmi embargót. Rhodes megerősí­tette azt is, hogy az országot fél év­századon át irányító Fidel Castróval „incs tervben” találkozó. Washington és a szíriai kurdok Azzal vádolta meg a török külügyminiszter az Egye­sült Államokat, hogy el­lentmondásos nyilatkoza­tokat tesz a Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milíciáról, egyúttal szorgalmazta,, hogy Wa­shington szakítsa meg a kapcsolatot a kurd szer­vezettel. Ankara. Mevlüt Cavusoglu er­ről Tbilisziben grúz és azeri kol­légájával tartott találkozóján be­szélt. Az Egyesült Államok nem tekinti terrorszervezetnek az YPG-t, sőt támogatást nyújt neki a Szíriában és Irakban jelentős területeket uraló Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni har­cához. Törökország nem nézi jó szemmel a kurdok katonai sike­reit Irakban és Szíriában, mert attól tart,'hogy határai mentén egységes kurd nemzet jöhet lét­re, amelyet nemzetbiztonsági kockázatnak tart, különösen an­nak fényében, hogy délkeleti tar­tományaiban rengeteg kurd nemzetiségű lakos él. Törökor­szág azt állítja, az YPG állt a 28 halálos áldozatot követelő szer­dai ankarai robbantásos me­rénylet hátterében. Cavusoglu a „gyengeség jelé­nek” mondta, ha az YPG-hez ha­sonló szervezetekkel működ­nek együtt az Iszlám Állam el­leni harcban. A török politikus hozzátette, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter ket­tejük csütörtöki telefonbeszél­getésében azt mondta, az YPG- t nem tartja megbízhatónak. „Jelentős fejlemény, ha az Egye­sült Államok kezdi megérteni a helyzetet. Fontos, hogy egy olyan ország, mint az Egyesült Államok, világosan megfogal­mazza a terrorizmushoz és a terrorszervezetekhez való vi­szonyát” - tette hozzá. Az amerikai külügyminisz­térium egyik szóvivője csütör­tökön nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy az YPG kö­vette el a szerdai ankarai me­rényletet. A szóvivő felszólítot­ta Törökországot, hogy szün­tesse be a kurd milícia szíriai állásainak bombázását. A legfőbb szíriai kurd párt, a Demokratikus Egyesülés Pártja tagadta, hogy a tömörülés kato­nai szárnyának, az YPG-nek kö­ze lenne az ankarai merénylet­hez és azzal vádolja Törökorszá­got, hogy a merényletet a szíriai harcokban történő szerepválla­lásának igazolására használja. Óriáspanda-kölyök Malajziában / * 0: Äs»,' T-*®®'^*** Egy hat hónapos nőstény óriáspanda a Kuala Lumpur-i Nemzeti Állatkert óriáspanda-részlegében. A bocs anyját, Liang Liangot (korábban Feng Ji) és apját, Hszing FIszinget (korábban Fu Va) Kína adta kölcsön Malajziának tíz évre, még 2014. május 21-én a két or­szág közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele 40. év­fordulójának alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents